<div dir="ltr"><div class="gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20170628_2030_ra_tobbsegbe_kerulhetnek_a_muszlimok_brusszelben">2030-ra többségbe kerülhetnek a muszlimok Brüsszelben</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2017. június 28. 18:14<br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20170628_2030_ra_tobbsegbe_kerulhetnek_a_muszlimok_brusszelben">http://mandiner.hu/cikk/20170628_2030_ra_tobbsegbe_kerulhetnek_a_muszlimok_brusszelben</a><br></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Migrációkutató Intézet elemzéséből kiderül, hogy az alig
több mint tíz év múlva a Brüsszelben többségbe kerülő muszlimok hogyan
vélekednek a nyugati kultúráról, valamint az iszlám helyzetéről.
</b></span></p>
<div id="gmail-cikkoldali_billboard" class="gmail-nbanner">
<div id="gmail-zone1681123" class="gmail-goAdverticum gmail-goa-embedded"><div><div id="gmail-adform_324130" style="margin-top:0px;margin-bottom:0px;overflow:hidden;width:auto;height:auto"> </div>
</div></div></div>
<div class="gmail-text">
<p>2017 január elején a Le Soir nevű folyóirat hozta
nyilvánosságra egy belgiumi, nagyrészt brüsszeli muszlimok körében
végzett felmérés eredményeit, melyek sokkolták a baloldali és liberális
köröket – írja elemzésében a <a target="_blank" class="gmail-count" id="gmail-tcount115292" href="https://www.migraciokutato.hu/hu/2017/06/28/az-integracio-tesztje-brusszelben/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201706?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201706">Migrációkutató Intézet</a>.
Az Intézet szerint a felmérés eredményei úgy értelmezhetőek, mint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
integráció kudarcának egy újabb bizonyítéka</b></span>. A felmérés eredményei azért
is vetnek fel fontos kérdéseket, mert<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Brüsszelben 2030-ra várhatóan
többségbe kerülnek a muszlimok, akik már most a népesség negyedét teszik
ki.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></b></span></p>
<p>A kutatás főbb kérdései a muszlim bevándorlók nyugati kultúrához való
kapcsolódását, az iszlám és Európa kapcsolatáról való véleményüket és
az iszlámhoz való viszonyulásukat igyekeztek felmérni. Ez alapján
a válaszadók 82%-a azt gondolja, hogy olyan életmódot folytat, ami közel
áll a nyugati életstílushoz;ugyanakkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>51%-uk nem szereti <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az európai
kultúrát és a nyugati életmódot </span>– például <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nők autonómiáját</span> </b></span>–, vagy
bizonytalan a kérdésben. Ezt az ambivalenciát az magyarázza, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
bevándorlók képesek magukra ölteni a fogyasztói magatartást, ám elvi és
erkölcsi kérdésekben távol állnak az európai szemléletmódtól. </b></span> <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></p>
<p>A megkérdezettek közül körülbelül <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kétszer annyian gondolják azt, hogy
a belga törvények az iszlám törvényei felett állnak</b></span>, mint fordítva. Ott
viszont már egyenlő az arány, hogy előnyben részesítenének-e egy, a
Koránon alapuló politikai rendszert, avagy elleneznének-e egy ilyen
berendezkedést. Az Intézet a Pew Research Center 39 országban végezett
felmérésére is hivatkozik, amely eredményei szerint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az európai muszlimok
kétharmada szeretné, ha a saría lenne a hivatalos jogrend. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A terrorista akciókat </b></span>ellenben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> szinte mindegyik muszlim ellenz</b></span>i. Alig
pár százalék volt bizonytalan vagy értett egyet a merénylők akcióival.
Emellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a válaszadók fele úgy véli, hogy a terrorizmus legyőzése
érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely
megszabadítaná a vallást dogmatikus olvasatától. </b></span></p>
<p>Az elemzés végül megemlíti <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a csendes többség problémáját.</b></span> A
felmérésből ugyanis kiderül, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> van egy stabil, kétharmados csendes
többség, akik szívesen látnának egy olyan iszlám-értelmezést, amely
lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba</b></span>; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
azonban a másik oldalon van egy hangos kisebbség, mely a kulturális
elkülönülés pártján áll. Az elemzés szerint a kisebbség hangossága
ellensúlyozza, hogy kevesebben vannak</b></span> – ugyanis a történelmet
kezdeményező emberek írják, akiket a többség követ. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amíg ez a kisebbség
lesz a hangos, addig a szakadék megmarad</b></span> a muszlim bevándorlók és a
nyugati társadalom között. </p>
<p>A teljes elemzés elérhető az Intézet <a target="_blank" class="gmail-count" id="gmail-tcount115292" href="https://www.migraciokutato.hu/hu/2017/06/28/az-integracio-tesztje-brusszelben/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201706?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201706">oldalán</a>.</p>
</div>
</div>
<a href="https://www.migraciokutato.hu/hu/2017/06/28/az-integracio-tesztje-brusszelben/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201706" target="_blank" id="gmail-count115292" class="gmail-count"><span class="gmail-site"></span></a></div>