<div dir="ltr"><p class="MsoNormal"><a href="http://magyarhirlap.hu/cikk/78337/Parhuzamos_tarsadalmak_korszaka" target="_blank"><font size="4"><b>http://magyarhirlap.hu/cikk/78<wbr>337/Parhuzamos_tarsadalmak_kor<wbr>szaka</b></font></a></p><font face="Calibri" size="3">
<h1 style="margin:auto 0cm"><font face="Times New Roman">Párhuzamos társadalmak 
korszaka</font></h1>
<h2 style="margin:auto 0cm"><font face="Times New Roman">Maróth Miklós 
professzor a bevándorlásról: Vagy feltámad Európában az életösztön, vagy 
elpusztul, csak ez a két lehetőség van</font></h2>
<p style="margin:auto 0cm" class="gmail-m_-309660003680838688m_1769607279379696978gmail-m_-4488694132929085102meta"><a href="http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&amp;name=doc&amp;page=1&amp;fld_in_content=1&amp;fld_title=&amp;fld_sort=score&amp;fld_keyword=&amp;fld_author=93" target="_blank"><font face="Arial" size="4">Kacsoh Dániel</font></a><font face="Arial" size="4"> – 2017.01.30. 
04:08 </font></p><font size="2">
</font><p style="margin:0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font face="Arial" size="2"><span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 
jelenlegi eszközökkel nem lehet győztes csatát vívni a maguknak mindent 
megengedő terroristákkal szemben.</b></span></span> A görög-római birkózás szabályaival nem lehet 
megverni valakit, aki rú</font><font face="Arial" size="2">g-vág” – fogalmazott a lapunknak adott interjúban az 
európai biztonsági helyzet kapcsán Maróth Miklós Széchenyi-díjas orientalista, 
egyetemi tanár, akadémikus. Szólt arról is, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyfajta ideológiai terror hat 
jelenleg </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az emberekben meglévő életösztön<span style="color:rgb(69,129,142)"> </span></b></span><span style="color:rgb(69,129,142)"><b>ellen.</b></span></font></p><font size="1">
</font><font size="1">
</font><p><span class="gmail-m_-309660003680838688m_1769607279379696978gmail-m_-4488694132929085102125243017-11022017"> </span><font face="Arial"><span class="gmail-m_-309660003680838688m_1769607279379696978gmail-m_-4488694132929085102picsub">Maróth Miklós: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ideológiai terror hat </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az életösztön</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 
ellen </b></span>(Fotó: Nagy Balázs)</span><br>– Mekkora veszélyt jelent Európa számára az 
iszlám?<br><br>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Sokrétű jelenség</b></span>ről beszélünk, mely jelenthet veszélyt, de akár 
segítséget is. Például <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bizonyos országok éppen az alternatív együttélési 
formákat erőltetik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a házassággal </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szemben</b></span>, Ferenc pápa pedig egyedül a muszlim 
államokkal tud együttműködni ennek meggátolásában. Érdemes felidézni, amikor a 
dániai Mohamed-karikatúra botránya miatt felháborodott az egész muszlim világ, 
vezető magyar közjogi méltóságok álltak ki amellett, hogy a szabadságnak van 
határa, nem szabad más vallási csoportokat megsérteni. Vagyis a látszólag 
magatehetetlen európai keresztény közösségnek az iszlám jelentheti a példát a 
meggyőződés elismertetésére. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kereszténység </b></span></font><font face="Calibri" size="3"><font face="Arial">nem azt a szerepet tölti be a 
társadalomban, mint régen, bizonyos értelemben <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">mintha védelemre szorulna, a mai 
cinikus, nihilista világban</span></b> a hit melletti kitartásnak, kiállásnak így igenis 
lehet hatása. Ez végül is pozitívum. Ugyanakkor<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a kereszténységet,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mint 
versenytársat, kvázi védekezésre is kényszeríti a muszlim világ,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ami e</b></span></font></font><font face="Arial"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyfajta 
ösztönzés lehet.</b></span><br><br>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az európai elit tüntetőleg értéksemleges, ráadásul ezt 
számon is kéri </b></span>az egyes tagállamokon. Mit tud kezdeni ez a „csapat” az erős 
identitású muzulmánokkal?<br><br>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az európai világ szekuláris, magánügynek 
tekinti <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vallást.</span></b></span> Egy Szöulban nemrég tartott konferencián arra jutottak, hogy 
a világ egyéb részeinek megértésére, bár próbálkoznak, alkalmatlanok az európai 
társadalomtudományok.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az uniós politikusok mindent szociológiai vagy 
politológiai kérdésként kezelnek, vagyis <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincs meg az antennájuk arra</span>, hogy 
felfogják, milyen üzeneteket küld az iszlám világ. Ott ugyanis mindent a 
vallásból vezetnek le, csakhogy szociológiával <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem lehet</span> a hit parancsait 
megérteni. Hosszú távon pedig a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">süketek párbeszéde</span> aligha vezet eredményre, 
egyelőre a két kultúra nem azonos nyelvet használ. Európában mindenki a 
párbeszéd híve, de ha különböző nyelveket beszélünk, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkor ez nem fog sikerülni, 
mert nem értjük meg egymást.</span></b></span><br><br>– Nem azoknak kellene – úgymond – megtanulni 
a mi nyelvünket, akiket kvázi befogadunk?<br><br>– Dehogynem, csakhogy mint azt 
egyik könyvében Rémi Brague francia filozófus kifejtette, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az európai kultúra 
lényege mindig az volt, hogy identitásának alapjait saját határain túl kereste. 
A rómaiak Athénban, a keresztény Európa Rómában. Ezért vannak orientalista vagy 
afrikanisztika tanszékek az egyetemeinken,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>míg az arab világban nincs 
Európa-tanszék sehol. Az indiaiak is „elegendők önmaguknak”, és lenézik a többi 
kultúrkört, így van ezzel az iszlám is, hiszen megvan győződve arról, hogy a 
lehető legjobb társadalomszervező erő.</b></span><br><br>– Csakhogy közben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>híveik közül 
mégis sokan itt laknak, Európában.<br><br>– Igen, és meg is próbálják saját 
képükre formálni ezt a világot. Így tettek korábban, a középkorban is.</b></span> Az 
európai hódítók általában tiszteletben tartották a helyi közösségek törvényeit, 
próbálták megérteni a szokásokat, azokat beépíteni a gyarmatok működésébe. Az 
iszlámot ilyesmi nem érdekli: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>idejön, és be akarja vezetni a saját törvényeit. 
Vagyis teljesen eltérő az alapállás.</b></span> Ráadásul ki is használják az európai 
viszonyokat. A vallási alapokon álló török párt például Németországban szervezte 
meg magát, aztán visszament, hogy induljon a választáson. Többször hiába 
próbálkoztak, végül nyertek – most ők vannak uralmon Ankarában.<br><br>– A 
jelenkori migrációs nyomás is része az európai naivitás, a „nem egy nyelvet 
beszélés” kihasználásának, vagy egyéb okai vannak?<br><br>– Semmiképpen sem 
szolidaritási kérdésről beszélünk, ezt már többször szóvá tettem. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az iszlám 
világa túlnépesedett, a lakosság megkilencszereződött száz év alatt,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>miközben 
Európa fogy.</b></span> Világos, az emberfölösleg elindult. Ezt látni kell. Ugyanakkor, 
miközben Szíriában mintegy tízmillió ember kényszerült elhagyni a lakhelyét, 
ebből hétmillió odahaza, a Bassár el-Aszad irányítása alatt álló területen 
telepedett le, hárommillió ment külföldre. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Európai Parlament néppárti 
frakciója tehát tévesen jelölte meg a bevándorlási hullám egyik okaként, hogy a 
szíriaiak mind Aszad elől menekülnének </b></span>Európába. Tudatosítani kell azt is, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
a sajtó már nem tájékoztat, hanem a politikai és ideológiai harcok eszközévé 
lett</b></span>. A szíriai polgárháború esetében is igaz, hogy a sajtóhadjárat kiegészíti a 
fegyveres hadműveleteket. Aszadról elhitették, hogy a saját népét bombázza, 
csakhogy ez a másik félről is elmondható, sőt. Ráadásul a lázadók jó része 
külföldi zsoldos, vagyis inkább fordítva igaz a vád. Olyan is előfordult, hogy a 
nyugati média bemutatott a kormányerők által porig rombolt kórházat, majd néhány 
hónap múlva az épület teljes épségben látszott a felvételeken. Arról pedig 
inkább hallgattak, hogy az amerikaiak is bombáztak közintézményeket, például 
Afganisztánban.<br><br>– Mi ennek a célja?<br><br>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A sajtó részt vevő fél a 
háborúban, jobbról is, balról is. </b></span>Aszad amúgy elismerte, hogy történtek 
atrocitások, de mindkét fél részéről. A lakott területek kilencven százaléka van 
már a kezén, úgy néz ki, ő marad az ország élén. Már a belső ellenzéke is, látva 
a muzulmán fanatikusok tevékenységét, Aszad oldalára állt, mert működőképes 
államot tud kialakítani. Nem szabad feledni azt sem, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>évekkel ezelőtt 
Szíriában is erősen külföldi inspirációra indult el a rendszerellenes 
tüntetéshullám, amely végül a máig húzódó fegyveres konfliktusba torkollt. </b></span>Kis 
kitérő: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ukrajnában, a kijevi Majdanon is felmerült, hogy provokátorok 
lövöldöztek, ők indították el a konfliktust. Az azonos módszer azonos tettesre 
utal.</b></span><br><br>– Az Egyesült Államokra?<br><br>– Köztudomású, hogy az Egyesült 
Államok, Anglia és Franciaország állt elsősorban a szíriai események mögött, 
keletről pedig Szaúd-Arábia, Katar és Törökország. Bizonyos okoknál fogva 
érdekközösség alakult ki közöttük, Aszad megbuktatása volt a cél, mondván: ő 
despota.<br><br>– Ez nem elég ok?<br><br>– Ezzel az indoklással több problémám 
is van. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mutasson nekem valaki egy közel-keleti vezetőt, aki nem despota! Ezzel 
az ürüggyel bármelyik ottani államot meg lehetne támadni. És ha az? Ki 
jogosított fel minket arra, hogy intézkedjünk? A demokráciáért otthon kell 
küzdeni, nem</b></span> a világ másik részén, olyanokra erőltetve azt, akik nem akarják. 
Továbbá: ki vállalja azért a felelősséget, hogy egy egész országot 
szétromboltak, milliókat tettek földönfutóvá, és négyszázezren meghaltak? Akik 
most beültek a zsűribe, és úgy csinálnak, mintha bíráskodhatnának? Nem tudom, 
miként tudják mindezt tisztázni az érintettek a saját lelkiismeretükkel. Michael 
Lüders tavalyi könyvében arról értekezik, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az ősbűnt a CIA követte el 1952-ben. 
Mohamed Moszadeket akkor választották meg demokratikus úton Irán 
miniszterelnökének, s lett a Time magazinban az év embere. Rá egy évre azonban 
államosította az angol olajtársaságot, a Nyugat anyagi érdekeit sértve ezzel, 
így rögtön a demokrácia és a nyugati értékek ellensége lett. Vagyis despota.</b></span> 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Elindult a sajtóban a politikus démonizálása, Iránt gazdasági nyomás, embargó 
alá helyezték. Két évvel később Nasszer Egyiptomban államosította a 
Szuezi-csatornát – ugyanez lett a következmény. Ez a recept. Ahogy az IMF 
mindenütt megszorításokat szorgalmaz, bármilyen országról legyen is szó, a 
nyugati politika, ha gazdasági sérelem érte, ezzel az eszközzel élt. Ez a 
helyzet Szíria esetében is, ott is a demokrácia féltésének ürügyével indult a 
mostani folyamat.<br><br>– Ismerős lehet ez máshonnan is.<br></b></span><br>– Valóban. 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor 2010 után Magyarország kitette </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az IMF szűrét,</b></span> megadóztatta a bankokat,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> 
hasonló receptet alkalmaztak vele szemben is. Nyilván, miután uniós tagok 
vagyunk, az embargó szóba sem jöhetett, de súlyos gazdasági nyomás alá helyezték 
az országot. Orbán Viktort meg egyenesen ördögnek maszkírozták, például a 
francia lapok címlapján</span></b>. Az egész jelenségről eszembe jut egyébként gyermekkorom 
orvosa, aki minden betegségre a csodagyógyszernek tartott germicidet írta fel, 
ami több esetben nem segített, így végül jól elverték a felháborodott emberek. 
Ezt a sorsot vállalhatják ezek a nyugati politikusok is.<br><br>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Donald Trump 
új elnök állítja, az Egyesült Államok leállítaná a demokrácia exportját</b></span>. Várható 
valódi fordulat?<br><br>– Nem tisztem Amerikát elemezni, de az biztos, hogy a 
közelmúlt háborúi sokba kerültek az Egyesült Államoknak, az ország eladósodott, 
ez a politika nem tett jót a gazdaságnak. Ráadásul Szíriában kettős játékot 
űztek: míg terroristának bélyegeztek egyes muzulmán lázadó csoportokat, 
egymilliárd dolláros katonai segéllyel támogatták őket. Közben a NATO második 
legnagyobb hadseregét adó szövetséges, Törökország több száz kilométeren hagyta, 
hogy az Iszlám Állam emberei ki-be járjanak, kereskedjenek a határán keresztül. 
Az orosz bombázások ennek vetettek véget, így roggyant meg az amúgy még ma is 
offenzívák indítására képes terrorszervezet. Szerényen kérdezem: honnan van még 
mindig fegyverük és ellátmányuk? Vélhetően azoktól, akik nyilvánosan éppen a 
terror ellen harcolnak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Obama-kormány még az utolsó pillanatban is rakétákat 
ígért az ellenzéknek.</b></span><br><br>– Mindenesetre elemzők szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az idén lezárulhat <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 
szíriai polgárháború</span></b></span>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mi jön utána?</span></b><br><br>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Átszerveződnek az Iszlám Állam 
mögött álló erők, melyek akár Európába is áttehetik a székhelyüket. Látszik, 
amint helyben megszorulnak, másutt nő a terrorakciók száma, elindulnak a 
robbantások. Mondhatni, anyag nem vész el, csak átalakul.<br></b></span><br>– Európa 
készülhet egy még veszélyesebb időszakra?<br><br>– A rómaiak egyik alapelve 
volt, hogy az ellenséges hadsereget hagyni kell emelt fővel elvonulni, mert ha 
nem, kétségbeesett akciókra ragadtathatják magukat. Az Iszlám Állam embereit nem 
fogják hagyni elvonulni, nem is tudnának hova. Sok közöttük a csecsen és a 
bosnyák, e nemzetközi kalandorok a háború végeztével aligha térnek haza, s 
lesznek békés polgárok. Hogy a berlini adventi kamionos merénylőt futni hagyó 
európai elhárítás a helyzet magaslatán lenne, az is kétséges. Már előzetesen 
tudták, veszélyes emberről van szó, mégsem tettek semmit. Ez rávilágít <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy újabb 
tévedés</b></span>re, nevezetesen arra, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amire annyira büszkék vagyunk, a jogállam, 
olyanoknak készült, akik jogkövetők.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Itt viszont beáramlott egy tömeg, amely 
korántsem jogkövető. A jelenlegi eszközökkel tehát nem lehet győztes csatát 
vívni a maguknak mindent megengedő terroristákkal szemben. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A görög-római 
birkózás szabályaival </span>nem lehet megverni valakit, aki rúg-vág.</b></span><br><br>– 
Visszakanyarodva az alapkérdéshez:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> mi lesz így Európával?</b></span><br><br>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Aki 
életképtelen, meghal.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vagy feltámad Európában az életösztön</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagy elpusztul,</b></span> ez 
a két lehetőség van. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha így megy tovább, nem kizárt, hogy évtizedek alatt 
lényegében elfoglalják a kontinenst. Már kialakultak a párhuzamos társadalmak, a 
mecsetek körül szerveződő, saját pénzügyi rendszerrel is bíró világ önálló 
életet él, nem törődik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a törvényekkel</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és egyre nagyobb teret nyer. A lélekszám 
alapján előbb-utóbb a nagyvárosokban többségbe kerülnek az érkezők, és 
kisebbségbe </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az őslakosság.</b></span><br><br>– Erről nem illik beszélni.<br><br>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nehezíti 
a helyzetet, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyfajta ideológiai terror hat jelenleg </b></span>az európai emberekben 
meglévő életösztön ellen, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rasszizmussal és idegengyűlölettel vádolják </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azokat, 
akik nyíltan felismerik és szóvá teszik </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a veszélyeket.</b></span> Ettől ideje lenne 
megszabadulni. Egy logikatankönyv szerzője szerint különböző logikai 
rendszereket választhatunk, amikor tudományos munkával foglalkozunk. Attól 
függően, milyet választunk, bizonyos tényekre kinyílik a szemünk, másokra vakok 
leszünk. Így van ez az ideológiák esetében is. Amíg az egyenlőség kötelező, s 
nem határozzuk meg, ez a törvény előtti egyenlőségre vonatkozik, és nemcsak a 
jogok, hanem a kötelességek esetében is érvényes, addig tévúton járunk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha én 
bármilyen hivatalos kérelemben hamis adatot szolgáltatok</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>automatikusan 
elutasítják a beadványt.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Európába bejövő migránsok egyértelműen hamis 
adatokat szolgáltattak, mégsem érte őket </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>retorzió.</b></span> Nekem kevesebb a jogom, mint 
nekik? <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amíg vakká tesszük magunkat, nem tudunk bizonyos helyzeteket és 
cselekedeteket pártatlanul elbírálni, és a saját ostobaságunknak vagyunk 
kiszolgáltatva.</b></span></font></p><font size="1">
</font><p style="margin:0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font face="Arial">- See 
more at: 
<a href="http://magyarhirlap.hu/cikk/78337/Parhuzamos_tarsadalmak_korszaka#sthash.yfHp4suf.dpuf" target="_blank">http://magyarhirlap.hu/cikk/78<wbr>337/Parhuzamos_tarsadalmak_kor<wbr>szaka#sthash.yfHp4suf.dpuf</a></font></p><font size="1">
</font><p style="margin:0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font face="Arial"> </font></p><font size="1"> 
</font></font><font size="1"><br></font></div>