<div dir="ltr"><div class="gmail-datum">2017. július 1. szombat 14:38<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/veres-andras-puspok-szentmiset-mutatott-be-krakkoi-szent-szaniszlo-es-szent-vencel-szekesegyhazban">http://www.magyarkurir.hu/hirek/veres-andras-puspok-szentmiset-mutatott-be-krakkoi-szent-szaniszlo-es-szent-vencel-szekesegyhazban</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Június 29-én <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Veres András győri megyéspüspök,</span> a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentmisét mutatott be <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Krakkóban, a
Wawel-dombon található Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyházban,
</span>a Fekete Madonna-zarándokvonat nyolcszázhatvan zarándokának
jelenlétében.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79306&img=o_krakko3.jpg" rel="lightbox['g79306']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79306&p=1&img=c_krakko3.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</em></p>
<p>A <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>zarándokvonat június 26-án indult Budapestről a częstochowai
Mária-kegyhelyhez. A Lengyelországba </b></span>tartó vonatos zarándoklatra az idei
évben a hatodik alkalommal került sor; 2011-ben Székely János püspök
kezdeményezésére szervezték meg először.</p>
<p>A zarándokvonat indulása előtt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások
Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért
felelős államtitkára elmondta: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a zarándokok között százhatvan fiatal is
van – ők az anyaország mellett Erdélyből és Kárpátaljáról érkeztek. A
Magyarország és Lengyelország közötti barátság </b></span>több mint szövetség,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alapját a kereszténység jelenti.</b></span> Soltész Miklós arra kérte a zarándoklat
résztvevőit, hogy ezt a szellemiséget erősítsék. Az államtitkár utalt a
két ország történelmének közös szereplőire. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Szent László-évben a
Lengyelországban született király példáját emelte ki: Szent László
szerette hazáját, befogadta azokat, akik kopogtattak, de határozottan
lépett fel azokkal szemben, akik<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ellenséges szándékkal érkeztek.</span></b></span> Nagy
szükség van ma az Árpád-házi királyok példájára, akik Magyarországot
védték és megtartották a kereszténységben.</p>
<p></p>
<p>Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete kiemelte: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Fekete
Madonna különleges szerepet tölt be a lengyel kultúrában és
történelemben.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A nagy svéd háború</span> után, hálából a
megmenekülésért 1656-ban Lembergben János Kázmér lengyel király Máriának
ajánlotta fel országát, </b></span>ahogyan jóval korábban Szent István magyar
király tette. A lengyelek meggyőződése, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> országuk addig van
biztonságban, amíg a Fekete Madonna jelen van Jasna Góra kegyhelyén</b></span> –
tette hozzá a nagykövet.</p>
<p>Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke, a
zarándokvonat lelki vezetője ismertette, hogy a zarándoklatra <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ezúttal
magukkal hozták a gyulafehérvári Szent László-ereklyét,</b></span> amely az idei út
fontos szimbóluma.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79306&img=o_krakko2.jpg" rel="lightbox['g79306']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79306&p=1&img=c_krakko2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A zarándokok két teljes napot töltöttek Częstochowában, majd június
29-én Krakkóba utaztak. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A krakkói Mária-templomban – ahol ünnepélyesen
kinyitották a Mária-oltárt</b></span> – Veres András győri megyéspüspök, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmélkedést vezetett, majd <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Szent
László-év alkalmából a krakkói Wawel-dombon található <span style="font-size:medium">Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház</span>ban
szentmisét mutatott be a Lengyelországban született lovagkirály
tiszteletére. </b></span>A szentmisén koncelebrált Tamás József gyulafehérvári
segédpüspök és Tadeusz Pieronek krakkói címzetes püspök, valamint a
Győri Egyházmegye képviseletében Mogyorósi Márk püspöki titkár. A
szentmisén jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Marek
Kuchciński, a Lengyel Köztársaság Szejmjének elnöke, valamint Soltész
Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és
civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.</p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Veres András homíliáját teljes terjedelmében közöljük</b></u></span>:</p>
<p>Szent László ünneplésére jöttünk ma össze itt, a nemes lengyel nép e
lelki és történelmi központjában, a waweli székesegyházban.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A lengyel és
a magyar nép történelme olyan mértékben összeforrt,</b></span> hogy bizonyos
korszakokban nem is tudjuk megérteni egyiket a másik ismerete nélkül.
Szent László kora egészen biztosan ezen korszakok közé tartozik.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Apja, I. Béla száműzetése idején itt, lengyel földön talált magának
feleséget Richéza lengyel hercegnő személyében. Házasságukból született
László, aki 1077-ben a magyar főurak kívánságára átvette a királyi
uralmat Magyarországon.</b></span> A korabeli krónikák szerint László többek között
azért is lett méltó a királyi trónra, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„a királyi méltóságot nem
abban kereste, hogy első legyen, hanem hogy minél inkább használjon”. </b></span>
Eme államférfihoz méltó jellemvonása abból a mély krisztusi hitéből
táplálkozott, amelyet édesanyjától tanult. Nem kétséges, hogy minden
ember hitét döntően az édesanyák, a nagymamák hite alapozza meg. Így
volt ez Szent László esetében is. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Édesanyja, Richéza mély, tanúságtevő
hite gyermekét, Lászlót arra késztette, hogy maga is a hit útján járjon.
Ezt nemcsak a magánéletben, hanem mint katona és uralkodó is megélte
teljes valójában és rendkívüli odaadással. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez a teljesen Krisztusnak
odaadott élet tükröződött erényeiben és cselekedeteiben, </b></span>ezért tisztelte
szentként a nép már földi életében. Ezt igazolja a számtalan sok
legenda és szép történet, amelyek mindenfelé ismertek Szent László
életéről. Ezek keletkezési ideje is azt mutatja, hogy nem az utókor
szépítette meg a Szent életművét, hanem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> már földi életében valóságosan
eljutott az életszentségre. Nem véletlen, hogy a korabeli uralkodók, sőt
évszázadokkal később is, őt tekintették a keresztény király
eszményképének.</b></span></p>
<p>Prohászka Ottokár püspök korszakalkotónak látta a szentéletű király
működését: „a magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté”!<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az
ő rendelkezései és törvényei evangéliumi forrásokból táplálkoztak, így
lassan-lassan a krisztusi értékrend a nép mindennapi gondolkodásának és
cselekvésének részévé vált. </b></span>Nem volt már többé antagonisztikus ellentét a
mindennapi élet és a keresztény tanítás között. A keresztény hit
általánossá válása után <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szentek egész sora támadt a királyi házból is.
Szent László a szentek életpéldáját annyira fontosnak tartotta, hogy ő
avattatta szentté Szent Istvánt és Szent Gellértet mint olyan
példaképeket,</b></span> akik felülmúlhatatlan módon sokat tettek azért, hogy a
magyar nép befogadja Krisztus evangéliumát. Ugyanakkor ez a szentté
avatás Szent László életszentségének nagyságát is mutatja, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>bár
Szent István<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> megvakíttatta </span>László nagyapját,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Vazult,</span> ő mégis elismerte
István király életszentségét, és kezdeményezésére szentté avatták
1083-ban.</b></span></p>
<p>Talán a felsorolt szempontok is már kellőképpen bemutatják László
király életszentségét. Érdemes talán mégis a magunk okulására
tudatosítani néhány dolgot az életszentséggel kapcsolatban.
Mindenekelőtt azt, hogy ki a szent? Már Péter apostol is arra
figyelmeztet bennünket, hogy legyünk szentek, mert szent az, aki
meghívott bennünket (vö. 1Pt 1,16)! Vagyis ez mindnyájunk számára szóló
felhívás, életcél. De <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szent semmiképpen sem olyan valaki, akinek nem
voltak sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kísértései</span>, sem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bűnei</span>.</b></span> Volt idő, amikor előszeretettel
ilyennek próbálták bemutatni a szenteket. Ellenkezőleg! <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők éppen olyan
esendők, bűnösök voltak, mint mi mindnyájan</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De erősen élt bennük a
szándék, hogy kerüljék a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bűnt,</span></b></span> és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tartósan<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> sohasem</span> alkudtak meg a
bűnnel. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Sőt, az élet valamely területén egészen példamutató módon
gyakorolták az erényeket. Az életszentség</b></span> mégsem egy emberi
csúcsteljesítmény, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az isteni kegyelem műve bennünk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Ágoston</b></span> óta azt is tudjuk, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„gratia non tollit, sed
supponit et perficit naturam”: a természetfeletti kegyelem a természetre
épít.</span></b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vagyis <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az életszentségnek</span> van valami természetes alapja. </b></span>Ilyenek
lehetnek egy személy karakterjegyei, a szülői nevelés vagy egy
meghatározó példakép. De még akár egy magasztos életcél, egy nagy
feladat is lehet, amely kihívásként motiválja az egyént.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Szent László
esetében ilyen lehetett a királyi szolgálat, amelyre felkérést kapott.
Meg akart felelni a felelősségteljes kihívásnak.</b></span></p>
<p>A lelke mélyén minden ember szent akar lenni, még akkor is, ha ezt
nem annak nevezi. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A profán nyelvhasználat úgy fogalmaz, hogy az ember
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">boldog</span> akar lenni. Vagy ahogy ezt leginkább mondani szokták: az ember
természete szerint vágyik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a jóra</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A boldogság, a jóság utáni vágy maga
az életszentség utáni vágy</b></span>. Mert mindnyájan Isten teremtményei vagyunk,
hozzá tartozunk, mindnyájan vágyakozunk Isten után. Ez a vágy késztet
bennünket a jó, az életszentség felé. A baj ott kezdődik, hogy nem
vagyunk mindig jók, életszentségre törekvők. Csak olyan bókos szentek
vagyunk, mint akikről <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Babits Mihály </b></span>írt a Psychoanalysis christiana című
versében: <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>„Mint bókos szentek állnak a fülkében / kívülről a szemnek
kifaragva szépen, / de befelé, hol a falnak fordul hátok, / csak darabos
szikla s durva törés tátog: / ilyen szentek vagyunk mi!”</b></span></p>
<p>De ennek nem kell így maradnia! Szükséges és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>lehetséges, hogy
önneveléssel is alakítsuk magunkat.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A többi ember és az élet is farag
rajtunk sokféleképpen. Ezektől nem kell félnünk, hanem inkább legyünk
hálásak a Gondviselésnek, hogy folyamatosan alakulhatunk és
növekedhetünk a jóban.</b></span> Minden életkorban és minden állapotban lehetséges
a szentté válás. Lehetnek korlátaink, de determináltak nem vagyunk.
Senki sem befejezett, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>életünk utolsó pillanatáig mindig alakulhatunk.</b></span>
Nem hivatkozhatunk a körülményekre, hogy azok miatt nem sikerül szentté
válnunk. Bezzeg, mondják egyesek, ha más korban, más országba, más
családba születtem volna, egészen biztosan könnyebb lenne. Ha ilyen
gondolatunk támadna, jusson eszünkbe Zusi rabbi felismerése: „A
számadáskor Isten nem azt fogja tőlem kérdezni, miért nem voltál Ábrahám
vagy Mózes, hanem csak annyit, miért nem voltál Zusi?”</p>
<p>Nem kell rendkívüli körülményekre sem várnunk! <span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b>Nagy </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,210,233)">döntő
helyzetekben</span> csak az tud hősiesen dönteni, aki a mindennapokban
megedződött, felkészült a nagyobb kihívásokra. </b></span>Sőt, érdemes arra is
gondolnunk, hogy mi, mai emberek olyan elődöket, szenteket láthatunk
magunk előtt, akikre feltekintve hősies érzületek támadnak bennünk. Mi
azokhoz a törpékhez hasonlítunk, akik óriások vállán állnak, és ezért
többet látnak és messzebbre, mint ők… Nem mintha élesebb lenne a
látásunk, vagy testünk lenne magasabb, hanem magasabban van az a hely,
ahová születtünk, óriási magasságokba jutottunk (a szentek által)!</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Lászlóról azt írják a krónikák, hogy fejjel magasabb volt
mindenkinél.</b></span> Ez igaz lehetett testi alkatánál fogva is, mert katonái az
ütközetekben mindig őt figyelték, és ha látták magas termetét, akkor
bátrak voltak ők is a harcban.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> De lelki értelemben is magasabb volt ő
mindenkinél, ezért is tisztelték őt oly sokan, szegények és gazdagok
egyaránt.</b></span> Megrendítő Arany János Szent Lászlóról írt legendája, amely
mintegy összefoglalja mindazt az ismeretet, amit a Szent Királyról
kortársai az utókorra hagyományoztak.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent László bátor hadvezérként hősiesen védte országa
függetlenségét, így lett a nyugat védelmezője is. Egyszerre kellett
küzdenie a keleti és a nyugati hódítók ellen. Egyes források szerint
Szent László akkora tekintélynek örvendett Európában, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a német
választófejedelmek felkérték a császári korona elfogadására is</span>. De ő
hazáját akarta szolgálni minden erejével.</b></span> Méltán <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szoktuk Szent Istvánt
országalapítónak nevezni, de ebben az összefüggésben Szent Lászlót
bátran nevezhetjük országmegtartónak.</b></span></p>
<p>E történelmi és megszentelt helyen Szent Lászlóra emlékezve kérjük
mennyei közbenjárását Istennél országainkért és Európáért! „<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Régi nagy
királyunk, dicsőséges Szent László, / Kérünk, légy Istennél értünk
közbenjáró!” Ámen!</b></span></p>
<p></p>
<p>A szentmisét követően megkoszorúzták Szent Hedvig és Báthory István
lengyel király, erdélyi és litván fejedelem sírját a waweli
székesegyházban, majd Kövér László megnyitotta a Pro Patria Egyesület
által rendezett, Szent László tiszteletéről szóló kiállítást a Szent
Mária Magdolna téren.</p>
<p>Forrás: MTI, Győri Egyházmegye Sajtóirodája</p>
<p>Fotó: Máthé Zoltán/MTI, Kormány.hu, Gosc.pl, Mogyorósi Márk/Győri Egyházmegye Sajtóirodája</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>