<div dir="ltr"><font size="4">Innen is lehet nézni a dolgot....</font><div><br></div><div><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">2011-01-17 05:59:00</span><h2 class="gmail-mainBevezeto" style="font-size:16px;color:rgb(65,107,86);font-family:arial">Másfajta szerepelvárásoknak kell megfelelni</h2><h1 class="gmail-mainCimsor" style="font-size:28px;color:rgb(65,107,86);line-height:28px;font-family:arial">Kopp Mária lett a gender magyarországi képviselője</h1><img src="http://www.mindennapi.hu/upload/lead/1/0/7/8/lead_370.jpg" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: arial; font-size: 13px; display: block; margin-bottom: 25px;"><b style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">Kopp Mária pszichiáter, a Magatartástudományi Intézet vezetője keresztény alapokra hivatkozva a nemiszerep-változást hirdeti, és ezt nem tartja ellentmondásnak. Lapunknak kifejtette, miért.</b><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"></span><div id="gmail-feedLine" style="height:5px;color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px;display:inline-block;width:593px;margin-top:5px;overflow:hidden;text-align:center"><div style="margin-bottom:10px"><div id="gmail-zone1887530" class="gmail-goAdverticum"></div></div></div><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"></span><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– <strong> A magyar férfiak megbarátkoztak azzal, hogy a nők adott esetben családfenntartókká, értelmiségiekké, vezetőkké válnak?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– A férfiak biológiai adottságuk szerint harcolnak a dominanciáért, előbbre akarnak jutni, védik az otthont. Az utóbbi évtizedekben ez teljesen átalakult, hiszen legalább annyi nő tanul, mint férfi. A nők a társadalomban is nagyon komoly szerepet játszanak, sok esetben családfenntartókká válnak. Veszélyesnek tartom, ha letagadjuk, hogy ma másfajta szerepelvárásoknak kell megfelelniük a férfiaknak. Emiatt is izgalmas és fontos a genderkutatás. Az egészségügyi világszervezet nemrég nevezett ki a gender téma szakértőjeként képviselőnek, úgyhogy lesz alkalmam ennek a témának a fontosságát hangsúlyozni.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– A nőkkel szemben is más szerepelvárások vannak?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Így van, s ez azt jelenti, hogy a biológiai adottságokat kell bizonyos értelemben átírni, de ettől még ugyanúgy férfi marad a férfi, és nő a nő. A skandináv országokban például természetes, ha egy férfi marad otthon a gyermekkel, hozzáteszem, kutatások szerint ettől megnőtt a férfiak várható élettartama. Ott a férfiak el tudták fogadni, hogy attól még ugyanúgy férfiak maradnak, ha a kisbabával foglalkoznak, és igen fontos a számukra, hogy a gyermekük velük is szoros testi kapcsolatban álljon.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Nálunk ez csak elvétve fordul elő?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Még nem bevett szokás. Pongrácz Tiborné szociológus legutóbbi vizsgálata szerint Európában a nemi szerepek megítélése terén a magyar a legkonzervatívabb társadalom. Nálunk azt mondják, hogy a férfi dolga eltartani a családot, a nőé pedig, hogy nevelje a gyerekeket. Ez a férfiakra óriási terhet ró, egy személyben felelősnek érzik magukat, ha a család anyagi helyzete rosszabbra fordul. Mindeközben a nők aktívan részt vesznek a társadalmi életben, és próbálják összehangolni a gyermekvállalást a karrierrel.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Ön szerint a nők iskolázottsága megmenti a férfiakat?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Egyértelműen. A "Pelenkázz, tovább élsz!" akciónk révén kimutatható, ha a férfiak nemcsak a munkahelyi gondokkal, a társadalmi helyzettel, a pénzzel és a saját felelősségükkel foglalkoznak, hanem fontos számukra, hogy gondozni tudjanak, el tudjanak látni egy kisgyereket, le tudják vezetni a stresszt. Veszélyesnek tartom, ha letagadjuk, és nem vesszük figyelembe, hogy a nemi szerepek átalakultak, és ez világjelenség.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">–<strong> Több helyütt említi, hogy a politika nem veszi komolyan a 40 és 65 év közötti férfiak veszélyeztetettségét, nincsenek átfogó programok a probléma kezelésére. </strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Érdekes, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, Anglia és Hollandia után mi vagyunk a legindividualistább ország. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek saját elképzelése és rengeteg ötlete van, parancsszóval nehezen lehet a magyarokat irányítani.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– De a holland társadalom miért tud nagyon jól működni? Mi a különbség?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Az, hogy az úgynevezett feminin társadalomban sokkal inkább egymás felé fordulnak az emberek, de még ennél is jellemzőbb összetevő, hogy itthon egymás ellen fordít az individualizmus. Emiatt súlyosbítjuk az amúgy is súlyos helyzetünket. Hollandiában fontos a nemzeti azonosságtudat, az összetartozás élménye és erős a társadalmi tőke. Nálunk az utolsó felmérések szerint az emberek 70-80 százaléka mondta azt, hogy a legbiztosabb nem bízni senkiben. Ez kétségbeejtő, pláne a holland és skandináv társadalmakban történt felmérések ismeretében, ahol csak 20-30 százalék ez az arány.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Hol lehet elkezdeni az összefogást?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Azt látjuk, hogy a társadalmon belül az emberek egyedül a családban bíznak. Akinek jó családja, jó házassága van, az komoly megtartó erő, de önmagában nagyon kevés.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Milyen a jó házasság?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Fontos, hogy a nők együtt tudjanak működni a férfiakkal, s fordítva. A házasság életszövetség egy férfi és egy nő között, amelyben óriási erő van. Minden vizsgálat azt mutatja, hogy nincs komolyabb népegészségügyi tényező, mint egy jó házasság.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Amennyiben az valóban egy életszövetségen alapul.</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Igen. Évezredeken keresztül érdekszövetség volt a házasság, az volt a természetes. „Guba gubához, suba subához” házasodtak, s általában megalkuvást jelentett. Ma csodálatos lehetőség, hogy szabadon választhatunk, ám a gyakorlatban a fiatalok nagyon nehezen találnak párt. Magyarországon a „kényszerszingliség” a gyakori, és a párt nem találók három százaléka mondja csak, hogy nem akar házasodni és gyereket sem akar. Kiemelkedően nehéz párt találni, s ha sikerül is, a házasságok több mint fele válással végződik.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Ma divat házasodni?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Sajnos, nem. A fiatalok félnek tőle, de 80 %-uk hosszú távon a házasságot tartja a legjobb együttélési formának. A pároknál gyakori, hogy élettársi kapcsolatba kerülnek, aztán vagy összeházasodnak, vagy nem. Ami nem csoda, hiszen sok rossz példát látnak. A házasságkötések száma csökken.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Mit szeretne elérni gender-képviselőként Magyarországon?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Először is, nem lehet már letagadni, hogy mások az elvárások a nemekkel szemben. Ezen felül el kellene érni, hogy a férfiak elfogadják ezt az újfajta szerepet itthon is. Azt, hogy már nem azzal mérjük őket, hogy többet keresnek-e, vagy hogy jobb kocsit tudnak szerezni, jobb anyagi körülményeket tudnak teremteni. Ebben óriási szerepe van a médiának. Főképp a reklámoknak! Az egész gazdasági, üzleti világ a fogyasztásra ösztönöz, s ott megjelenik ez a fajta boldogság-ideál. Akkor lehet valaki boldog, ha lecseréli a nőjét egy jobb nőre, a pasiját egy jobb pasira, autóját új autóra. Ehelyett a belső tartást kell erősíteni, mert ez az, ami az embert boldoggá teszi.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– Gyakran hangoztatja, hogy vissza kell térni a keresztény értékekhez. Ugyanakkor elkötelezi magát a gender-ideológia mellett. Ez nem ellentmondás?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Lényeges, hogy a kereszténység egyáltalán nem azonos egy konzervatív állásponttal. Nagyon veszélyesnek tartom, amikor konzervatív egyházi körökben a gender ügyet elítélendő dolognak tekintik. Jelenleg kurzusokat tartok, mert föl kell készíteni a fiatalokat az új helyzetre, arra, hogy mit jelent a férfi és a női szerep a mai világban – a genderkutatás erről szól. Az igaz, hogy vannak szélsőséges körök, amelyek próbálják más területre fókuszálni a kutatást, mondjuk a homoszexualitás propagálására, de ez szűk kisebbség.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>– A feminizmus is ide tartozik?</strong></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px">– Schlachta Margit, a Szociális Nővérek Társaságának alapítója az 1930-as években meghirdette a keresztény feminizmust. Nagyon szerettem őket, a legkedvesebb tanárom, Szőke Pálma szociális nővér volt. Modern, de ugyanakkor a korából messze előremutató tevékenységet folytattak, ők kezdték el az első női szociális képzőt, amit persze később megszüntettek. Aki feminizmusról beszél, javaslom ismerje meg e társaság és Schlachta Margit munkáját. </p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"><strong>Gyimesi Ágnes Andrea</strong></p><div style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px;display:inline-block;width:593px;overflow-x:hidden;text-align:center"><div style="margin-bottom:10px"><div id="gmail-zone1887531" class="gmail-goAdverticum"></div></div></div><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:arial;font-size:13px"></span></div></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2017. február 17. 21:27 Emoke Greschik írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><h1>Nyílt levelet kapott az ELTE a Gender Studies bevezetése miatt</h1>
<div class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-note-block"><div class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-text-box">
<div class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-text-wrap">
<p><a href="http://888.hu/szerzo/sumeghi-lorant" style="color:white" target="_blank">ánt</a></p>
</div>
</div>
</div>
<p>2017. február 17. 12:51</p><p><a href="http://888.hu/article-nyilt-levelet-kapott-az-elte-a-gender-studies-bevezetese-miatt" target="_blank">http://888.hu/article-nyilt-le<wbr>velet-kapott-az-elte-a-gender-<wbr>studies-bevezetese-miatt</a><br></p>
<p><b>Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata
Szövetség (IKSZ) elnöke az ELTE rektorához, Dr. Mezey Barnához írt nyílt
levelet annak kapcsán, hogy az egyetem szeptembertől bevezeti a magyar
nyelvű Gender Studies tantárgyat.</b></p> <p>Ismeretes, a <b><a href="http://888.hu" target="_blank">888.hu</a></b> néhány nappal ezelőtt beszámolt arról, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><a title="Az ELTE elindítja a világ legnagyobb áltudományának mesterszakát" class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-cikklink" href="http://888.hu/article-az-elte-elinditja-a-vilag-legnagyobb-altudomanyanak-mesterszakat" target="_blank"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ELTE </span>elindítja a világ legnagyobb áltudományának mesterszakát</a>,
amelyet a Társadalmi nemek (Gender Studies) elnevezéssel illettek.</b></span> A
hír hallatán sokan felháborodásuknak adtak hangot, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ugyanis ez szak eddig
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar nyelven sehol nem volt </span>elérhető, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyedül a Soros György-féle
CEU-n,</span> ott is csak angolul.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ezt a hagyományt </span>törte meg az ELTE azzal,
hogy szeptembertől már olyan fajsúlyos kérdésekkel foglalkoztatja majd
az oda betérő diákokat, mint a</p> <ul class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-list"><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>feminista irodalom,</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>feminista filozófia,</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>férfikutatások, </b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>testelméletek,</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gendernyelvészet,</b></span></li><li><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és szexuális kisebbségek.</b></span></li></ul><div class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-img-wrap"><a href="http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/c98533060bb2b23e763f1030680fc72afbe33a44/0fe2cf29b281a0620349be2c9c5c246bd2e45174.jpg" class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-" src="http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2017-02-17/dda557554d9aa00d33ad9294d3fb689f/760x0.jpg" alt="" style="margin-right:0px" height="152" width="229"></a></div> <div class="m_2226527920881741087m_7466597669917475935gmail-text-frame">A hír kapcsán Nacsa Lőrinc IKSZ-elnök szerkesztőségünkbe eljuttatott nyílt levelét teljes terjedelemben közöljük le:</div> <p><i>"<span style="background-color:rgb(208,224,227)">NYÍLT LEVÉL</span></i></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><i>Dr. Mezey Barna rektor </i></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><i>ELTE részére</i></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><i>Tisztelt Rektor Úr!</i></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span><p><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Megdöbbenéssel
értesültünk arról, miszerint az Ön által vezetett intézmény is
elindítja a gender studies-t, azaz a társadalmi nemek tanulmánya szakot.</b></span>
Az ELTE Magyarország első egyeteme, többféle európai rangsorban
évről-évre kiemelkedő helyet foglal el, diákjai közül számos neves
jogász, politikus, tudós és közéleti ember került ki. Sajnálatos, hogy
az egyetem nem szeretne hű maradni értékteremtő múltjához, hiszen
elindult egy lejtőn. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Önök, a vezetőség úgy döntöttek, hogy a
magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, egy politikai
korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott témával
szeretnének foglalkozni mesterképzés keretében.</b> <b>Nem
gondoljuk, hogy Magyarország megengedheti magának azt a luxust, amit
néhány skandináv ország, hogy közéleti témái legfontosabbja a
mellékhelységek jelzései, illetve, hogy minél több semleges játékot,
tankönyvet állítsanak elő, nehogy véletlenül befolyásolják a kisfiúk és
kislányok saját nemükhöz való tartozását.</b> <b>Szögezzük le, hogy biológiai nemek vannak, nem társadalmiak, így az elnevezés is megtévesztő, hamis.</b></span></i></p> <p><i>Tisztelt Rektor Úr!<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"></span></span></span></i></p> <p><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Önök tévedésben vannak, amikor azt gondolják, hogy ezen szak elindításával jót tesznek Magyarországnak.</b></span>
Ön a rektori köszöntőjében azt írja: „Célunk nem lehet kevesebb, mint a
kiválóság fenntartása az egyetemen, és ezzel a magyar nemzet jövőbeli
lehetőségeinek javítása.” Fel kell hívnunk a figyelmét, miszerint ezzel a
tanulmánnyal semmiben nem segítik nemzetünk felemelkedését, sőt
rombolják azt az értékközpontú gondolkodást, ami a közép-európai
országokban még jelen van. <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Égető problémánk a demográfiai
kérdés, ami nem a szexuális kisebbségek tanulmányozásával és a feminista
filozófia elmélyítésével fog megoldódni.</span> </b>Kérjük Rektor Urat,
hogy az erre a szakra szánt pénzzel, erőforrással inkább egy demográfiai
intézetet, egy családüggyel foglalkozó tanszéket állítson fel, de
semmiképp ne ugyanazokkal az oktatókkal és olvasmánylistával, mint a
gender studies esetében. Hisszük, hogy Magyarország jövője a családok és
a fiatalok kezében van, ezért őket kell támogatni, az ő problémáikkal
kell foglalkozni. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez az Ön, mint Magyarország legrégebbi
egyeteme vezetőjének felelőssége is, hiszen eddig csak Soros György
magánegyetemén volt megtalálható hasonló nonszensz őrültség. Hozzá tud
méltó módon járulni a jövőhöz az ELTE vagy kiszolgálja a gender- és
meleglobbi nyomulását?</b></span></i></p> <p><i>A jelentkezési
időszak lezárultával talán Ön is megláthatta, hogy nem övezi hatalmas
érdeklődés a témát és mint bölcs vezető belátja, hogy értelmetlen,
felesleges és romboló elindítani a fent nevezett szakot és az egyetemet
inkább újra a magyar jövő szolgálatába kellene állítani.</i></p> <p><i>Várom intézkedését és megtisztelő válaszát!</i></p> <p><i>Budapest, 2017. február 17.</i></p> <p><i>Tisztelettel:</i></p> <p><i>Nacsa Lőrinc elnök</i></p> <p><i>Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ)"</i></p></div>
<br>______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>