<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Márfi Gyula veszprémi érsek üzenete Szent István első vértanú ünnepére </h1>
<div class="gmail-datum">2016. december 26. hétfő 19:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/marfi-gyula-veszpremi-ersek-uzenete-szent-istvan-elso-vertanu-unnepere">http://www.magyarkurir.hu/hirek/marfi-gyula-veszpremi-ersek-uzenete-szent-istvan-elso-vertanu-unnepere</a><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span><br></div>
<h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Karácsony békéje nem nyugodt, zavartalan, gondoktól
mentes, „nyárspolgári” béke, hanem az Istennel egyesült szív békéje,</span> </span>azé
a szívé, amely eljegyezte magát örökre az Isteni Gyermekkel.” Márfi
Gyula ünnepi körlevelében Szent István első vértanúra emlékezik.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74477&img=o_crivelli_szent-istvan.jpg" rel="lightbox['g74477']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74477&p=1&img=c_crivelli_szent-istvan.jpg" alt="" width="100" height="150" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Carlo Crivelli: Szent István vértanú, a Demidoff-oltárkép részlete, 1476, Nemzeti Galéria, London</em></p>
<p>Főtisztelendő Paptestvéreim! Kedves Krisztushívő Testvéreim!<br><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Először
úgy tűnhet számunkra, hogy ellentét van karácsony és karácsony másnapja
közt: </span><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">tegnap Krisztus Urunk születését ünnepeltük,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ma </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Krisztus
katonájának</span> a halálát</span>;</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> tegnap az angyalok dalát hallottuk: „dicsőség a
magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek”, ma
pedig dühödt emberek fogcsikorgatásáról olvasunk.</span></span> Tegnap a békét
ünnepeltük, ma pedig élethalálharcról beszélünk.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A valóságban még sincs ellentét! Születésnapot ültünk tegnap is, és
azt ülünk ma is: először földi, majd égi születésnapot. </b></span>Megnyílt az ég
tegnap is, hogy földre szálljon az Üdvözítő, de megnyílik ma is, hogy
befogadja Szent István vértanú lelkét. . .</p>
<p>Miért ünnepli az Egyház közvetlenül karácsony másnapján az első
vértanú halálának napját? Bizonyára azért, hogy rádöbbentsen minket <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
igazság</b></span>ra: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>karácsony békéje nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nyugodt, zavartalan, gondoktól mentes,
„nyárspolgári” </span>béke, <u>hanem az Istennel egyesült szív békéje,</u></b></span> azé a
szívé, amely eljegyezte magát örökre az Isteni Gyermekkel.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b> Ez a béke
megmarad akkor is,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha körülöttünk harcok dúlnak.</b></span> A keresztény ember
szíve olyan, mint a tenger mélye, amely akkor sem háborog, ha a
felszínen hegymagasságú hullámok tombolnak. –<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az Egyház </span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">jó nevelőként
szétzúzza</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> hamis illúzióinkat,<b> </b><b>felkészít</b> minket <b>azoknak a
megpróbáltatásoknak</b> <b>az elviselésére,</b> <b>amelyekről a Szent István napi
evangéliumban maga Jézus is beszél</b></span>.</p>
<p>Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy a küzdelmek, ezen belül <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
üldöztetések,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>végigkísérték az egész történelem folyamán <span style="background-color:rgb(255,229,153)">az Egyház
életét.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szent István </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kivégzése után rögtön „nagy üldözés tört ki </b></span>a
jeruzsálemi egyház ellen. Az apostolok kivételével mindnyájan
elszéledtek Júdea és Szamaria tájékára” – olvassuk az Apostolok
Cselekedeteiben (ApCsel 8,1). – Krisztus után 64-ben,<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Néró császár
idejében már a birodalom fővárosában, Rómában is hatalmas
keresztényüldözés</b></span> tört ki, amely nagy tömeg áldozatot követelt. Ezt
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>313-ig újabb és újabb üldözések </b></span>követték, amelyek egy idő múlva
kiterjedtek az egész Római Birodalomra. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az első három évszázad </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>pápái
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>majdnem mind vértanúságot szenvedtek</b></span>, de a későbbi korok pápái közül is
sokan lettek vértanúk, illetve száműzöttek. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az eddigi nyolc lemondott
pápa </b></span>közül <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az első három </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>száműzetése <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">miatt </span>volt kénytelen lemondani </span></b></span>a
pápai tisztségről.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az utolsó 500 év <span style="background-color:rgb(255,229,153)">vértanúit</span> jórészt az ún. harmadik világban találjuk.
</b></span> A II. vatikáni zsinatot követően közülük sokan bekerültek
misekönyvünkbe, illetve zsolozsmáskönyvünkbe is. Hadd soroljunk fel ezek
közül néhányat:</p>
<p>– 1597-ben Japánban feszítették keresztre Miki Szent Pált és társait. 26-an voltak, február 6-án emlékezünk meg róluk.</p>
<p>– Ugyancsak Japánban végezték ki Ruiz Szent Andrást 15 társával együtt. Rájuk szeptember 28-án emlékezünk.</p>
<p>– A 17. században Vietnámban ölték meg Dung Lac Szent Andrást és
társait. Összesen 117 vértanú közbenjárását kérjük november 24-én.</p>
<p>– A kínai vértanúk közül Zhao Rong Szent Andrást és sok-sok társát június 9-én ünnepeljük.</p>
<p>– Az 1839-1866 között kivégzett koreai vértanúk, Kim Taegon Szent
Andrásnak és 102 társának emléknapját szeptember 20-án tartjuk meg.</p>
<p>– Az 1886-ban Ugandában kivégzett 22 fiatal emlékét június 3-án
idézzük fel. Charles Lwangát és társait elevenen égették el . . .</p>
<p>– Az 1920-1930 közt Mexikóban kivégzett 5300 vértanú közül Magellán Szent Kristóf és társai emléknapját május 21-én tartjuk.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ezek a szent vértanúk</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> természetesen csak töredékét jelentik azoknak <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a
hitvallóknak, akik életüket adták Krisztusért</span>.</b></span> Hiszen csak Japánban a
17. században kb. 35 ezer keresztényt öltek meg, Kínában pedig 1899-1901
közt (a Boxer-lázadás idején) több, mint 30 ezer Krisztushívő lett
vértanú, köztük 5 püspök, számos pap és sok-sok világi, kínaiak és nem
kínaiak egyaránt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>De nem feledkezhetünk meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">napjaink</span> vértanúiról sem</b></span>: Indiában, a
Közel-Keleten, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Észak- és Közép-Afrikában </span>rengeteg</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hittestvérünk</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">áldozza
</span>életét most is Krisztusért.</b></span> Ha az időben egyenletesen osztanánk el az
áldozatokat, azt mondhatnánk, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 4 percenként ölnek meg ma is</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egy-egy
keresztényt.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nigériában pár hónapja kb. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">500 keresztényt </span>égettek el
elevenen az ún. Fuláni (muszlim) milícia tagjai. Különösen veszélyben
vannak azok <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a hittestvéreink</span>, akik az iszlám vallásból</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>térnek át a
keresztény hitre.</b><b> Őket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a legtöbb iszlám országban </b><b>az ún. saria törvény
alapján szabályosan halálra ítélik és kivégzik. (Más országokban gyakran
ítélet nélkül megölik </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>őket.)</b></span></p>
<p>De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem mentesülnek az üldöztetéstől az európai államok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>keresztényei <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem</b></span>. Ők <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>lépten-nyomon azt tapasztalják, hogy hátrányos
megkülönböztetésben van részük.</b></span><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Miközben a zsidó <span style="background-color:rgb(234,209,220)">holokauszt</span> tagadása a
legtöbb európai államban</span></b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bűnnek</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minősü</b></span>l (ez ellen nem is lehet
kifogásunk), <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ugyanakkor</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a keresztények</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>üldözéséről beszélni tilos.</b></span> A
katolikus többségű <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Spanyolországban</span> például a média-hatóságok
letiltották az internetről az <span style="background-color:rgb(255,229,153)">500 nigériai keresztény</span> kivégzéséről szóló
beszámolót azt „erőszak-keltőnek”, sőt „pornográfnak” minősítve</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ha mi,
keresztények </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>más vallásúakról elmondunk</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>valami rosszat,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azonnal
diszkriminációval, kirekesztéssel, gyűlöletkeltéssel vádolnak </b></span>minket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha
viszont mások beszélnek a mi <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tényleges,</span> felnagyított vagy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">nem is létező</span>
hibáinkról, azt mindig helyénvalónak, „politikailag
korrektnek” minősítik.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mi legyen minderre a mi reakciónk? Mit sugall nekünk Szent István vértanú példája?</b></span></p>
<p>Semmiképpen sem azt, hogy a rosszat rosszal, a gyilkosságot
gyilkossággal, a rágalmakat rágalmakkal, a megszólást megszólással
viszonozzuk.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Védekeznünk természetesen szabad és kötelességünk is.</b></span></p>
<p>Ezt tette az Úr Jézus is, amikor így szólt: „ki vádolhat bűnnel
közületek” (Jn 8,46), vagy: „melyik jótettemért akartok megkövezni” (Jn
10,32). – Ezt tette Szent István is, amikor beszédében kifejtette, hogy ő
nem vétett az Írások ellen. Ám<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ellenfeleinknek </b></span>– Szent Péter tanácsa
szerint –<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><u> „szelíden, tiszteletet tanúsítva és jó lelkiismerettel” kell
válaszolnunk,</u> hogy akik „<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Krisztusban való szép életünkért elhíresztelnek
minket, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">rágalmaikkal </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">szégyent valljanak”</span></b></span> (vö. 1 Pt 3,16).</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>És<u> legyen meg bennünk mindig a megbocsátásra való készség.</u></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><u> </u>„Atyám,
bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek” </b></span>– mondja Jézus a
kereszten (Lk 23,34). <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!” </b></span>– így<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style=""></span></span> tanít
megbocsátásra István vértanú (ApCsel 7,55).</p>
<p>Mindezt pedig <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>abban a reményben kell tennünk, hogy </b></span>halálunk óráján –
sőt, bizonyos értelemben már előbb is – <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>meglátjuk „az Isten dicsőségét
és Jézust az Isten jobbján” </b></span>(ApCsel 7, 55).</p>
<p>Ezekkel a gondolatokkal kívánom paptestvéreimnek és hívő
testvéreimnek karácsony örömét és egy Istentől megáldott új év békéjét –
főpásztori áldással:</p>
<p style="text-align:right"><em>+ Gyula érsek</em></p>
<p style="text-align:right"><em>Veszprém, 2016. karácsonyán</em></p>
<p><span style="text-align:justify">Forrás:</span></p>
<p>Magyar Kurír</p>
</div>