<div dir="ltr"><div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-cim">Háborúban álló világnézetek<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/10375<wbr>9-Haboruban_allo_vilagnezetek.<wbr>html</a><br><br></div>
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-lead"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-text">A globalitás és a nemzeti lét világlátása, világérzékelése közötti végtelenül mély szakadék meghatározza századunkat.<br><br></span></div>
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-utolsomod">
</div>
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-megjelenes">
2016. december 31. 11:17
</div>
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-ikonok">
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_toolbox m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_default_style">
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_email m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="E-mail" href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_print m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="Nyomtat" href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_twitter m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="Twitter" href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_gmail m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="Gmail" href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_google_plusone m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="Google+">
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_pinterest_share m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="Pinterest" href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_myspace m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="MySpace" href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_favorites m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-addthis_button_expanded m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at300m" title="Még több..." href="http://gondola.hu/cikkek/103759-Haboruban_allo_vilagnezetek.html#" target="_blank"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-fb-share-button m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
</div><p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A XXI. század második évtizedére kialakult </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a globális piac </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és a
nemzetállam</b></span>, illetve<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a globalizmus</b></span> és<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a demokrácia</span> </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>közötti törésvonal.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
globális elit </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyszerre áll konfliktusban </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a nemzetállammal és a
demokráciával,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>s a megoldást a nemzetállamok feletti, nemzetközi
intézmények uralmában képzeli el. Véleménye szerint </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a nemzetállamok</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>háttérbe szorítása, hosszabb távon azok megszüntetése,</b></span> illetve nemzeti
demokráciák helyett <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy új globális uralmi rend létrejötte lenne <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
megoldás a világ összes konfliktusára</span>.</b></span></p>
<p>
A törésvonal-, vagy angolul <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>cleavage-elmélet</b></span>et Seymour Martin Lipset
amerikai, illetve Stein Rokkan norvég politológus dolgozta ki még a
hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején. Elméletük azóta is a
politikatudomány egyik meghatározó eleme, vizsgálati módszere. Az
elmélet<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> abból indul ki, hogy a modern társadalmakban az egyes csoportok
között létrejönnek olyan ellentétek, melyek belső, társadalmi keretek
között nem oldódnak fel, ezért politikai formát öltenek, s a pártok
vállalják fel ezeket a konfliktusokat</b></span> parlamenten kívül és belül,
illetve <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a kormányzat és az ellenzék közötti küzdelmekben.</b></span></p>
<p>
A társadalmi ellentétek tehát azáltal válnak fajsúlyossá, törésvonallá,
hogy az adott ország politikai és párttagoltsága ezekre épül fel, ennek
a mentén zajlanak a politikai és közéleti küzdelmek.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az elmélet szerint
a vizsgált nyugati társadalmakban a társadalmi megosztottságok
alakítják ki a pártrendszert és a politika szerkezetét az egyes
országokon belül, s ezáltal kap a hatalomért folyó harc demokratikus
tartalmat</b></span>, hiszen a pártok nem a társadalom felett lebegnek, hanem
társadalmi értékeket és érdekeket képviselnek kormányon és ellenzékben.<br>
Lipset és Rokkan a nyugati történeti fejlődés alapján négy meghatározó
törésvonalat különített el, melyek közül kettő gazdasági, kettő
kulturális jellegű volt.</p><div id="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-billboardbanner"><span class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Gazdasági törésvonalnak számított – s egyben a bal-jobb szembenállás
alapját is jelentette – a munka és a tőke ellentéte</b></span>, amelyet modern
nyelven nevezhetünk a tulajdonosok és a tulajdon nélküliek, avagy a
munkáltatók és a munkavállalók konfliktusának is. Ennek mentén alakultak
ki egyik oldalon a kommunista, szocialista, szociáldemokrata, a másik
oldalon pedig a vállalkozó- és magántulajdon-barát liberális és
konzervatív-kereszténydemokrat<wbr>a pártok. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A másik fontos megosztottság az
ipari és az agrárérdekek ellentéte; </b></span>az agrárszektor háttérbe
szorulásával párhuzamosan megjelentek az agrárpártok szerte
Nyugat-Európában, illetve Amerikában.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kulturális ellentétek egyike a vallási, hívő-nem hívő, illetve a
felekezetek közötti szembenállás, mely a XIX. század liberalizációja
következtében létrehozta a kereszténydemokrata és keresztényszociális
pártokat</b></span> (e kettő szövetségére épül ma is a német kormányzó koalíció
jobboldala). Az úgynevezett néppárti politikai tábor ma is elsősorban
kereszténydemokrata pártokra épül az EU-ban is. Végül a szerzőpáros
által elemzett <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>másik kulturális ellentét a nemzeti-etnikai szembenállás,
ami az adott országon belüli, többséget alkotó államnemzet és a
kisebbségben lévő nemzetiségek, etnikai-nyelvi csoportok között alakult
ki</b></span>.Erre példa <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Spanyolországban a baszk és a katalán kisebbségi párt,</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
északír függetlenségi Sinn Féin, a belgiumi vallon és flamand pártok, az
RMDSZ és még hosszan lehetne folytatni a sort.</span><br>
Ugyanakkor jól látható, hogy Lipset és Rokkan az egyes országokra, a
nemzetállamokra fókuszált, ami tökéletesen meg is felelt az akkori
történelmi, politikai és társadalmi feltételeknek.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A globalizációs folyamatok, a globális piac kialakulása éppen a
hatvanas-hetvenes évek után erősödik fel, s kap hatalmas lendületet a
Szovjetunió és ezzel a kommunista tábor felbomlásával, a világ – úgymond
– egypólusúvá válásával.</b></span> Lipset és Rokkan még nem érzékelhették kellő
mértékben, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a helyi, országos piacok </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogyan szorulnak vissza a
globális piaci szereplők, a multinacionális gigacégek megjelenésével, a
globális bank- és pénzügyi szféra hogyan veszi át a hatalmat </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ipartól,
a termelőtőkétől</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>milyen mértékben jelenik meg a spekulatív pénztőke, s
mindennek eredményeként a pénzügyi hatalom hogyan vált át fokozatosan
politikai hatalommá </b></span>transznacionális metszetekben.</p>
<p>
A XXI. században azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, s az
országhatárokon belüli, nemzeti törésvonalak fokozatosan alárendelődnek a
globális törésvonalaknak. Éppen ezért <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>újra kell értelmeznünk a
klasszikus szerzőpáros elméletét;</b></span> nem eldobni, ellenkezőleg,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a mai
viszonyokhoz kell igazítani.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Önmagukban is fontos konfliktusok és szembenállások.</b></span></p>
<p>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egyesült Európai Államok vagy a nemzetek Európája</span>.</b> Az
előző egyet jelentene a tagállami szuverenitás felszámolásával és egy
koncentrált, szuperföderális állam létrejöttével, amely egyben részévé
válna a globális intézményi rendnek. Az ENSZ António Guterres leendő
főtitkár irányítása alatt egyre inkább a nevének akar majd megfelelni,
vagyis a nemzetek egyesülése nem szuverén és egyenrangú országok
együttműködését, hanem a nemzetállamok felszámolódását jelentené – ha
engedjük.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Liberális vagy nem liberális demokrácia.</b></span> A globalizmus
pártján álló, fősodratú neoliberális irányzat a demokrácia azon
változatát fogadja csak el demokráciának, amely a majoritárius „többség
dönt” elvét háttérbe szorítva az egyéni és kisebbségi jogokat, a
mindenkori ellenzék jogait túlpreferálja, így oldva fel az erős, nemzeti
alapú központi hatalmat. Minden, a legitim többségi uralmat
következetesen érvényesítő ország azonnal megkapja a féldemokratikus,
autokratikus, illiberális stb. leminősítő jelzőket.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Multikulturalizmus vagy a többségi kultúra uralma.</b></span> A
globalizmus hívei a kultúrák, vallások, etnikumok stb. egyenrangú
sokszínűségéből kiindulva a mindenkori kisebbség védelmét hirdetik az
uralkodó többséggel, vagyis az „elnyomó”, fehér, férfi, keresztény
középosztállyal szemben; ideáljuk a kozmopolita állampolgár, aki
elszakad nemzeti identitásától, vallásától, kultúrájától. Ezzel szemben a
nemzetalkotó (többségi) kultúra hívei az országon belüli kultúrák
keveredését, egybeolvadását és feloldódását a nemzeti, nemzetállami lét
szempontjából életveszélyesnek tartják és elutasítják.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Elitizmus vagy antielitizmus</b>.</span> A globalizáció hívei a
piacot vezető cégek, a menedzserek, bankok, befektetők szakértelmében
bíznak a legjobban, azt vallják, hogy a világot egy hozzáértő elitnek
kell irányítania. A globális elittel szemben fellépők kiindulópontja
viszont az, hogy az elitizmus a végletekig fokozza a társadalmi
különbségeket egy rendkívül szűk, egyre jobban koncentrálódó és
kasztosodó szupergazdag réteg és emberek milliárdos tömegei között,
aminek katasztrofális következményei lehetnek.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A migráció lehetőség vagy veszély Európa számára.</b></span> A
globalisták, az uniós elit álláspontja egyértelmű: Richard
Coudenhove-Kalergi 1920-as években kifejtett páneurópa-koncepciója a
kevert fajú Európáról áll a törésvonal egyik oldalán; ez ellen lép fel a
másik oldalon az európai kultúra és vallás megvédését célul kitűző
tábor (élén Orbán Viktorral és a V4-ekkel).</p>
<p>
Összefoglalva: a globalitás és a nemzeti lét világlátása,
világérzékelése közötti végtelenül mély szakadék meghatározza
századunkat. Igazi törésvonal ez, mert nemcsak a politika és az eszmék
talaján jelentkezik, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>láthatóan kettéosztja a társadalmakat is,
ráadásul néha meglepően arányosan</b></span>. Figyeljük meg, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>milyen sokszor
születnek szinte döntetlenközeli eredmények és patthelyzetek egyes
országok választásain, lásd Ausztria, Egyesült Királyság </b></span>stb.</p>
<p>
S a végére még egy sajátos dolog: a mi népi-urbánus ellentétünk a XX.
század húszas-harmincas éveiből már szinte visszatükrözte mindazokat a
konfliktusokat, amelyek immáron globális, átfogó törésvonalakká váltak.
Nagyjából a kiegyezés, de különösen az első világháború óta a
történelmünkben hordozzuk mindazon ellentéteket, amelyek a XXI. századra
globális szinten is megjelentek. Nem véletlen talán, hogy mintha a
megoldás irányába is lennének hasznos javaslataink a világ számára.</p>
<p>
<i>Fricz Tamás</i></p>
<p>
<i>A szerző politológus</i></p>
<div class="m_-1119735296606738970m_2588957066872390668m_1873261809579154199gmail-szerzo"><a href="http://magyaridok.hu" target="_blank">magyaridok.hu</a></div></div>