<div dir="ltr"><h1 class="m_2007351131094288780gmail-cim">A népirtásokról tartanak nemzetközi konferenciát Budapesten </h1>
<div class="m_2007351131094288780gmail-datum">2017. április 19. szerda 20:15<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-nepirtasokrol-tartottak-nemzetkozi-konferenciat-pazmanyon" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/a-nepirtasokrol-<wbr>tartottak-nemzetkozi-<wbr>konferenciat-pazmanyon</a><br></div>
<h3 class="m_2007351131094288780gmail-lead">Első alkalommal rendeznek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemzetközi konferenciá</span>t <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a népirtásokról</span> a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen április 19. és 21. között.</h3><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=77340&img=o_IMG_8848.jpg" rel="lightbox['g77340']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=77340&p=1&img=c_IMG_8848.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az iraki Erbílben működő Szalahaddin Egyetem és a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem (PPKE) szervezésében rendezik meg a háromnapos
konferenciát, amelynek védnöke Veres András győri megyéspüspök, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a PPKE nagykancellárja és Rétvári
Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára.</b></span></p>
<p>A népirtásokról szóló nemzetközi konferenciát Szuromi Szabolcs Anzelm
premontrei szerzetes, a PPKE rektora és Ibrahim Iszmaél Hamáras, az
erbíli Szalahaddin Egyetem műszaki fakultásának dékánja nyitotta meg.</p>
<p></p>
<p>A mai napon elkezdődött angol nyelvű előadás-sorozat keretében több
mint harminc – zömében külföldi – szakértő ismertette a népirtásokkal
kapcsolatos kutatások eredményeit.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Elemzések hangzottak el</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a napjainkban
zajló konfliktusokról is, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keleti keresztények</span> elleni
erőszakhullámról, az ISIS tevékenységéről, valamint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a jazidi közösség</span>
sorsáról. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az utóbb említett vallási kisebbség több tízezer tagját </span>az
Iszlám Állam fegyveresei üldözték el<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> észak-iraki lakhelyükről.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A konferencián részt vesz és az első napon előadást tartott többek
közt Nicodemus Daoud Matti Sharaf, Moszul érseke, a szír ortodox egyház
metropolitája és Abna Ermia kopt püspök, a kairói Kopt Ortodox
Kulturális Központ elnöke.</span></p>
<p>A péntek délután záródó konferencia keretében többek közt szó esik a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>z
örmény</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>genocídium</b></span>ról, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az iraki és törökországi kurdok</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>helyzeté</b></span>ről,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
lengyelek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellen elkövetett náci népirtás</b></span>ról (1939 és 1945 között),<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
Délvidéken</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1944–45-ben zajlott vérengzések</b></span>ről, a már említett j<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azidik</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
tragédiájá</b></span>ról, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a cigányság</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>holokausztjá</b></span>ról, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Lengyelországban és
Magyarországon</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a náci és a szovjet diktatúra idején zajlott
deportálások</b></span>ról is.</p>
<div class="m_2007351131094288780gmail-keretes">
<p>A konferencián előadás hangzik el az iraki kurd Halabja városban
1988-ban történt, civil lakosság ellen elkövetett legnagyobb <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vegyi
támadásr</b></span>ól. Értesüléseink szerint Ali Osman Ali kurdisztáni tartományi
kormányzó háláját fejezte ki, hogy ezúttal Európában is elhangzik
előadás a történtekről.</p>
<p>Az iraki legfelsőbb bíróság 2010-ben kimondta: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Halabja</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen
1988-ban elkövetett iraki gáztámadás népirtás volt.</span> A kurdok akkor
győzelemként értékelték a végzetes események átminősítését. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=77340&img=o_IMG_8877.jpg" rel="lightbox['g77340']" target="_blank"><br></a>A támadás </b></span>az Al-Anfal hadművelethez kötődik, amit Szaddam Husszein és
Ali Haszan al-Majid terveltek ki. Ennek során <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megközelítőleg 180 ezer
embert öltek meg az iraki erők és 4.500 kisebb települést romboltak le
1986 és 1989 közöt</b></span>t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Az akció célja volt, hogy urbanizálja az
észak-iraki területeket és nagyvárosokba telepítse </b></span>a vidék <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kurd
lakosságát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az erőszakos arabizáció idején</b></span>. Kurdisztán Törökország,
Szíria, Irak és Irán által felszabdalt terület. Az iraki kurdok, Irak
északi és északkeleti részén élnek. Az Anfal főbb hadműveletei 1988
februárjában kezdődtek, az iraki-iráni háború vége felé. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A települések
ellen vegyi fegyvereket vetett be a légierő, majd a gyalogság elfoglalta
azokat. Az elfogott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">védőket</span> azonnal kivégezték, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a tizenéves fiúkat és
férfiakat,</span> sok esetben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nőket és gyerekeket</span> is, teherautókra rakták és a
dél-iraki sivatagba vitték, ott sorba állították <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az embereket </span>és
agyonlőtték<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> őket,</span> majd buldózerekkel az előre megásott tömegsírokba
tolták őket. A<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> falvakat</span> ledózerolták,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a túlélő nőket, gyerekeket és
öregeket </span>szabadtéri táborokba zsúfolták. Nem volt víz, élelem,
egészségügyi ellátás és tisztálkodási lehetőség, csak őrtornyok. A
legismertebb támadás Halabja városa ellen irányult</b></span>. Március 16-án
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szaddám Husszein erői napalm és vegyi-fegyver támadást hajtottak végre
több hullámban. 5000 ember azonnal életét vesztette, 7000 ember három
napon belül lelte halálát.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A tömeggyilkosság értelmi szerzője Husszein
unokatestvére, Ali Hasszan al- Madzsid volt. </b></span>A 2003-as iraki háború után
őt halálra ítélték és kivégezték. Kivégezték a diktátort, Szaddám
Husszeint is.<br><br>Forrás: Kitekint<a href="http://xn--8fa.hu" target="_blank">ő.hu</a></p>
</div>
<p>Fotó: Lambert Attila</p></div>