<div dir="ltr"><div class="m_-7095796915372282179gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0193/192644_hova_lett_a_nemzet_aranya_.jpg" alt="" title="Hová lett a nemzet aranya?" style="margin-right:0px" width="219" height="109"><div class="m_-7095796915372282179gmail-subtitle">Aranytartalék</div></div> <div class="m_-7095796915372282179gmail-title"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20170106_hol_van_most_a_nemzet_aranya" target="_blank">Hol van most a nemzet aranya?</a><br><br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20170106_hol_van_most_a_nemzet_aranya" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/<wbr>20170106_hol_van_most_a_<wbr>nemzet_aranya</a><br></div>
--
<div class="m_-7095796915372282179gmail-info">
<div>2017. január 6. 21:04 | <b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/mjanos92" target="_blank">Makk János</a></b> </div>
<div>
<div class="m_-7095796915372282179gmail-fb-like m_-7095796915372282179gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="margin-top:3px">
</div>
</div>
                
<p class="m_-7095796915372282179gmail-lead">
Egy mai híresztelés szerint az MNB túladott a magyar
aranytartalékon. A Nemzeti Bank cáfolt, mondván, csak másik sorba került
a jegybanki mérlegben. De <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mi is az a magyar aranytartalék?</b></span> És mi
történt most vele? Utánajártunk és<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> kiderült: nincs is saját birtokunkban
aranyunk, csak aranykövetelésünk van – amit nem eladtunk, hanem csak
kikölcsönöztünk.</b></span> A lapunk által megkérdezett szakértő szerint jól
jártunk ezzel.
</p>
                
                
                 <div class="m_-7095796915372282179gmail-clr m_-7095796915372282179gmail-article_billboard_banner_position" id="m_-7095796915372282179gmail-articleBillboard">
        
</div>
                
                
<div class="m_-7095796915372282179gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarország aranytartaléka nagyjából három tonnát tesz
ki, mintegy 110 millió euró értékben</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez pedig nem valami nagy
mennyiség</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>főleg nem a 25 milliárd euró értékű összes devizatartalékhoz
mérve.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-7095796915372282179gmail-ga1" class="m_-7095796915372282179gmail-ga_img"></b></span></p><p>És
a nemzet aranyát sem úgy kell elképzelni, hogy a jegybank budapesti
alagsorában három tonna aranyrúd pihen! Ez az aranymennyiség ugyanis – a
Mandiner által megkérdezett szakértő szerint – <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy ún. allokálatlan
(unallocated) számlán volt,</b> amely valójában nem aranytulajdont jelent</span>,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hanem csak egy aranyra vonatkozó követelést, amelyet elméletben
beválthatunk, ha szeretnénk.<img src="http://mandiner.hu/images/ga2.gif" id="m_-7095796915372282179gmail-ga2" class="m_-7095796915372282179gmail-ga_img"></b></span></p><p>A
lapunk által megkérdezett, az aranypiacot ismerő szakértő szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ennek
a számlának az aranyfedezete nem Budapesten, hanem</b></span> – minden bizonnyal –
az aranykereskedés központjában, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>valahol Londonban hever.</b></span> Bár
szakértőnk szerint egyre inkább kifogy London az aranyból, így még<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az
sem biztos, hogy a fedezet megvan egyáltalán.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az tehát világos,
hogy Magyarországnak nincs is fizikai értelemben, saját birtokában
aranytartaléka, amit eladhatna, csupán aranyra vonatkozó követelése.</b></span> </p><p>Ám az sem állja meg a helyét, hogy a jegybank eladta volna ezt. Sokkal inkább lízingelte!</p><p>Itt ugyanis <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy speciális kölcsönügyletről – egy ún. swapről – van szó</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a jegybank egy piaci pénzszerzési manőveréről.</b></span> A <i>swap</i>
technikailag egyfajta kölcsönös kölcsönt jelent. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az egyik fél aranyban
ad kölcsönt a másiknak, a másik fél pedig dollárban az egyiknek.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
lízing értelmében az egyik fél eladja <i>most</i> az aranyát, de megegyezik abban a másikkal, hogy a <i>jövőben</i> meghatározott áron visszaveszi. </b></span></p><p><b>Pénzt csinál a Nemzeti Bank</b></p><p>Megkérdezett
szakértőnk szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az arany kamata hagyományosan alacsonyabb volt, mint
a dolláré, ez azonban a jelenlegi alacsony dollár kamatkörnyezet
mellett megváltozott; ezért elképzelhető, hogy a jegybank akár olcsóbban
veszi vissza az aranyat, mint amennyiért eladta.</b></span> A jegybank részéről <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az
ügylet előnye, hogy olcsóbban jut dollár-finanszírozáshoz ahhoz képest,
mintha nem vonna be aranykölcsönt az ügyletbe.</b></span></p><p>A leginkább
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>elképzelhető</b></span> forgatókönyv szerint az ügyletet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> nem a Nemzeti Bank
kezdeményezte, hanem valamelyik londoni bank</b></span> – állítja a szakértő.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>London ugyanis kezd kifogyni a fizikai aranytartalékból, mert egyre több
ország és magánszemély hajtja be rajta az aranykövetelését.</b></span></p><p>Azzal,
hogy kölcsönvették Magyarország aranyköveteléseit egy évre, egy évig
biztosan nem kell aranyrudakat szállítaniuk hazánkba. Így valahol ez egy
kölcsönösen előnyös ügyletnek számít, hiszen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mi a kamatfeltételekkel
pénzt nyerünk rajta, London pedig időt.</b></span></p><p><b>Kell aranytartalék vagy sem?</b></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Tehát</b></span>
amellett, hogy az ügyet nem kell túllihegni, hiszen kis mennyiségű
aranytartalékról van szó, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>alighanem megvan a magyarázata annak, miért
döntött így az MNB. </b></span></p><p>Az már más kérdés – inkább spekuláció kérdése
–, szükségünk van-e több aranyra vagy inkább adjunk túl rajta,
lehetőleg jó drágán?</p><p>Ez ugyanis attól függ, hogy mi lesz az arany
jövője a világgazdaságban. A válság óta többek közt Kína, Oroszország,
és Törökország növelik a fizikai aranytartalékukat, így ha tippelni
kellene, azt mondanánk, lesz jövője. Ugyanakkor Bretton Woods aranyalapú
rendszere aligha jön már vissza. </p><p>Ha valakit aggaszt az
aranyfedezeti rendszer jövője, vagy a jegybank aranytartalékának
alacsony mértéke, természetesen magánszemélyként nyugodtan akár most is
bevásárolhat aranyból, főleg, hogy annak ára viszonylag alacsony –
ajánlja végül a szakértőnk.</p> </div></div>