<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Miki Szent Pál és társai vértanúk </h1>
<div class="gmail-datum">2017. február 6. hétfő 18:45<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/miki-szent-pal-es-tarsai-vertanuk">http://www.magyarkurir.hu/hirek/miki-szent-pal-es-tarsai-vertanuk</a><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><br></span></div><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Miki Szent Pálra és huszonöt vértanútársára emlékezünk február 6-án.</span> </h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75392&amp;img=o_mikiszentpal00.jpg" rel="lightbox[&#39;g75392&#39;]"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75392&amp;p=1&amp;img=c_mikiszentpal00.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Japánban Xavéri Szent Ferenc kezdte el a missziót a 16. század első 
felében. A halálát követő évtizedekben már mintegy 250 ezer lelket 
számláló katolikus közösség élt az országban Nagaszaki központtal. </b></span>
Toyotomi Hideyosi <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hadúr és császári főminiszter, </b></span>aki korábban elnéző 
volt a keresztényekkel szemben, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kudarcba fulladt koreai háború miatt 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenük </span>fordult.</b></span> A jezsuitákat kiutasította az országból, néhányan 
azonban maradtak, és folytatták a térítést. 1593-ban pedig ferencesek 
érkeztek Japánba a Fülöp-szigetekről, Manilából. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A tilalom</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenére 
nyíltan hirdették az evangéliumot, sőt, két konventet és kórházakat is 
alapítottak. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hideyosi 1596 decemberében elfogatta</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a ferenceseket, s 
velük együtt három jezsuitát, valamint tizenöt japán hívőt, </b></span>akik a 
ferences harmadrend tagjai voltak.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Miután megkínozták és megcsonkították </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a huszonnégy rabot </b></span>(bal fülüket
 levágták),<span style="background-color:rgb(234,209,220)"></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kereszthalálra ítélték</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket</b></span>. Ezt követően kocsira kötözve 
körülhurcolták őket Meakóban, majd elindították őket Nagaszaki felé. 
Mintegy ezer kilométert kellett megtenniük gyalog. Az volt az uralkodó 
szándéka, hogy amerre csak elhalad a menet, elrettentsék a 
keresztényeket a hitüktől. Ám éppen az ellenkezője történt: a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 
vértanúságra kiválasztottak mindenütt erőt öntöttek a hívekbe, azok 
pedig különféle módokon szolgálatukra voltak. E szolgáló keresztények 
közül ketten csatlakoztak is a rabok menetéhez, hogy mellettük 
lehessenek</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezért a parancsnok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket is </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halálra ítélte</b></span>.</p>
<p>A kivégzésre február 5-én került sor Nagaszakiban, a Tateyama-dombon. Az áldozatok a <em>Te Deum</em>ot énekelve készültek a halálra, és a keresztről buzdították a hívőket. A vértanúk között lévő gyermekek a <em>Laudate pueri Dominum</em> (Dicsérjétek, gyermekek, az Urat) kezdetű zsoltárt énekelték. A keresztrefeszítés után lándzsaszúrással ölték meg a vértanúkat.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75392&amp;img=o_miki.jpg" rel="lightbox[&#39;g75392&#39;]"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=75392&amp;p=1&amp;img=c_miki.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kivégzésről</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szemtanúk beszámolói is fennmaradtak.</b></span> Eszerint a 
vértanúk közül hatan spanyol származású ferencesek voltak: Aguierrei 
Márton (rendi nevén: A mennybemenetelről nevezett Márton), Blanco 
Ferenc, Blázquez Péter Battista, De Las Casas Fülöp, San Michelei Ferenc
 és Garcia González.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A huszonhat vértanú között három japán jezsuitát is találunk:</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Miki Pál Kiotóban született 1556-ban. Öt éves korában keresztelték 
meg, húsz évesen kérte felvételét a jezsuita rendbe. Nagy hatása volt 
tanításának, mivel jól ismerte a buddhizmust, és tudott vitatkozni a 
buddhista papokkal. Ogantino helyettes tartományfőnököt elkísérte 
prédikáló útjaira, s nem sokkal később ő maga lett Japán leghíresebb 
szónoka. 1596. december 26-án <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tartóztatták le</span> két novíciustársával, 
Kisai Jakabbal és Szoan Jánossal együtt. Még a kereszten is térített.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kisai Jakab </b></span>1533-ban született pogány szülőktől. Tizenhat éves koráig
 egy buddhista pap nevelte. Később megkeresztelkedett és megházasodott. 
Egy fiuk született, de miután felesége visszatért ősei vallására, Jakab 
elvált tőle, és a gyermeket keresztényekre bízta, hogy a hitben 
neveljék. Ő maga Oszakában jelentkezett a jezsuitáknál, akik látva 
műveltségét hamarosan hitoktatással bízták meg. A ferencesekkel és két 
másik novíciustársával együtt börtönözték be. A kivégzés előtti éjszakán
 a velük lévő jezsuita páter kezébe tette le szerzetesi fogadalmát.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gotói Szoan János</b></span> 1578-ban született keresztény családban. Amikor 
szülőföldjén üldözés támadt, a család áttelepült Nagaszakiba, ahol akkor
 még békében éltek a keresztények. Tizenöt évesen kérte fölvételét a 
jezsuiták közé, akik hitoktatással bízták meg, és Marecon Péter mellé 
adták segítségül. Oszakában tanított, majd a próbaidő elteltével Miki 
Pállal és Kisai Jakabbal kezdte meg a novíciátust. Együtt nyerték el a 
vértanúságot is.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keresztrefeszítettek között volt még tizenhét japán vértanú, akik a
 ferenceseket segítették különböző szolgálatokkal:</b></span> Duiszko Gábriel és 
Garasuma Leó hitoktatók; Ibarki Pál, a ferences harmadrend tagja, a 
külföldi misszionáriusok tolmácsa; Idauki Tamás; Kionia János; Kozaki 
Mihály és tizenöt éves fia, Tamás; a tizenegy éves Lajos Garasuma Leó, 
Ibarki Pál unokaöccse; Mátyás, aki önként jelentkezett Meakóban, amikor 
hét ferencest akartak letartóztatni, és csak hatot találtak – ő lett a 
hetedik; Meakói Bonaventura, a ferences harmadrend tagja, hitoktató; 
Meakói Ferenc orvos; a tizenhárom éves Antal, aki önként maradt a 
ferencesekkel egészen a kereszthalálig; Szakkakibara Joachim, a 
ferencesek kórházának gondnoka, a ferences harmadrend tagja; Szuzuki Pál
 hitoktató és betegápoló; Takeya Cosimo tolmács, építész, hitoktató; 
Fahelante Ferenc és Sukejiro Péter, akik a Nagaszaki felé vezető úton 
szolgálták a huszonnégy halálraítélt keresztényt, majd vértanúk lettek 
velük együtt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Miki Pál és társai lettek a Távol-Kelet első kanonizált szentjei. 
VIII. Orbán 1627. szeptember 14-én boldoggá, IX. Pius 1862. június 8-án 
szentté avatta őket. Nagaszakiban emlékmű és múzeum őrzi emléküket. 
Vértanúságuk napja február 5., azonban Szent Ágota ünnepe miatt a 
következő napon, február 6-án ünnepeljük őket.</b></span></p>
<p><em>Istenünk, szentjeid erőssége, te vértanúidat, Miki Szent Pált és 
társait kereszthaláluk által hívtad meg az örök életre. Közbenjárásukra 
erősíts meg minket, hogy hitünk megvallásában mindhalálig kitartsunk. A 
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a 
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></p>
<p><span style="text-decoration:underline">Forrás</span><br>Diós István: <em>A szentek élete</em><br>Adoremus – 2017. február</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>