<div dir="ltr"><h2>Isztambuli Egyezmény – Mi fontos: az erőszakot megfékezni vagy a gender-kísérletet végigvinni?</h2>
<a href="http://talita.hu/magazin/author/livia/" title="Kölnei Lívia bejegyzése" rel="author" target="_blank">Kölnei Lívia</a> | <time datetime="2016-12-09">2016. december 09.<br><a href="http://talita.hu/magazin/az-isztambuli-egyezmeny-mi-fontos-az-eroszakot-megfekezni-vagy-a-gender-kiserletet-vegigvinni/" target="_blank">http://talita.hu/magazin/az-is<wbr>ztambuli-egyezmeny-mi-fontos-a<wbr>z-eroszakot-megfekezni-vagy-a-<wbr>gender-kiserletet-vegigvinni/</a><br></time>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az
Isztambuli Egyezmény (2011) egy olyan politikai irányelv-csomag, amely a
nők elleni erőszak és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés elleni
küzdelmet összehangolná, hatásosabbá tenné </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">az egyezményhez csatlakozó
országokban. </span><b>Magyarország már évekkel ezelőtt kinyilvánította
csatlakozási szándékát, de még nem iktatta törvénybe. Nem véletlenül.</b></p>
<p><span id="m_571327027435302333m_-1632828486725233254m_-6908737568229454842m_8500511773649917561m_-4534527910335740495m_8986128646795111059gmail-more-13902"></span><br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><a href="http://lehetmas.hu/wp-content/uploads/2015/04/Isztambuli-Egyezm%C3%A9ny-nem-hivatalos-ford%C3%ADt%C3%A1s.pdf" target="_blank">Az Isztambuli Egyezmény</a>
ratifikálását gyakran sürgetik azok a nőjogi szervezetek, akik pl.
megmozdulásokat szerveznek a nőket érő párkapcsolati erőszak ellen.</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Miért</b><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span>nem csatlakoznak ehhez a követeléshez a konzervatív nők</b></span> is? Hiszen
a nők elleni erőszak megfékezése közös ügy, és kétségtelenül létező,
emberéleteket követelő probléma, amelyet minden józan gondolkodású férfi
és nő elítél. Ez az alapcél tehát akár egyesíthetné is a fér<span style="background-color:rgb(234,209,220)">fiaké</span>val
egyenlő társadalmi esélyekért küzdő nőket.</p>
<p>Az ok az Egyezmény szövegében rejlik. Most nem taglalom, de tény,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szöveg olyan mértékig biztosít előnyt a nőknek, amely már
meghaladja a valóban létező hátrányokat, ezáltal szinte diszkriminálja a
férfiakat. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Vagyis a ló túloldalára esik át azzal, hogy</span><b> szinte alig
említi, hogy férfiak is válhatnak a nők áldozataivá. Válnak is.</b></span></p>
<p>Ennél is nagyobb problémának látom, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a teljes jogi szöveg azon az
új keletű (kb. húszéves múlttal rendelkező) elméleten alapszik, amelyre
a gender mainstreamingnek </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">(jobb magyar fordítás híján
gender-törekvésnek) </span><b>nevezett mozgalom épül. Ez az elmélet
megkülönbözteti<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> a biológiai nemeket</span> és a társadalmi nemeket, és
terjesztői olyan akcióterveket dolgoznak ki, amelyek szerintük a
társadalmi elnyomás és problémák orvoslására alkalmasak. </b>(Kicsit
emlékeztetnek arra, amikor Freud és tanítványai a 20. sz. elején minden
pszichés zavar, sőt, később már történelmi traumák eredetét is az
elfojtott szexualitásra vezették vissza.</span> Szerencsére ma már ennél jóval
árnyaltabban lát a pszichológia.) Az Egyezmény szövege magától értetődő
természetességgel alkalmazza a gender-elmélet(ek) szakszavait,
meglátásait, mintha itt egy mindenki által elfogadott
társadalomelméletről lenne szó. Pedig erről szó sincs: a gender studies
saját művelői szerint is egy körvonalazhatatlan, sokféle nézetet
tartalmazó gondolathalmaz, amelyben egyetlen fix elem a gender
(társadalmi nem) fogalma.</p>
<blockquote><p>Isztambuli Egyezmény I. fej. 3. cikkely,
Fogalommagyarázat: 3.: „nem (gender)”: azok a társadalmilag kialakult
szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes
tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra
nézve megfelelőnek tekint.</p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Az Isztambuli Egyezmény ezt a gender mainstreaminget tenné irányadóvá
az oktatásban, azzal az ürüggyel, hogy érzékenyítse a fiatalokat a
(különféle szexuális irányultságú) kisebbségek hátrányos helyzetével
szemben. A gender fogalmára épülő elméletek a nemek határvonalait extrém
módon fellazították, képviselőik jó része <u>a „sokneműséget” vallja</u> </b>–</span></span>
ezzel konzervatív és nagyrészt baloldali nézőpontból is<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> életidegen,
használhatatlan, sőt, elbizonytalanító és káros nézetté vált.</span> Nem olyan
gondolati séma és világlátás, amely alkalmas lenne kipróbált társadalmi
modellek tanulságait összegezni és javítani. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A gender studies egy
bölcsészek által művelt irányzat, egy gondolatkísérlet, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amelynek
kifutása az egyetemek (és EU-s intézmények) támogatásától függ.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mivel iskolás éveimet már feláldoztam egy meddő gondolatkísérlet
oltárán</b></span> – hát még az előttem járó nemzedékek, akiknek a
kommunista-szocialista eszme mindent átfogni igyekvő világmagyarázatára
az életük ráment –<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, örülök, hogy kilábalhattam belőle, és nem szeretném,
ha unokáim majd egy újabb életképtelen elmélet alapján
szocializálódnának, azon tűnődve, hogy ők <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a sokneműség széles skáláján
hol is helyezkednek el.</span></b></span></p>
<p>Olyan ez, mint a vegyes kalácshoz való viszonyom. Kedvelem a
kalácsot, de a kakaóra allergiás vagyok, ezért csak azt ehetem, amelyik
sima kalácstésztából készül. Sem a kakaósat, sem a vegyeset nem veszem
meg. Az Isztambuli Egyezmény megfogalmazóinak el kellett volna
dönteniük, hogy az erőszak áldozatainak védelme fontosabb-e számukra,
vagy a gender mainstreaming kiterjesztése a tagállamokra. A kettőre
együtt nem lehetünk vevők.<br>
Viszont, ha az Egyezmény megfogalmazói komolyan úgy vélik, hogy a két
törekvés egymástól elválaszthatatlan – akkor marad a két külön út, amin
egymástól távol menetelhetünk egy hasonlónak vélt cél felé: ahol a nők
ugyanannyit érnek, mint a férfiak, miközben nem válnak egymás
riválisaivá.</p>
<p>Kölnei Lívia</p></div>