<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">A málenkij robotra hurcolt gyulai németekre emlékeztek </h1>
<div class="gmail-datum">2017. január 9. hétfő 16:08<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-malenkij-robotra-hurcolt-gyulai-nemetekre-emlekeztek">http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-malenkij-robotra-hurcolt-gyulai-nemetekre-emlekeztek</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Január 7-én, szombaton <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gyulán a német ajkúak </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">málenkij
robotra hurcolásá</span>nak 72. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést,
amelyen részt vett Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök is.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74715&img=o_malenkij10.jpg" rel="lightbox['g74715']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74715&p=1&img=c_malenkij10.jpg" alt="" width="265" height="177" border="0"></a><em><br>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</em></p>
<p><span>A megemlékezés elején Kovács Vanda<span> színművész a korabeli eseményeket felidézve részleteket olvasott fel </span>Ráczné Haász Magdolna<span> naplójából, majd a gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar műsora </span></span><span><span>következett</span></span><span><span>. Az emlékezőket, leszármazottakat és túlélőket </span>Mittag Mónika<span>, Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke köszöntötte. A város nevében </span>Kónya István </span> alpolgármester szólt a megjelentekhez.</p>
<p>Kónya István beszédében felidézte, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a város történetében</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1944
karácsonya volt „az egyik legkeményebb”, ekkor kötelezték ugyanis a
német származásúakat arra, hogy jelenjenek meg a Huszár-laktanyában.
Január 2-án ennek a gyulai németek eleget is tettek, január 10-én pedig
elindult velük az 53 vagonból álló szerelvény a málenkij robotra.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
később hazatérő németek a gyulai Szent József-templomban gyűltek össze,
ahol a szombati megemlékezést is tartották. A templom mellett két éve
állítottak emlékművet, amelyet most megkoszorúztak.</b></span> Kónya István úgy
fogalmazott: az emlékmű bányalámpája a templomra mutat, ahová az egykori
deportáltak hazatértek.</p>
<p><span>Soltész Miklós, a</span>z Emberi Erőforrások Minisztériumának
(Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős
államtitkára a megemlékezésen elmondta: Magyarországról<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> körülbelül 800
ezer <span style="background-color:rgb(255,242,204)">embert </span>hurcoltak el, mintegy húszezren sosem tértek vissza. Az
elhurcoltak közül 60-65 ezer volt a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyarországi német,</span> Gyuláról 550
embert vittek táborokba.</b></span></p>
<p></p>
<p>Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a 20. századi történelem volt
az emberiség legtragikusabb időszaka. Az 1945 nyarán, Potsdamban
tartott békekonferencián „három gazember”, Joszif Sztálin szovjet
diktátor, Harry Truman amerikai elnök és Clement Attlee brit
miniszterelnök kimondta a németek kollektív bűnösségét, és utólag
áldásukat adták a szovjet hadsereg pusztításához és a málenkij robot
elindításához</b></span> – fogalmazott.</p>
<p>Az elhurcoltak osztályrészéül jutó <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megalázó, gyötrő munka, az éhség
és a kemény fagy, a szétszakított </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>családok </b></span>„a mai napig nem szűnő
fájdalmat, emléket” jelentenek – emelte ki az államtitkár. </p>
<p>A megemlékezés végén <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tíz jelen lévő túlélőnek adtak át emléklapot. Ketten közülük a lágerben születtek.</b></span></p>
<p>A málenkij robotra elhurcoltak emléke előtt tisztelegve Kiss-Rigó
László szeged-csanádi megyéspüspök mutatott be szentmisét. Arról
beszélt, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„az értelmetlenül, gyűlöletből elhurcolt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ártatlanok”
áldozata nem volt hiábavaló, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedésük</span> erkölcsi erőforrást jelenthet a
ma élőknek</b></span>.</p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1944 végétől a Vörös Hadsereg parancsára gyűjtötték össze és
hurcolták el „romeltakarító kis munkára” (málenkij robot)</b></span> a főként német
nevű férfiakat és nőket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az elhurcoltak a Donyec-medencében végeztek
kényszermunkát vasútépítéseken, bányákban, a mezőgazdaságban, de sokan
kerültek az Urál vidékére. 1947 előtt csak azokat engedték el, akik
súlyos betegek lettek, a többség 1948 és 1950 között </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szabadult</b></span>. Az
elhurcoltak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> körülbelül egyharmada nem élte túl a megfeszített munkát és
az embertelen körülményeket.</b></span></p>
<p>Forrás: MTI; Gyulai Hírlap</p>
<p>Fotó: Rosta Tibor/MTI; Gyulai Hírlap</p></div>