<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><img src="http://csalad.mandiner.hu/attachment/0074/73277__az_ev_csaladja_europaban_dij.jpg" alt="" title="„Az Év családja Európában” díj" style="margin-right: 0px;" width="273" height="136"></div> <div class="gmail-title"><a href="http://csalad.mandiner.hu/cikk/20161214_soha_sem_gondoltam_volna_hogy_egyszer_egy_ovodaban_fogok_karacsonyozni_a_papp_szulok_a_mandiner_csaladnak">„Nekünk ez a természetes” – A 11 gyermekes Papp házaspár a Mandiner.családnak</a></div><a href="http://csalad.mandiner.hu/cikk/20161214_soha_sem_gondoltam_volna_hogy_egyszer_egy_ovodaban_fogok_karacsonyozni_a_papp_szulok_a_mandiner_csaladnak">http://csalad.mandiner.hu/cikk/20161214_soha_sem_gondoltam_volna_hogy_egyszer_egy_ovodaban_fogok_karacsonyozni_a_papp_szulok_a_mandiner_csaladnak</a><br>2016. december 14. 09:03
| <b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/antal-ferencz_ildiko">Antal-Ferencz Ildikó</a></b>
<p class="gmail-lead">
Az Európai Nagycsaládosok Szövetsége (ELFAC) által alapított
„Az Év családja Európában” díjat – melynek célja megmutatni a
társadalomnak, hogy nagycsaládban élni jó – idén egy magyar család,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a 11
gyereket nevelő Papp György Tamás és Élő Dorottya, a Mosonmagyaróvár</b></span>i
Nagycsaládosok Életfa Egyesületének tagjai kapták. A szülőkkel
beszélgettünk a díjról és mindennapjaikról. Páros interjúnk.
</p>
<div class="gmail-clr gmail-article_billboard_banner_position" id="gmail-articleBillboard">
</div>
<div class="gmail-text">
<div style="margin:0cm 0cm 0.0001pt"><strong>A
díjátadón Márki László, az Európai Nagycsaládosok Szövetségének elnöke
ismertette a díj kiválasztásának mechanizmusát: <span style="background-color:rgb(255,229,153)">20 országból 24
tagszervezet küldhet egy-egy ajánlást,</span> ezekből választja ki az elnökség a
nyertest. Ti mikor, hogyan értesültetek arról, hogy a jelöltek között
vagytok?</strong></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A jelöléshez egy
pályázatot kellett írni, méghozzá az ELFAC tagjai közé tartozó egyesület
részéről. Az Életfa elnöke, Pannika jött el hozzánk egy beszélgetésre,
és együtt raktuk össze a pályázati anyagot.</b></span> Kihívás volt egy A/4-es
oldalon bemutatni magunkat úgy, hogy az összes gyerek nevét is fel
kellett sorolni, és pár mondatot írni mindenkiről. Aztán a
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) gondozta tovább pályázatunkat,
miután a magyar családok közül minket választottak az európai
megmérettetésre. Tehát a jelölés nem volt váratlan, annál inkább elnök
úr levele, amiben tudatta velünk az örömhírt! <em>(A díjátadóról <a target="_blank" href="http://csalad.mandiner.hu/cikk/20161125_elismereseket_adott_at_a_noe_es_az_europai_nagycsaladosok_szovetsege_budapesten?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_csalad_201612">ITT</a> tudósítottunk - a szerk.)</em></div><div> </div><div><strong>Márki
László hangsúlyozta, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a díj elsősorban nem a díjazottak gyerekeinek
számától függ, </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">hanem olyan nagycsalád kaphatja meg, amely példás
életével, tevékenységével értéket mutat fel a társadalomban.</span> Elsősorban
tehát nem a 11 gyerek miatt kaptátok ezt a díjat, bár kétségtelen, hogy
az is közrejátszott. Mit gondoltok erről, szerintetek mivel érdemeltétek
ki?</strong></div> <div> </div> <div>Ahogy a díj átadásakor
mondott köszönőbeszédben is kitértünk rá, először fogalmunk sem volt.
Belülről látva, ismerve magunkat, semmi különös nincs az életünkben.
Persze, ha erről beszélgetsz kívülállóval – aki azért valamennyire ismer
– nyilván tud mondani érveket az elismerés mellett. Az elnökség
döntését elnök úr tolmácsolta a méltatásban, az ott elhangzottak voltak a
fő szempontok a családunk kiválasztásakor. <em>(A méltatás teljes szövegét a NOE bocsájtotta a </em><em>rendelkezésünkre</em><em>, lásd az interjú végén - a szerk.)</em></div><div> </div> <div> </div> <div><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/NOE_Papp_ditajado_ul.JPG" alt="" width="575" height="431"></div><div> </div><div><div><strong>A méltatás szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)">életmódotokkal tudatosan hangsúlyozzátok a nagycsalád szépségét és örömeit.</span></strong></div><div> </div><div>Magát
a nagycsaládot nem tudjuk nem hangsúlyozni, hiszen, amint elindulunk
együtt valahova, az feltűnést kelt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A közvetlen környezetünk és a
kisváros, ahol élünk már megszokta ezt a jelenséget, de mindig akad
egy-két kíváncsi szempár, aki utánunk fordul.</b></span> Az élet örömeit,
pozitívumait pedig akkor is hangsúlyoznánk, ha nem ebben az életformában
élnénk. Miért jó búslakodni, szomorkodni, az élet rossz oldalát nézni, a
múlton merengeni? Az nem visz előbbre, nem terem gyümölcsöt. Inkább
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>keressük a jót, szívet melengetőt. </b></span>Egymásra talált ez a két dolog...</div><div><strong> </strong></div><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><strong>Mit jelent ez a díj számotokra?</strong></span></div><div> </div><div>Egy
nagyon komoly<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> elismerés,</span> ami egyrészt <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>visszajelzés, hogy van, aki
észreveszi, és hozzánk hasonlóan értéknek tekinti a klasszikus
családmodellt, a gyerekek elfogadását.</b></span> Másrészt<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> felelősség is, hiszen,
akit kitüntetnek, annak erkölcsi kötelessége mindig a díj szellemében
cselekedni, dönteni, kormányozni élete hajóját.</b></span> Reméljük, hogy
természetes módon élhetünk a továbbiakban is, és nem távolodunk el a
minket példaként állító nagycsaládos szervezetek célkitűzéseitől.</div><div> </div><div><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/NOE_Pappcsalad.jpg" alt="" width="575" height="363"></div></div><div> </div><div><div><strong>A
díjátadón jelen volt az összes gyermeketek, ami önmagában is egy
hatalmas logisztikai kihívás lehetett. Márki László felsorolta a
neveiket, összesen huszonkettőt, mert minden gyermeknek két neve is
van. </strong></div><div> </div><div>Születési sorrendben a nevek:
Zsombor Mátyás, Imola Sára, Magdolna Réka, Ágoston Lőrinc, Julianna
Virág, Zsuzsanna Flóra, Vince Levente, Anna Rózsa, Dénes András, Luca
Viola, Katinka Lilla.</div><div> </div></div> <div><strong>Banális, de
praktikus kérdés: ti hogy tudtok ennyi nevet megjegyezni? És hogy van
ezzel a rokonság, illetve a közösség ahova jártok?</strong></div> <div> </div> <div>Mivel
a gyerekek szépen sorban egyesével születtek – az ikreket kivéve –, a
körülöttünk élőknek is volt alkalma memorizálni a neveket. Kedves
történet: egy baráti család hölgy tagja fejébe vette, hogy naprakész
lesz és a neveken túl még a születési dátumokat is meg fogja jegyezni.
Ritkán találkozunk, de mindig egy „kis vizsgával” indítunk és eddig
nagyon szép eredményeket ért el.</div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><strong>Hogy viszonyul a környezetetek ehhez a gyermeklétszámhoz és általában hozzátok?</strong></span></div> <div> </div> <div>Egy
bizonyos gyermekszám felett már nem találkoztunk negatív vagy bármilyen
szokatlan megnyilvánulással, ami azért megjelent az ezredforduló
környékén. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sokan említik, hogy érdekesnek tartják, szívesen részt
vennének az életünk egy-egy epizódjában. A sláger a vasárnapi ebéd, a
nyaralás és a karácsony. </b></span>Hogy ezek miként zajlanak, azt kérdezik a
leggyakrabban. Amikor felajánljuk, hogy pl. vacsorára pár gyermeket
szívesen átküldünk, akkor már óvatosabbak az emberek. Ami viszont a
legfontosabb, hog<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>y többeket megindít, és cselekvő szeretetre késztet.</b></span>
Hogy ez a létszámnak vagy az életünknek szól, azt nem tudjuk.</div><div> </div><div><strong>Házasságotok
előtt már biztosan szóba került köztetek, hogy hány gyereket
szeretnétek. Miben maradtatok akkor és hogyan alakult ez a szám azóta?</strong></div> <div> </div> <div>Nem
számszerűsítettük, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>azt gondoltuk, hogy 3-4 gyermekkel biztosan
gazdagabb az élet, mint kevesebbel. Aztán, ahogy sorra jelentkeztek,
hogy hozzánk szeretnének megszületni, soha nem mondtunk nemet.</b></span></div><div> </div><div><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/NOE_Papp_Balaton.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="272" height="454"></div> <div> </div> <div><strong>György
rendszerüzemeltető egy nagyvállalatnál, Dorottya magyar néprajz szakon
végzett, jelenleg óvónőképzőbe jár. Hogy fér meg a nagycsalád mellett a
munka illetve a tanulás?</strong></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A család
mindig a munka előtt szerepel az értéksorrendben. Természetesen ez nem
azt jelenti, hogy ne kellene helyt állni és tudásunk, erőnk legjavát
adni, de a munka ütemezhető (éjszakára is). A gyerekek életében viszont
megismételhetetlen, hogy első lépéseit teszi meg, iskolába indul vagy
tinédzserként önálló hosszabb táborába indul.</b></span> Ha ekkor nem vagy ott,
akkor te is szegényebb leszel és a gyermeked is. Biztosan alkat és
talentum kérdése is, de <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>eddig nem kellett szakemberhez fordulni, hogy
miként teremtsünk összhangot a hivatásunk és a munkánk között.</b></span></div><div> </div> <div><strong>Mennyire
tud az apa részt venni az otthoni feladatokban (gyermeknevelés,
háztartás), és mennyit segítenek a nagyobb gyermekeitek? Van más
segítségetek is a mindennapokban?</strong></div> <div> </div> <div>Magunk
vagyunk és mégsem egyedül. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szülők, testvérek földrajzilag távol vannak.
Igyekszünk megoldani „saját erőforrásból” a helyzeteket, ebből adódóan
mindenki kiveszi a részét így vagy úgy a tennivalókból. Van, hogy
kívülről érkezik megoldás, annak is szoktunk örülni.</b></span></div> <div> </div> <div>Nem
kérdés, hogy egy ekkora családot nem tud pusztán a két szülő
működtetni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Nagy könnyebbség, hogy kisiskolás koruktól többen összeállva
önállóan közlekednek, nem kell anya-taxizni. Nincs merev
munkamegosztás. </b></span>Vannak persze speciális nő és férfi által elvégezhető
feladatok, de ezek száma minimális. Egyébként meg a tetrishez
hasonlítható, ahogy keletkeznek, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>potyognak a feladatok, aki éppen arra
jár, van szabad keze-lába, az végzi el.</b></span></div> <div> </div><div><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/NOE_Papp_allatkert.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="256" height="342"></div><div> </div> <div><strong>Hogy zajlik nálatok egy hétköznap és általában milyenek a hétvégéitek?</strong></div> <div> </div> <div>Először
is <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nincs két egyforma nap. Sem hét közben, sem hétvégén. Vannak tervek,
szépen vezetjük a családi naptárban a ki-hol-mikor-mit infókat, de az
élet nem egy sablonos valami. A váratlan fordulatok, elsőre kilátástalan
élethelyzetek közös megoldása sokat formál a család minden tagján,
talpraesettebbek lesznek a gyerekek is,</b></span> megtanulunk még jobban bízni
bennük mi is, és szépen kigömbölyödik belőle a siker.</div> <div> </div> <div>A
kedvencünk a kedd. A 6.-7. óra után kezdenek hazaszállingózni a
sulikból és elkezdődik a szolfézs, hangszeres óra a három alsósnak, majd
eközben néptánc az ovis korosztálynak és közvetlen utána néptánc
szintén az alsósoknak és a kisgimis fiunknak. Van, hogy a nagylány
eközben gyerekvigyáz a szomszéd utcában – egy kis zsebpénz fejében – így
az otthonmaradó kiskorúakat is gondozni kell valakinek. Ez egy szép
példája, hogy ugyan szállítmányozni csak az ovisokat kell, de útnak
indítani és hazavárni mindegyiket. Az sem sokkal könnyebb, csak más
síkon kell jelen lenni...</div> <div> </div> <div><strong>A díjátadón
elhangzott az is, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">számotokra fontos a kultúra, rendszeresen jártok
színházba, koncertekre, stb.</span> Ezt sokan gyermekeik számára vagy anyagi
okokra hivatkozva nem vagy alig teszik. Nektek<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> miért fontos ez és hogyan
jut rá időtök?</span></strong></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az iskola a testet és
a szellemet edzi, formálja – több-kevesebb sikerrel</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A léleknek is kell
a mindennapi betevő. Hatni kell az érzékekre, érzelmekre is.
Felelősségünk az erkölcs táplálása is.</b></span> Ha már három csoportra sikerült
elosztani, akkor a suszter széke hasonlat kívánkozik ide: akármelyik
lába hiányzik, abból hanyattesés lesz<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>. Igyekeznünk kell a teljes embert
nevelni, </b></span>mert bármely irányba eltolva a hangsúlyt, kevesebb lesz a
gyermek. Arról nem is beszélve, hogy annak felismeréséhez, hogy mi is
lakozik benne, mi az, amire leginkább rezonál, mi lesz a jövője, hogyan
fedezhetné fel a szülő, ha bizonyos képességek, készségek kifejezésének
nem nyit teret?</div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sokat tanulunk Böjte Csaba
testvértől. Az egyik legelső beszéde, amit olvastunk tőle, hogy a
gyermeket, mint egy ajándékot, ki kell csomagolni. Mindössze ennyi
feladatunk van. Viszont egész életre szóló...</b></span></div><div></div><div></div> <div> </div> <div><strong>Advent harmadik hete van. Adja magát a kérdés: hogyan készültök a karácsonyra és hogyan zajlik az ünnep nálatok?</strong></div> <div> </div> <div>I<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>gyekszünk
az advent csendjét, befelé fordulását mi is megélni</b></span>, ami az olvasónak
is feltűnhet, hogy kevés sikerrel kecsegtető vállalkozás ott, ahol a
vacsoraasztalnál 12 ember ül nap, mint nap a másfél évestől a 16-ig
bezárólag. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ráadásul a decembert a legtöbb helyen az ünneplés,
bemutatkozás, fellépés időszakának tekintik, így a gyerekeknek
mozgalmasabb, mint a többi hónap</b></span>.</div> <div> </div> <div>Ennek
ellenére próbáljuk a karácsonyi készülődés külsőségeivel, közös leülős
tevékenységekkel és nagyobb adag lelki táplálékkal mégis csak a
legszentebb ünnepre hangolni magunkat. Saját kezűleg készítjük a
képeslapokat. Idén már hatan-heten szorgoskodnak a mézeskalács
sütés-díszítés feladatán. Belső dekorációt készítünk, lassabb tempóra
váltunk a mindennapokban – amennyire ezt a körülmények engedik. </div> <div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b></span></div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b></span><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Karácsonykor
mi vagyunk a vendéglátók, hiszen a családban mindenki könnyebben
mozdul, mint mi. Hálásak is vagyunk ezért, hogy elfogadták és támogatják
a közös családi ünneplést a közvetlen hozzátartozóink. Szenteste kora
délutánján részt veszünk a pásztorjátékon, hazasétálunk és izgatottan
várjuk, hogy távollétünkben mi mindennel leptek meg minket az angyalok.</b></span>
Ekkor együtt van a szűkebb család. A két ünnep közötti időszakban
igyekszünk sehova sem menni, elszakadni az óra által vezérelt
életmódtól. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sokat játszunk, sétálunk, élvezzük egymás jelenlétét.
Sógorom fogalmazta meg egyik alkalommal: <em>„Soha sem gondoltam volna, hogy egyszer egy óvodában fogok karácsonyozni.”</em></b></span></div> <div> </div> <div style="text-align:center"><b><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/Marki_Laszlo_Papp_Gyorgy.JPG" alt="" style="margin-right: 0px;" width="296" height="395"></b></div><p> </p><div><strong>Mik a terveitek a jövő évre, a díjjal kapcsolatban, illetve attól függetlenül is?</strong></div><div> </div><p>A
díjjal kapcsolatban nincsenek terveink. Nagyon szép a szobrocska, amit
kaptunk, néha rápillantunk napközben, de megyünk tovább, nincs idő
merengeni a „rakodópart alsó kövén”. Szeretnénk az életünket továbbra is
bensőségesnek megélni, iparkodunk, hogy mindenki meglelje a helyét a
családban, a társadalomban, ápoljuk a kapcsolatainkat, és ha tehetjük,
újakat hívunk életre.</p><p style="text-align:center">*</p><div align="center"><em><br></em></div><div style="text-align:center"><strong><em>Az
Európai Nagycsaládos Szövetség által alapított az Év Európai
Nagycsaládja díj nyertese 2016-ban a mosonmagyaróvári Papp család</em></strong></div><div><em><br></em></div><div><em>A
család tagjai: a szülők Dorottya és György, a gyerekek Zsombor Mátyás,
Imola Sára, Magdolna Réka, Ágoston Lőrinc, Julianna Virág, Zsuzsanna
Flóra, Vince Levente, Anna Rózsa, Dénes András, Luca Viola és Katinka
Lilla.</em></div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><em>A Papp család anélkül is hat a
környezetére, hogy tudnának róla. Nehéz feladatok, problémák esetén a
gyerekek osztálytársainak a szülei vagy a nagycsaládos egyesületekben a
szülők sokszor úgy érzik, megszűntek a gondjaik, ha a népes Papp
családra gondolnak. A hatásukra több családban született újabb gyerek – a
szülők úgy döntöttek, ha Pappék a 11 gyerekkel ilyen harmóniában tudnak
élni, akkor ők is vállalhatnak még egy kisbabát. </em></b></span></div><div> </div><div><b><em><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Életmódjukkal
tudatosan hangsúlyozzák a nagycsalád szépségét és egyre szaporodó
örömeit. Minden olyan meghívást (riportra, újságcikkre, előadásokra)
elfogadnak, ahol más felfogású, más érdekeket követő embereknek
elmondhatják: mélyen hisznek abban, hogy a 11 gyerekük isteni ajándék,
minden áldás forrása. A szülők számos, család témájú előadást hallgattak
végig és sokat olvastak a témában, és talán ezek nyomán is csodálatos
családi életet építettek ki, amelynek minden pillanatát tudatosan töltik
meg</span>.</em></b></div><div> </div><div><em>Böjte Csabától tanulták: a gyereket
úgy kell kibontakoztatni, ahogy egy ajándékot kibontani. A szülők
fontosnak tartják, hogy a gyerekek ne csak a kötelezettségüket
teljesítsék az iskolában, hanem részt vegyenek tanulmányi versenyeken,
népdal-éneklésben, népi táncban, zenéljenek, sportoljanak, járjanak
hittanra. Az olvasás központi kérdés a családjukban. Törődnek vele, hogy
a művészeteken át rányissák a gyerekek szemét a színpompás nagyvilágra.
Van idejük színházba, moziba, hangversenyre, fesztiválokra menni. Nagy
súlyt fektetnek a gyerekek nyelvtanulására.</em></div><div> </div><div><em>A
gyerekek a háztartási és a ház körüli munkákból is kiveszik a részüket,
így megtanulják: „Ki mint vet, úgy arat.” A szülők fontosnak tartják,
hogy a gyerekek töltsenek időt együtt, törődjenek egymással. De azt is
megtanítják nekik, hogy nem csak kötelességeik, hanem jogaik is vannak,
és az iskolában vagy másutt ki is kell állniuk a társaik jogaiért is.</em></div><p> </p> </div>
<div id="gmail-shareandlikebox">
<div class="gmail-li0"><div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="width:300px;float:left">
<ul class="gmail-shareandlike"><li class="gmail-li1 gmail-left">
<br></li><li class="gmail-li4 gmail-left"><br></li></ul>
</div>
<div style="width:230px;float:left;margin-top:10px">
<ul class="gmail-shareandlike"><li class="gmail-li5 gmail-right">
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="gmail-like" class="gmail-streetlike" title="Kattints ide, ha tetszett a cikk!"><span id="gmail-like_counter">30</span></a></div>
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="gmail-dontlike" class="gmail-streetlike" title="Kattints ide, ha nem tetszett a cikk!"><span id="gmail-dontlike_counter">1</span></a></div></li></ul></div>
</div>
</div>