<div dir="ltr"><h2>Arany János</h2>
<h1>SZENT LÁSZLÓ</h1>
<div class="m_2274538858151140974gmail-fb-like m_2274538858151140974gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:20px"></span></div>
<div class="m_2274538858151140974gmail-poem"><p class="m_2274538858151140974gmail-"><i>Legenda</i> </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Monda Lajos a nagy király:<br>
Eredj szolgám, Laczfi Endre,<br>
Küldj parancsot, mint a villám,<br>
Köss nehéz szablyát övedre:<br>
A tatártól nagy veszélyben<br>
Forog Moldva, ez a véghely:<br>
A tatárra veled menjen<br>
Tízezernyi lófő székely. </p>
<p>Kél Budáról Laczfi Endre,<br>
Veszi útját Nagy-Váradnak;<br>
Kölestermő Kunság földén<br>
Jó csatlósi áthaladnak;<br>
Várad kövecses utcáin<br>
Lovuk acél körme csattog,<br>
Messzefénylik a sok fegyver,<br>
Messzedöng a föld alattok. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Hallja <i>László</i> a templomban<br>
Körösvíznek partja mellett;<br>
Visszatér szemébe a fény,<br>
Kebelébe a lehellet;<br>
Koporsója kőfedelét<br>
Nyomja szinte három század:<br>
Ideje már egy kevéssé<br>
Szellőztetni a szűk házat. </p>
<p>Köti kardját tűszöjére<br>
S fogja a nagy csatabárdot,<br>
Mellyel egykor napkeleten<br>
A pogánynak annyit ártott;<br>
Félrebillent koronáját<br>
Halántékin igazítja;<br>
- Éjféltájban lehetett már -<br>
A vasajtót feltaszítja. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">És megindul, ki a térre;<br>
És irányát vészi jobbra,<br>
Hol magasan felsötétlik<br>
Ércbül öntött lovagszobra;<br>
Távolról megérzi a mén,<br>
Tombol, nyerít, úgy köszönti:<br>
Megrázkódik a nagy <i>ércló</i><br>
S érclovagját földre dönti. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Harci vágytól féke habzik,<br>
Kapál, nyihog, lángot fúvall;<br>
László a nyeregbe zörren<br>
S jelt ad éles sarkantyúval;<br>
Messze a magas talapról,<br>
A kőlábról messze szöktet;<br>
Hegyen-völgyön viszi a ló<br>
A már rég elköltözöttet. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Egy ugrás a Kalvária<br>
És kilenc a Királyhágó;<br>
Hallja körme csattogását<br>
A vad székely és a csángó:<br>
Ám a lovat és lovagját<br>
Élő ember nem láthatja,<br>
Csodálatos! - de csodákat<br>
Szül az Isten akaratja. - </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Három teljes álló napig<br>
Vívott a pogánnyal Laczfi;<br>
Nem hiányzott a székely szív,<br>
De kevés a székely harcfi<br>
Míg a tatár - több mint polyva,<br>
Vagy mint a puszták fövénye -<br>
Sivalkodik, nyilát szórja,<br>
Besötétül a nap fénye. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Már a székely alig győzi,<br>
Már veszélyben a nagy zászló,<br>
De fölharsog a kiáltás:<br>
"Uram Isten és <i>Szent László</i>!"<br>
Mint oroszlán, ví a székely,<br>
Megszorítva, nem megtörve...<br>
Most a bércen láthatatlan<br>
Csattog a nagy ércló körme. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">"Ide, ide jó vitézek!"<br>
Gyüjti népét Laczfi Endre:<br>
Hát egyszer csak vad futással<br>
Bomlik a pogányság rende;<br>
Nagy tolongásnak miatta<br>
Szinte már a föld is rendül;<br>
Sok megállván mint egy bálvány,<br>
Leragad a félelemtül. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Sokat elüt gyors futtában<br>
A repülő kurta csákány;<br>
Sok ki nem mozdul helyéből<br>
Maga rab lesz, lova zsákmány.<br>
Foglyul esett a vezér is<br>
<i>Atlamos</i>, de gyalázatja<br>
(Nehéz sebben vére elfoly)<br>
Életét meg nem válthatja. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Fel, Budára, Laczfi Endre<br>
Számos hadifoglyot indít;<br>
Annyi préda, annyi zászló<br>
Ritka helyen esik, mint itt.<br>
Rabkötélen a tatárság<br>
Félelemtül még mind reszket.<br>
És vezeklik és ohajtja<br>
Fölvenni a szent keresztet. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Hogy elértek Nagy-Váraddá,<br>
- Vala épen László napja -<br>
Keresztvízre áll a vad faj,<br>
Laczfi lévén keresztapja.<br>
Összegyűl a tenger néző<br>
Hinni a csodába, melyet<br>
Egy elaggott, sírba hajlott<br>
Ősz tatárnak nyelve hirdet: </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">"Nem a székely, nem is Laczfi,<br>
Kit Isten soká megtartson;<br>
Hanem az a: <i>László! László!</i><br>
A győzött le minket harcon:<br>
A hívásra ő jelent meg,<br>
Vállal magasb mindeneknél<br>
Sem azelőtt, sem azóta<br>
Nem láttuk azt a seregnél. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-">Nagy lovon ült a nagy férfi,<br>
Arca rettentő, felséges;<br>
Korona volt a fejében<br>
Sár-aranyból, kővel ékes;<br>
Jobb kezében, mint a villám<br>
Forgolódott csatabárdja:<br>
Nincs halandó, földi gyarló<br>
Féreg, aki azt bevárja. </p>
<p class="m_2274538858151140974gmail-jelolve">Mert nem volt az földi ember,<br>
Egy azokból, kik most élnek:<br>
Feje fölött szűz alakja<br>
Látszott ékes nőszemélynek;<br>
Koronája napsugárból,<br>
Oly tündöklő, oly világos! -"<br>
Monda a nép: az Szent-László,<br>
És a Szűz, a Boldogságos. </p>
<p>S az öreg tatár beszédét,<br>
Noha kétség nincs felőle;<br>
Bizonyítá a templomnak<br>
Egy nem szavajátszó őre:<br>
Hogy három nap a sirboltban<br>
Lászlót hiába kereste;<br>
Negyednapra átizzadva<br>
Találtatott boldog teste. </p>
<p>(1853 szept. 19)</p>
</div>
<div class="m_2274538858151140974gmail-ad-kozokben">
<ins id="m_2274538858151140974gmail-aswift_2_expand" style="display:inline-table;border-width:medium;border-style:none;border-color:currentcolor;height:60px;margin:0px;padding:0px;width:468px;background-color:transparent"><ins id="m_2274538858151140974gmail-aswift_2_anchor" style="display:block;border-width:medium;border-style:none;border-color:currentcolor;height:60px;margin:0px;padding:0px;width:468px;background-color:transparent"></ins></ins>
</div>
</div>