<div dir="ltr"><a href="https://gondola.hu/cikkek/106171-Erdo__Szent_Laszlo_ma_is_ervenyes_pelda_.html">https://gondola.hu/cikkek/106171-Erdo__Szent_Laszlo_ma_is_ervenyes_pelda_.html</a><br><br>Szent Lászlóval terve volt Istennek, azt a szerepet szánta neki, hogy
megvédje a magyarságot és az országban élő többi népet a nomád
betörésektől. Előtte azonban ő is átélte a rivalizálást, mert harcolnia
kellett az ország függetlenségéért, amelyet azzal mutatott meg, amikor
1077-ben trónra lépését nem a német-római császárnak, hanem VII. Gergely
pápának jelentette be.
<p>
Szent László sokat tett azért, hogy az ország állandó hazája és
„szeretett otthona” legyen a magyar népnek – mondta az
esztergom-budapesti érsek.</p>
<p>
Kifejtette: Szent László a külső ellenségtől hadvezérként védte meg az
országot, a belső biztonság „megrontóitól pedig mint a magyarok igaz
bírája szabadította meg hazánkat”. A keresztény élet megszilárdításáért
két új püspökséget hozott létre, Nagyváradot és Zágrábot.</p>
<p>
Szent László felismerte, hogy korában a nyelv
is erős, közösséget alkotó tényező volt, amelyet felhasznált a
keresztény hit és közösség építésére. Kortársai és az utókor is szentnek
tartották, azt az embert tisztelték benne, aki „szívvel-lélekkel
építette és védte egyházát és hazáját”, aki István királyt, Imre
herceget és Gellért püspököt szentté avattatta. Ezzel saját példaképet
adott a magyar népnek – hangoztatta.</p>Szent László mindig
kész volt arra, hogy személyesen is kockára tegye életét mindenért és
mindenkiért, akiben „Isten ügyét és a magyar ügyet látta meg”.
<p>
Szent László európai szemlélete, amely egyben az ország stabilitásának
és megszilárdulóban lévő keresztény kultúrájának védelmét is jelentette,
kirajzolta egy régió körvonalait, amely Horvátországtól a magyar, cseh,
lengyel területeken át egészen a keleti keresztényég határig terjedt,
de nem egyetlen birodalomként, hanem a szövetségesek összetartása és
emberi közelsége révén – mondta Erdő Péter.</p>
<p><br></p>
</div>