<div dir="ltr"><div class="gmail-plugin-holder"><div class="gmail-socialplugin"><div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget" style="float:left;display:table-cell;vertical-align:middle;height:20px;overflow:hidden"><span style="vertical-align:bottom;width:164px;height:20px"></span></div> <div style="float:left"> </div> <div style="float:left"> </div></div><div class="gmail-text"> <a href="https://888.hu/celeb-kiszelly-zoltan=ee01eab2e540e771b5e2995ce3c1ba4a">Kiszelly Zoltán</a>, <a href="https://888.hu/celeb-emmanuel-macron=2af6c91913070c89cf7fa9360d67ff55">Emmanuel Macron</a>, <a href="https://888.hu/tag-interju=7779a847825e29c5553d610b8639bf84">interjú</a>, <a href="https://888.hu/tag-franciaorszag=6427f3116bcd25b10fff14c1ac59ad2d">franciaország</a>, <a href="https://888.hu/tag-888-hu=9e5644a11f10e515971897f8cdeb6e1d">888.hu</a>, <a href="https://888.hu/tag-francia-elnokvalasztas=3544168bbe66619d02ceef1cc9a5e479">francia elnökválasztás</a>, <a href="https://888.hu/tag-macron-a-globalista=d9225c5183dfcd7d4b01081a03d7e6cb">macron a globalista</a>, <a href="https://888.hu/tag-csak-neked-csak-most=125637c6b2ee16b6b8169a4a5cc462f5">csak neked, csak most</a> </div>
</div>
<h1>Kiszelly: Macron politikai mézeshetei hamar véget érnek</h1><p>2017. május 8. 17:38</p><p><a href="https://888.hu/article-kiszelly-macron-politikai-mezeshetei-hamar-veget-ernek#Emmanuel">https://888.hu/article-kiszelly-macron-politikai-mezeshetei-hamar-veget-ernek#Emmanuel</a> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Macron a francia elnökválasztási győzelmével
még csak egy csatát nyert meg, a háború megnyeréséhez viszont a frissen
alakuló pártjának egy hónap múlva többséget kell szereznie a
nemzetgyűlésben - mondta el a <a href="http://888.hu">888.hu</a> számára Kiszelly Zoltán.</span></b> A
politológus szerint az, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy a francia elnökválasztásban a hagyományos
pártok háttérbe szorultak, azt mutatja, hogy nagyon nagy a fennálló
gazdasági és politikai rendszerrel szembeni elégedetlenség Európa
nyugati felén.</b></span></p><div class="gmail-maincontent8"><div> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/5a6654015a7bf0dadd1c46688aded22457110d52/86b4fde9970639722855891e59058e4634e5f400.png" class="gmail-lightbox" title="Kiszelly Zoltán"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2016-09-29/342c758d746439eb04dd9bedd12a6a68/760x0.png" alt="" style="margin-right: 0px;" width="249" height="165"></a><div class="gmail-text-wrap"><div class="gmail-text"><p>Kiszelly Zoltán</p></div><span class="gmail-by">Fotó: Kozma Zsuzsi</span></div></div> <p><em><strong><a href="http://888.hu">888.hu</a>:
Macron győzelme a franciaországi elnökválasztáson értékelhető úgy, hogy
ezzel még csak egy csatát nyert meg, hiszen a háború kimenetele, azaz
az egy hónap múlva esedékes parlamenti választás eredménye még kérdéses?</strong></em></p> <p><strong>Kiszelly Zoltán:</strong>
Ez pontosan így van, hiszen a sikeres elnökséghez Macronnak még
sikeresen párttá kell alakítania a nevének monogramját viselő választási
mozgalmát, az En Marche!-t, illetve a meg kellene tartani a szavazóit. A
francia közvélemény-kutatások szerint Macron szavazóinak majdnem a
kétharmada, Le Pen szavazóinak a fele a másik ellen szavazott. A
"köztársasági front" pedig most nem a pártok által lett összehozva –
mint 2002-ben, amikor az idősebb Le Pen ellen fogtak össze a pártok –,
hanem a szavazók által. Most ráadásul már hivatalosan nem is minden párt
állt be ebbe a szövetségbe, mert volt már olyan kis párt is, amely
Marine Le Pen támogatására szólította fel híveit<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Az elnökválasztás első
fordulójában az outsiderek nyertek. Az első forduló négy pártjából
három párt, majdnem a szavazatok 65 százalékát megszerezve olyan
elnökjelöltet választott, akik nem a két hagyományos nagy pártból
jöttek. Fillon jobboldali pártja tudott egyedül a nagy pártok közül a
dobogóra kerülni, miközben a szocialisták lemaradtak az ötödik helyen.
Ezek alapján a parlamenti választás szempontjából az a döntő kérdés,
hogy a két hagyományos párt, a republikánusok és a szocialisták szavazói
mit fognak tenni, kire szavaznak majd egy hónap múlva. Visszatérnek-e a
hagyományos pártjaikhoz, vagy pedig valamelyik protestpártot
választják?</b></span></p> <p><em><strong><a href="http://888.hu">888.hu</a>: A hagyományos bal- és jobboldali pártok számára a parlamenti választás mennyiben lesz élet-halál harc kérdése?</strong></em></p> <p><strong>K.Z.:</strong>
Ez a szocialista párt esetében teljesen igaz. A jobboldal számára
viszont nem ez a tét, hiszen a Republikánus Párt a közvélemény-kutatások
szerint várhatóan jól fog szerepelni. Persze nekik is meg kell
küzdeniük azért, hogy minél több szavazójukat visszaszerezzék Macron
támogatása mögül. Macron azzal is tudott jobboldali szavazókat maga mögé
szervezni, hogy – szemben a jelenlegi magas szocialista adókkal – ő
adócsökkentéseket és a cégeket érintő túlszabályozások leépítését ígérte
a kampányában. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Macron számára a parlamenti választáson nagy gondot
jelent, hogy egy kutatás szerint a szavazóknak a közel kétharmada nem
szeretné, ha neki többsége lenne a francia nemzetgyűlésben.</b></span> Ennek az
lehet az oka, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Macron – egy-két szociális intézkedéstől eltekintve –
közismerten egy neoliberális gazdaságpolitikát szeretne folytatni
elnökként.</b></span> Ez a neoliberális válasz arra, hogy az eurózóna perifériája
bajban van. Ha nem szedik össze magukat, ha nem eszközölnek strukturális
változtatásokat, akkor Németország, Hollandia és a mag-Európa tovább
fog erősödni, és ők ebből a magból idővel akár ki is eshetnek.</p> <div class="gmail-blockquote-holder"><blockquote><div class="gmail-wrap"><p>Macronról
egyelőre csak azt lehet tudni, hogy olyan reformok végrehajtására
készül, amelyeket bár Olaszországban és Franciaországban is régóta
akartak már, de a szavazói ellenállás láttán eddig mégsem hajtottak
végre egyikben sem."</p></div></blockquote></div> <p>Macron nagy gond
elé néz, ha a mostani előzetes várakozásoknak megfelelően nem lesz meg a
szükséges parlamenti többsége. Ebben az esetben az elnök, Macron a
külpolitikára fókuszál, parlamenti többség nélkül nem fogja tudni
reformprogramját egy az egyben végrehajtani. Így nehéz lesz a
mag-Európában való maradás feltételeit, például a költségvetési és
államháztartási hiány csökkentését teljesíteni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><strong>A megkérdezett franciák többsége egyébként sem szeretne áldozatot hozni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a globalizáció oltárán</span>.</strong> </span>Ezek
után pedig várhatóan az lehet már majd csak a kérdés, hogy Brüsszel
meddig lesz még elnéző Franciaországgal szemben, amelynek egészen eddig –
például a 2010-es Magyarországgal is ellentétben – folyamatosan
elnézték, hogy nem teljesítette a 3 százalékos költségvetési hiányra
vonatkozó uniós előírás betartását.</p> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/d4117673e1c1e0b5e6566fd585c4f0700ba3e7a2/702141e8b4aaecd92bebd4385d9dbfd040dc8241.jpg" class="gmail-lightbox" title="Emmanuel Macron"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2017-04-23/c757d78a148e12cbe6e3247466fe3b62/760x0.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="242" height="160"></a><div class="gmail-text-wrap"><div class="gmail-text"><p>Emmanuel Macron</p></div><span class="gmail-by">Fotó: AFP</span></div></div> <p><em><strong><a href="http://888.hu">888.hu</a>:
A franciaországi elnökválasztás eredménye, a hagyományos pártok
háttérbe szorulása a tekinthető a fennálló gazdasági politikai rend
európai kritikájának?</strong></em></p> <p><strong>K.Z.: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egyértelmű
elégedetlenség az, ami ebből az eredményből látszik. Nyugat-Európa és
Amerika is rosszabban él, mint négy évvel korábban. Ahogy Kínába,
Indiába és Kelet-Európába kitelepül nyugatról a gyártás, úgy megszűnnek a
munkahelyek, amik helyett helyben pedig már nem jönnek létre jól
fizető, új munkahelyek. Hiába hoznak létre új munkahelyeket azok ma már
nem fizetnek úgy, mint húsz évvel ezelőtt. Nyugat-Európában most az az
egyik legfőbb baj, hogy ha csak nem nélkülözhetetlen az ember
szaktudása, tehát nem orvos vagy informatikus az ember, akkor
kölcsönmunkásként és 1500-2000 euróért lehet leginkább munkát találni,
ami viszont helyi viszonyokban nem sok.</span></strong></p> <div class="gmail-blockquote-holder"><blockquote><div class="gmail-wrap"><p>Azzal,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>most a mainstream, globalista jelölt nyert </b></span>az elnökválasztáson,
azzal az elégedetlenségre okot adó problémák nem szűntek meg."</p></div></blockquote></div> <p>Sőt,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Macron elnökségével a globalizáció folytatása várható úgy, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy közben a
francia lakosság többsége <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a globalizációban</span> látja a romló gazdasági
helyzet fő okát. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De ez a jelenség általánosan jellemző már az EU nyugati
tagállamaira</b></span>, hiszen például Ausztriában 50 százalék szavazott ezért az
FPÖ-re, Hollandiában egy ottani rekordnak számító 20 százaléknyi
szavazat jelezte ezt. A Le Pen számára megadott majdnem 40 százaléknyi,
11 milliónyi szavazat is ezt a szavazói elégedetlenség kifejeződése, de
Németországban az AfD is jól szerepelt a migránsválságra adott válasza
következtében.</p> <p><em><strong><a href="http://888.hu">888.hu</a>: Macron – aki a rajongói
szerint a francia Kennedy elnök lesz majd – elnöksége a rózsaszínű
kampányideákkal szemben álló valóságban mennyire áll majd vesztésre a
bevándorlás és terrorizmus egymással szoros kapcsolatban levő
vonatkozásaival? </strong></em></p> <p><strong>K.Z.: </strong>Ezt a
csatát így nem lehet megnyerni. Ha megoldani nem is tudják már, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
terrorizmus igazából egy dolog miatt még különösen fontos lesz a
következő időszakban kormányzók számára is. Erre hivatkozva lehet majd
ugyanis továbbra is rendeleti úton kormányozni.</b></span> A rendkívüli állapot
fenntartása a gazdaság problémáinak megoldását leszámítva, azért számos
ügyben megkönnyíti a kormány dolgát. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><strong>A terror ellen nem
nyerhetnek a franciák, mert az országban már igen sok a migráns és a
radikalizálódó sokadik generációs bevándorló.</strong></span> A migrációt
például a francia-olasz határ eddigi módon történő lezárásának a
meghosszabbításával továbbra is csak lassítani tudják majd. Már csak
azért is, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Macron és az általa képviselt liberális politika rá van
utalva a migránsok szavazataira.</b></span></p> <p><em><strong><a href="http://888.hu">888.hu</a>: Az
mennyire valószínű, hogy teljesül majd a magyar balliberális politikai
oldal reményeinek megfelelően az, hogy Macron ténylegesen tesz is
valamit azért, hogy jól odacsapjon majd Magyarországnak és
Lengyelországnak?</strong></em></p> <p><strong>K.Z.:</strong> Ez csak
egy beteljesületlen vágyálom annak <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a gyenge magyar ellenzéknek </span>a
részéről, amelynek nincs esélye a kormányváltásra. Mivel nem tudnak a
szavazók számára valódi alternatívát nyújtani, ezért inkább rohannak a
külföldi sajtóhoz és Brüsszelbe. A baloldal újra és újra a Moszkva
kontra Brüsszel, meg az ott ülünk-e az asztalnál vagy nem témát veszi
elő. Annak ellenére teszik ezt, hogy Magyarország számára a gazdasági
szuverenitás szempontjából jelenleg egyértelműen csak káros lenne az
euró bevezetése. Amit pedig Macron mondott erről az elnökválasztási
kampányban, az valójában csak választási szóvirág volt. Jelezni akarta
Merkelnek és Junckernek, hogy számíthatnak rá. <strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A valódi, Magyarország <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elleni gazdasági szankciók bevezetéséről </span>pedig mindenki tudja, hogy az gyakorlatilag nem lehetséges</span>. </strong>Németország
nem érdekelt semmilyen gazdasági szankció bevezetésében, hiszen azzal
saját magukat lőnék lábon. Görögország esetében is jól látható, hogy
inkább lélegeztetőgépen tartják, csak hogy a görögök tudjanak még
vásárolni ezt meg azt. Magyarország is fontos piaca Németországnak, ami a
gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyi eurót ők nekünk adnak, legalább
annyi megy is oda vissza.</p> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/d4117673e1c1e0b5e6566fd585c4f0700ba3e7a2/17e7f5a5b8f9a44595329294bf7c4d9dea976ea9.jpg" class="gmail-lightbox" title=""><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2017-04-23/f0c20037df73286158e8a2471aed7d94/760x0.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="334" height="222"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by">Fotó: AFP</span></div></div> <p><em><strong><a href="http://888.hu">888.hu</a>:
Ha nincs igazából komoly akarat a Magyarországot és Lengyelországot érő
uniós és EU tagállami fenyegetések mögött, akkor mégis mi motiválja
erre az ezeket megfogalmazókat?</strong></em></p> <p><strong>K.Z.:</strong>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Éreztetni akarják velünk, hogy szerintük, hol a helyünk. A nyugati
országok sose fogják megengedni, hogy keleti országok diktáljanak
bármiben is. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keleti államok akaratának az átvitelére csak a V4-ek
csoportja képes.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Minden elképesztően alaptalan vádaskodás, az
antiszemitizmusról meg a sajtószabadság állítólagos hiányáról is azért
van az EU nyugati államai részéről irányunkba, hogy ezek segítségével
lehetőség szerint minél jobban sarokba szorítsanak. Amíg ezekre a
vádakra reagálunk, addig nem érünk rá mással foglalkozni és defenzívában
vagyunk. </b></span></p> <div class="gmail-blockquote-holder"><blockquote><div class="gmail-wrap"><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezekre a helyzetekre </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyanakkor mostanra már kialakult egy lengyel-magyar véd- és dacszövetség."</b></span></p></div></blockquote></div> <p>Ez
biztosítja, hogy ha bármelyik ország ellen is, de elindulna egy
demokráciával kapcsolatos uniós eljárás, akkor a másik ország megvétózza
azt. De valójában <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a minket érő támadások nagy része csak szimbolikus, a
médiában zajló szócsata.</b></span> De az unión belüli érdekképviseletben a
kelet-európai országok még a mindig változó koalíciókra is számíthatnak.
Így például a következő uniós költségvetés elfogadásakor a kohéziós és
agrártámogatások kapcsán nagyon sok nyugat- és dél-európai országra,
például a görögökre, portugálokra, spanyolokra és olaszokra is
számíthatunk. Korábban nem Macron, hanem Renzi vagy Juncker, illetve
Martin Schulz fenyegetett minket, de ez mind csak egy olyan,
Németországnak kedvező szereposztás volt, ami mindig arról szólt, hogy
Merkel így megkapta a lehetőséget, hogy középen állva közvetítőként
léphessen fel, és végül megoldhassa az ügyeket.</p> <p><em><strong><a href="http://888.hu">888.hu</a>:
A francia elnökválasztásban is téma volt a bevándorlás kérdése.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Magyarország számára pedig a közeljövőben várható, hogy ítéletet hoz
majd az Európai Bíróság a kötelező betelepítést elrendelő kvótahatározat
megsemmisítését kérő magyar beadványról. Mikor és milyen ítélet
várható?</span></strong></em></p> <p><strong>K.Z.:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Szerdán dönthet
az uniós bíróság a magyar, szlovák és lengyel közös beadványról. Az
eddigi előzetes feltételezések szerint a magyar beadvány<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ellen dönt majd
a testület</span>. Ez viszont egy nagyon súlyos jelentéssel bírna, ami komoly
politikai viharokat kavar majd. Ez azt jelentené, hogy ez alapján akkor a
jövőben bármelyik ország számíthat arra, hogy akarata ellenére a
kormány- és államfők szintje alatt, miniszerek többségi
szavazással bármit kikényszeríthetnek. Az ítéletnek meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ugyanakkor
érdemleges hatása nem nagyon lehet</span>, hiszen az a kvótarendelet, amiről
szól, az szeptemberig van érvényben, amelyet a tagállamok többsége
ráadásul ugyanúgy nem hajtott végre, ahogy Magyarország. Csak a többi
tagállam teljesen csendben nem tett eleget a kvótának, míg mi a lakosság
elsöprő többségi akarata alapján<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> őszintén felvállaltuk, hogy nem
akartjuk végrehajtani </span>ezt. Az EU-tagállamok lakosainak a többsége ma már
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> szintén elutasítja</span> a bevándorlók betelepítését. Ezt tekintetbe véve <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem
tűnik reálisnak – még egy nekünk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kedvezőtlen ítélet</span> esetén sem, – hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
migránsok tömeges betelepítése ténylegesen végrehajtásra kerülhet majd</span>.</span></span></strong></p> </div>
</div>
<h1 class="gmail-olvastadmar"><br></h1></div>