<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Boldog Peter To Rot </h1>
<div class="gmail-datum">2017. július 7. péntek 16:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-peter-to-rot">http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-peter-to-rot</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Július 7-én emlékezik az Egyház a pápua új-guineai
származású Peter To Rotra, akit II. János Pál pápa 1995-ben, az óceániai
országban tett látogatása során avatott boldoggá.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79435&img=o_peter-to-rot.jpg" rel="lightbox['g79435']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79435&p=1&img=c_peter-to-rot.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Peter To Rot szülei felnőttként keresztelkedtek meg – Pápua Új-Guinea
elsőgenerációs keresztényei közé tartoztak. Édesapja, Angelo To Puia
falujuk, Rakunai közösségének megbecsült vezetője volt. Bár a környéken
metodista misszió működött, a falubeli emberek többsége a római
katolikus vallást választotta, és a vezetőkkel egy időben, ünnepélyes
keretek között vették fel a kereszténységet.</p>
<p>Peter 1912-ben született, a harmadik volt a család hat gyermeke
közül. Hétéves korától a falusi iskolában tanult. Szorgalmas fiú volt,
kitűnt iskolatársai közül, egyébként pedig élte a gyerekek megszokott
életét: sportolt, játszott a barátaival, ministrált és segített otthon a
házimunkában. Kamaszként is jámbor és szerény volt, ezért felmerült a
plébánosban, hogy esetleg a papi hivatás felé tereli. Peter édesapja
azonban még nem látta elérkezettnek az időt, hogy a népéből valaki pap
legyen, de beleegyezését adta, hogy fia hitoktatónak tanuljon.</p>
<p>Peter 1933-ban szerezte meg a diplomát. A falujukban kapott állást,
és nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. Mivel ismerte a
helyi emberek életét, sokat tudott segíteni nekik abban, hogyan élhetik
meg a hitet a mindennapokban. Különös érzéke volt, hogy felismerje lelki
problémáikat. Látogatta a betegeket, és a felnőttek hitoktatása mellett
a plébániai iskolában is tanított.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79435&img=o_peter-to-rot-2.jpg" rel="lightbox['g79435']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79435&p=1&img=c_peter-to-rot-2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>1936-ben feleségül vette Paula Ja Varpitot. Három gyermekük
született, de csak egy érte meg a felnőttkort. Peter büszke apa volt, és
a helyi hagyományoktól eltérően sok időt töltött gyermekeivel.</p>
<p>1942-ben a háború elérte falujukat, a japán hadsereg megszállta a
szigetet. A papokat és a misszionáriusokat fogolytáborokba zárták. A
plébános Peterre bízta a közösséget. Ő is félt, de lelkiismeretesen
végezte feladatát: látogatta a betegeket, a haldoklókat, és továbbra is
tanított. Bátorította azokat, akik elbizonytalanodtak a hitben: „Ez
nagyon nehéz idő, és mindenki fél, de Isten, a mi Atyánk velünk van.”
Mindennap összehívta az embereket közös imára.</p>
<p>Amikor elkezdődtek a bombázások, a közeli barlangokba vezette a falu
lakóit, és kisebb csoportokban rejtőztek el. A szigeten élők korábban
még csak nem is láttak repülőgépeket. Peternek ezekben a nehéz napokban
is sikerült lelket öntenie az emberekbe. Amikor a japánok látták, hogy a
háború számukra kedvezőtlen irányba halad, úgy gondolták, a helyiek
imái miatt állnak vesztésre. Büntetés terhe mellett megtiltották a
vallásgyakorlást. Amikor a rendelkezés megérkezett a faluba, Peter
felszólalt: „A japánok nem tilthatják meg nekünk Isten szeretetét.”
Továbbra is tanított és vezette az imákat.</p>
<p>A japán hatóság azt is rendeletbe adta, hogy a helyieknek – a régi
szokások szerint – több feleségük is lehet. Így akarták aláásni a hitet
az emberekben. Peter azonban kiállt a keresztény értékek mellett, és
közösségében megtiltotta a többnejűséget, illetve elvárta, hogy ha
valaki megnősül, pap híján ő legyen jelen a szertartáson.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79435&img=o_peter-to-rot-1.jpg" rel="lightbox['g79435']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79435&p=1&img=c_peter-to-rot-1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Peter intézkedései hamarosan a japán hatóság tudomására jutottak. Két
férfival együtt letartóztatták. Mindhármukat megverték és
börtönbüntetésre ítélték, amelyet a falu közelében lévő fogolytáborban
kellett letölteniük. Petert azonban büntetése lejártával sem engedték
szabadon. A közösség vezetői megpróbálták kiszabadítani, de hiába.
Annyit engedtek csak meg neki, hogy látogatókat fogadhatott. Felesége,
aki akkor várta harmadik gyermeküket, mindennap elment hozzá.</p>
<p>1945. július 7-én este a rabokat, Peter kivételével, kivezették a
határba, és kis ünnepséget rendeztek számukra. Ezen nagyon meglepődtek,
mert ilyen nem fordult elő korábban. Amikor visszavitték őket a táborba,
Petert holtan találták az ágyán. Látszott a testén, hogy lekötözték
vagy lefogták, és valamit a vénájába fecskendeztek – egyértelmű volt,
hogy kivégezték, majd úgy akarták beállítani, mintha természetes
halállal halt volna meg.</p>
<p>Közössége a vezetőknek járó temetésben részesítette, és bár tartottak
a japánok megtorlásától, sokan részt vettek a szertartáson.</p>
Forrás: Catholic.org; Wikipedia<br></div>