<div dir="ltr"><div class="m_-7095796915372282179gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0193/192644_hova_lett_a_nemzet_aranya_.jpg" alt="" title="Hová lett a nemzet aranya?" style="margin-right:0px" width="219" height="109"><div class="m_-7095796915372282179gmail-subtitle">Aranytartalék</div></div>        <div class="m_-7095796915372282179gmail-title"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20170106_hol_van_most_a_nemzet_aranya" target="_blank">Hol van most a nemzet aranya?</a><br><br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20170106_hol_van_most_a_nemzet_aranya" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/<wbr>20170106_hol_van_most_a_<wbr>nemzet_aranya</a><br></div>

        --
        <div class="m_-7095796915372282179gmail-info">
            <div>2017. január 6. 21:04 | <b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/mjanos92" target="_blank">Makk János</a></b>                        </div>
            <div>
                <div class="m_-7095796915372282179gmail-fb-like m_-7095796915372282179gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:20px"></span></div>
            </div>
            <div style="margin-top:3px">
                
            </div>
            
        </div>
       

                
        <p class="m_-7095796915372282179gmail-lead">
            Egy mai híresztelés szerint az MNB túladott a magyar 
aranytartalékon. A Nemzeti Bank cáfolt, mondván, csak másik sorba került
 a jegybanki mérlegben. De <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mi is az a magyar aranytartalék?</b></span> És mi 
történt most vele? Utánajártunk és<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> kiderült: nincs is saját birtokunkban
 aranyunk, csak aranykövetelésünk van – amit nem eladtunk, hanem csak 
kikölcsönöztünk.</b></span> A lapunk által megkérdezett szakértő szerint jól 
jártunk ezzel.
        </p>
                
                
                                 <div class="m_-7095796915372282179gmail-clr m_-7095796915372282179gmail-article_billboard_banner_position" id="m_-7095796915372282179gmail-articleBillboard">
                   

        </div>
                        
                
        
        <div class="m_-7095796915372282179gmail-text">
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarország aranytartaléka nagyjából három tonnát tesz 
ki, mintegy 110 millió euró értékben</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez pedig nem valami nagy 
mennyiség</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>főleg nem a 25 milliárd euró értékű összes devizatartalékhoz 
mérve.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-7095796915372282179gmail-ga1" class="m_-7095796915372282179gmail-ga_img"></b></span></p><p>És
 a nemzet aranyát sem úgy kell elképzelni, hogy a jegybank budapesti 
alagsorában három tonna aranyrúd pihen! Ez az aranymennyiség ugyanis – a
 Mandiner által megkérdezett szakértő szerint – <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy ún. allokálatlan 
(unallocated) számlán volt,</b> amely valójában nem aranytulajdont jelent</span>, 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hanem csak egy aranyra vonatkozó követelést, amelyet elméletben 
beválthatunk, ha szeretnénk.<img src="http://mandiner.hu/images/ga2.gif" id="m_-7095796915372282179gmail-ga2" class="m_-7095796915372282179gmail-ga_img"></b></span></p><p>A
 lapunk által megkérdezett, az aranypiacot ismerő szakértő szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ennek
 a számlának az aranyfedezete nem Budapesten, hanem</b></span> – minden bizonnyal –
 az aranykereskedés központjában, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>valahol Londonban hever.</b></span> Bár 
szakértőnk szerint egyre inkább kifogy London az aranyból, így még<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az 
sem biztos, hogy a fedezet megvan egyáltalán.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az tehát világos, 
hogy Magyarországnak nincs is fizikai értelemben, saját birtokában 
aranytartaléka, amit eladhatna, csupán aranyra vonatkozó követelése.</b></span> </p><p>Ám az sem állja meg a helyét, hogy a jegybank eladta volna ezt. Sokkal inkább lízingelte!</p><p>Itt ugyanis <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy speciális kölcsönügyletről – egy ún. swapről – van szó</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a jegybank egy piaci pénzszerzési manőveréről.</b></span> A <i>swap</i>
 technikailag egyfajta kölcsönös kölcsönt jelent. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az egyik fél aranyban 
ad kölcsönt a másiknak, a másik fél pedig dollárban az egyiknek.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A 
lízing értelmében az egyik fél eladja <i>most</i> az aranyát, de megegyezik abban a másikkal, hogy a <i>jövőben</i> meghatározott áron visszaveszi. </b></span></p><p><b>Pénzt csinál a Nemzeti Bank</b></p><p>Megkérdezett
 szakértőnk szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az arany kamata hagyományosan alacsonyabb volt, mint
 a dolláré, ez azonban a jelenlegi alacsony dollár kamatkörnyezet 
mellett megváltozott; ezért elképzelhető, hogy a jegybank akár olcsóbban
 veszi vissza az aranyat, mint amennyiért eladta.</b></span> A jegybank részéről <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az
 ügylet előnye, hogy olcsóbban jut dollár-finanszírozáshoz ahhoz képest,
 mintha nem vonna be aranykölcsönt az ügyletbe.</b></span></p><p>A leginkább 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>elképzelhető</b></span> forgatókönyv szerint az ügyletet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> nem a Nemzeti Bank 
kezdeményezte, hanem valamelyik londoni bank</b></span> – állítja a szakértő. 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>London ugyanis kezd kifogyni a fizikai aranytartalékból, mert egyre több
 ország és magánszemély hajtja be rajta az aranykövetelését.</b></span></p><p>Azzal,
 hogy kölcsönvették Magyarország aranyköveteléseit egy évre, egy évig 
biztosan nem kell aranyrudakat szállítaniuk hazánkba. Így valahol ez egy
 kölcsönösen előnyös ügyletnek számít, hiszen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mi a kamatfeltételekkel 
pénzt nyerünk rajta, London pedig időt.</b></span></p><p><b>Kell aranytartalék vagy sem?</b></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Tehát</b></span>
 amellett, hogy az ügyet nem kell túllihegni, hiszen kis mennyiségű 
aranytartalékról van szó, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>alighanem megvan a magyarázata annak, miért 
döntött így az MNB. </b></span></p><p>Az már más kérdés – inkább spekuláció kérdése
 –, szükségünk van-e több aranyra vagy inkább adjunk túl rajta, 
lehetőleg jó drágán?</p><p>Ez ugyanis attól függ, hogy mi lesz az arany 
jövője a világgazdaságban. A válság óta többek közt Kína, Oroszország, 
és Törökország növelik a fizikai aranytartalékukat, így ha tippelni 
kellene, azt mondanánk, lesz jövője. Ugyanakkor Bretton Woods aranyalapú
 rendszere aligha jön már vissza. </p><p>Ha valakit aggaszt az 
aranyfedezeti rendszer jövője, vagy a jegybank aranytartalékának 
alacsony mértéke, természetesen magánszemélyként nyugodtan akár most is 
bevásárolhat aranyból, főleg, hogy annak ára viszonylag alacsony – 
ajánlja végül a szakértőnk.</p>        </div></div>