<html>
<head>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf-8">
</head>
<body bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
<p>Barátomtól kaptam.</p>
<p>Üdv. Béla<br>
</p>
<div class="moz-forward-container"><br>
<br>
-------- Továbbított üzenet --------
<table class="moz-email-headers-table" border="0" cellpadding="0"
cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<th align="RIGHT" nowrap="nowrap" valign="BASELINE">Tárgy: </th>
<td>Francia-Afrika</td>
</tr>
<tr>
<th align="RIGHT" nowrap="nowrap" valign="BASELINE">Dátum: </th>
<td>Tue, 29 Nov 2016 23:35:24 +0100</td>
</tr>
<tr>
<th align="RIGHT" nowrap="nowrap" valign="BASELINE">Feladó:
</th>
<td>Péter Zimmer <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:zimmer.peter@gmail.com"><zimmer.peter@gmail.com></a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<span style="font-family:"Times New
Roman",serif;font-size:12pt"></span><span lang="EN-US"></span><br>
<span lang="EN-US"></span>
<div dir="ltr">
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr">
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr">
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr">
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr">
<div class="gmail_quote">
<div vlink="#954F72" link="blue" lang="HU">
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p class="MsoNormal"
style="margin-bottom:12pt"><span
lang="EN-US">Tárgy:
Francia-Afrika</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<div>
<p class="MsoNormal"><span
lang="EN-US"> </span></p>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p
class="MsoNormal"><span
style="color:rgb(31,73,125);font-size:20pt">A franciák nagyon sokat
tettek és
tesznek azért
ami most velük
történik - és
itt alább
Trianon még ki
is maradt.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
</div>
<p
class="MsoNormal"><span
style="color:rgb(31,73,125)"> </span><span lang="EN-US"></span></p>
<p
class="MsoNormal"><span
style="color:red;font-size:20pt">ÍME:</span><span lang="EN-US"></span></p>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Amikor
Guinea
miniszterelnöke
1958-ban úgy
döntött,
országa
független lesz
és kiválik a
francia
gyarmatbirodalomból,
a párizsi elit
annyira dühös
lett, hogy
elpusztíttatott
mindent,
amiről úgy
vélte a
francia
gyarmatosításnak
köszönhetően
jöhetett létre
az afrikai
országban.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<div>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Háromezer
francia hagyta
el Guineát, és
amit nem
tudtak
magukkal
vinni, azt a
földdel tették
egyenlővé.
Lerombolták az
iskolákat, az
óvodákat, a
közigazgatási
épületeket,
tönkretették
az autókat, a
mezőgazdasági
gépeket, a
könyveket, az
orvosságokat,
a kutatási
intézet
eszközeit,
megölték a
háziállatokat
és az áruházak
ételeit
felégették,
vagy
megmérgezték.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Ezzel
minden gyarmat
számára
világossá
vált, hogy a
franciák
elutasítása
súlyos
következményekkel
járhat. Nem is
mert senki
Sékou Touré
nyomába lépni.
Egyedül a
guineai
miniszterelnök
volt elég
bátor, hogy
véghezvigye,
amit
jelmondatában
is
hangoztatott
“inkább
választjuk a
szabadságot
szegénységben,
mint a jólétet
szolgaságban.”</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p> <span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Sylvanus
Olympionak, a
Togói
Köztársaság
első elnökének
sikerült egy
középutas
megoldást
találnia. Nem
írta alá a
gyarmatosítás
folytatásáról
szóló de
Gaulle-paktumot,
de minden
évben
törlesztett
Franciaországnak
a
gyarmatosításból
származó
előnyei miatt.
Ez volt az
egyetlen
módja, hogy a
franciák ne
rombolják le
az országot,
mielőtt
távoznak
Togóból. Az
ún. “gyarmati
adó” mértéke
hatalmas volt,
1963-ban az
ország
költségvetésének
40 százalékát
tette ki. Az
állam pénzügyi
helyzete
rendkívül
instabillá
vált, ezért
Olympio úgy
döntött, az
afrikai
valutaközösségi
frank (FCFA)
helyett az
ország saját
pénznemét
fogja
használni.
1963. január
13-án, három
nappal azután,
hogy az új
pénzek
nyomtatását
megkezdték,
Olympiot
meggyilkolták.
Az elnökkel
állítólag
Etienne
Gnassingbe,
egy veterán
francia
idegenlégiós
őrmester
végzett 612
dollárnyi
jutalomért.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Modiba
Keita, a Mali
Köztársaság
első elnöke is
meg szeretett
volna
szabadulni a
gyarmati
valutától.
1968. november
19-én,
Olympiohoz
hasonlóan ő is
egy ex-hadnagy
áldozatává
vált.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
függetlenségi
törekvések
viharos
időszakában a
franciák
számos
alkalommal
vetették be az
idegenlégiósaikat, hogy eltávolítsák pozíciójukból a kellemetlenséget
okozó afrikai
vezetőket.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">1966
január elsején
Jean-Bédel
Bokassa
követett el
puccsot David
Dackot, a
Közép-Afrikai
Köztársaság
első elnöke
ellen. Január
3-án
Felső-Volta, a
jelenlegi
Burkina Faso
elnökét,
Maurice
Yaméogot
mozdította el
a helyéről
Aboubacar
Sangoulé
Lamizana.
Benin elnökét,
Hubert Magát
saját testőre
hallgattatta
el 1972.
október 26-án.
Mathieu
Kérékou
francia
katonai
iskolákban
tanult 1968
és1970 között.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Az
elmúlt 50
évben összesen
67 puccs
történt 26
afrikai
országban.
Ezekből 16
állam volt
francia
gyarmat. Ahogy
a számok is
tükrözik,
Franciaország
kétségbeesetten és igen aktívan törekedett arra, hogy megtartsa
kolóniáit.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p> <span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Afrika
nélkül nem
megy</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">2008
márciusában a
volt francia
elnök, Jacques
Chirac
elismerte:
“Afrika nélkül
Franciaország
a harmadik
(világ)
hatalom
helyére
csúszna a
rangsorban.”
De Chirac
elődje,
François
Mitterand is
megjövendölte
már 1957-ben:
“Afrika nélkül
Franciaországnak nem lenne történelme a 21. században.”</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Jelenleg
14 afrikai
országot
kötelez a
gyarmati
szerződésük
arra, hogy
devizatartalékuk
85 százalékát
a francia
központi
bankba, és
ezzel a
francia
pénzügyminiszter
ellenőrzése
alá helyezzék.
2014-es adatok
szerint
Togónak és még
13 másik
afrikai
államnak kell
gyarmati adót
fizetnie
Franciaország
számára. Az
ellenálló
vezetőket vagy
meggyilkolták,
vagy
eltávolították
a
pozíciójukból.
Akik
engedelmeskedtek,
most a
franciák pazar
életmódját
támogatják,
mialatt a
saját népük
mélyszegénységtől
szenved.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Az
afrikai
vezetőket
gyakran
vádolják
korrupcióval
és azzal, hogy
a nyugati
hatalmak
érdekei
szerint
cselekednek,
de jó okuk van
az ilyen
hozzáállásra.
A saját
embereikkel
foglalkoznának,
ha nem
zaklatnák, és
nem
terrorizálnák
őket folyton a
gyarmatosító
országok.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Gyarmati
Paktum</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Franciaország
csak papíron
ismerte el
gyarmatai
függetlenségét.
“Együttműködési megállapodást” íratott alá velük, melyben részletezte
kapcsolatuk
természetét,
biztosította a
frank, és a
francia
oktatási
rendszer
pozícióját az
országokban,
és
meghatározta a
katonai és a
kereskedelmi
preferenciáikat.
Ez az 1950-es
évek óta
érvényben lévő
gyarmati
paktum 11 főbb
összetevőből
áll.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">francia1</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">1.Gyarmati
adó fizetése
Franciaország
számára</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Az
újdonsült
“független”
államoknak
fizetniük kell
a francia
infrastruktúráért,
melyhez a
gyarmatosítás
ideje alatt
juthattak
hozzá.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">2.A
nemzeti
tartalékok
elkobzása</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Az
afrikai
országok
csakis a
francia
központi
bankba
helyezhetik
letétbe
monetáris
tartalékaikat.
Franciaország
már 14 állam
nemzeti
tartalékával
gazdálkodik
1961 óta.
Kezeli Benin,
Burkina Faso,
Bissau-Guinea,
Elefántcsontpart, Mali, Niger, Szenegál, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai
Köztársaság,
Csád,
Kongó-Brazzaville,
Egyenlítői-Guinea és Gabon pénzét.</span><span lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Évről
évre mintegy
500 milliárd
dollár
gazdagítja ily
módon a
francia
kincstárat. Az
afrikai
országok
évente a
pénzük 15
százalékához
férhetnek
hozzá. Ezen
felül
jogosultak
kölcsön
felvételére a
kereskedelmi
átlagkamatlábon
alapuló
kamattal. A
kölcsön
maximális
értéke azonban
nem lehet
magasabb, mint
az előző évi
állami
bevételük 20
százaléka. Ha
az ország
ennél több
kölcsönt
szeretne
felvenni – a
saját pénzéből
–
Franciaország
megvétózhatja.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">“Őszintén
el kellene
ismernünk,
hogy a
bankjainkban
lévő pénz nagy
része pontosan
az afrikai
kontinens
kizsákmányolásából
származik”–
nyilatkozta
nemrég Jacques
Chirac, volt
francia
államfő.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">3.Elővásárlási
jog bármilyen
nyersanyagra
vagy
természeti
erőforrásra</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Bármilyen
új erőforrásra
lelnek a volt
gyarmatok
területén,
Franciaországnak
jogában áll
azt elsőként
felvásárolni.
Az országok
csak akkor
kereshetnek
más vevőt, ha
a franciák
rábólintottak.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">4.A
francia
érdekek és
vállalatok
preferálása a
közbeszerzéseknél</span><span lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
kormányzati
megbízások
esetében
francia
cégeket kell
előnyben
részesíteni,
nem számít, ha
más jobb
ár-érték
aránnyal
szolgálna.
Ebből
kifolyólag a
legtöbb
ex-gyarmat
gazdasági
létesítményei
francia
emigránsok
kezében
vannak.
Elefántcsontparton
például
francia
vállalatok
tulajdonában
van az összes
közmű – a víz,
az
elektromosság,
a telefon, a
közlekedés, a
kikötők és a
nagyobb bankok
is. Ugyanígy a
kereskedelemben, az építőiparban és a mezőgazdaságban is. Végül az
afrikaiak majd
odáig jutnak,
hogy az
európaiak
tulajdonában
lévő
kontinensen
fognak élni.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">5.Kizárólagosság
a katonai
felszerelésre
és a
katonatisztek
képzésére</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
gyarmati
paktumhoz
kapcsolódó
védelmi
megállapodások
értelmében a
Franciaországba
küldött magas
rangú katonai
tisztviselők
ösztöndíjakban
és
támogatásokban
részesülhetnek
a képzéseik
során.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
helyzet
igazából az,
hogy a
franciák több
ezer árulót
képeznek az
intézményeikben,
akik szükség
esetén
bevethetők, ha
puccsot
kellene
végrehajtani
az afrikai
országokban.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">6.Csapatok
vezényléséhez
és katonai
közbeavatkozáshoz
való jog</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
védelmi
megállapodások
lehetővé
teszik, hogy
Franciaország
katonailag
fellépjen az
ex-gyarmatai
ellen, és
francia
vezetésű
csapatait
állomásoztassa
az országok
katonai
bázisain.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Amikor
Laurent
Gbagbo,
Elefántcsontpart
elnöke véget
szeretett
volna vetni a
francia
kizsákmányolásnak,
puccs
áldozatává
vált. Gbagbo
elmozdítása
során
Franciaország
tankokat,
harci
helikoptereket
és a
különleges
erőket is
bevetette,
akik a
civileket sem
kímélték. A
francia
hadsereg
2006-ban 56
fegyvertelen
civilt
mészárolt le
és további
1200-at
megsebesített.
Mindezek
tetejében a
francia üzleti
közösség a
műveletek
alatt
elszenvedett
veszteségekért
kártérítésre
kötelezte az
új kormányt.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">7.A
hivatalos
nyelv a
francia és az
oktatás is
francia
nyelven kell,
hogy folyjon</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
francia
külügyminiszter
felügyelete
alatt álló
“Frankofónia”
nevű szervezet
számos
kapcsolódó
létesítményéve
együtt azért
jött létre,
hogy terjessze
a francia
nyelvet és a
kultúrát az
afrikai
ex-gyarmatoknál
is.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">8.A
gyarmati
valuta, az
FCFA kötelező
használata</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
valutaközösségi franknak köszönhetően Franciaország könnyedén
megcsapolhatja
az afrikai
országok
kasszáit. Már
az Európai
Unió is
elítélte ezt a
rendszert, de
a franciák nem
hajlandóak
megszabadulni
gyarmati
rendszerüktől,
mely 500
milliárd
dollárral
gazdagítja a
kincstárukat.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">9.Az
éves egyenleg
megküldése
Franciaországnak</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Az
afrikai
országok a
jelentés
elküldése
nélkül nem
juthatnak
hozzá a
pénzükhöz.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">10.Katonai
szövetségesek
korlátozása</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Az
afrikai
országok közül
kevés
rendelkezik
regionális
katonai
szövetségessel,
egyedül a volt
gyarmatosítójukkal működnek együtt. Ex-gyarmatai számára Franciaország
meg is tiltja,
hogy mással
lépjenek
szövetségre.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">11.Kötelező
Franciaországgal szövetkezni háború vagy válság idején</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
második
világháború
során kb.
egymillió
afrikai katona
harcolt a
nácizmus és a
fasizmus
ellen, úgy,
hogy sokszor
nem kérték a
beleegyezésüket
sem.
Franciaország
tudja, hogy az
afrikai
katonai erők
igen hasznosak
lehetnek,
hiszen a
franciák
1940-ben
mindössze 6
hétig tudták
magukat
tartani a
németekkel
szemben.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p> <span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">A
mai napig tart</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Van
valami
hátborzongató
Afrika és
Franciaország
viszonyában.
Először is,
hogy
Franciaország
súlyosan függ
az Afrika
kizsákmányolásától,
már a
rabszolgaság
kora óta.
Továbbá
ijesztő, hogy
a francia
elitben nincs
annyi a
kreativitás,
hogy túllépjen
a régi időkön
és a
hagyományokon.
Végül pedig,
Franciaország
két, olyan a
múltban
ragadt,
paranoiákkal
küzdő
intézménnyel
rendelkezik,
melyek
apokalipszist
sejtenek a
változások
mögött és
ideológia
szempontból
nem jutottak
tovább a 19.
századi
romanticizmusnál.
Ennél fogva a
Francia
Pénzügyi és
Költségvetési,
valamint a
Külügyminisztérium
nem csak
Afrikára, de
magukra a
franciákra is
fenyegetést
jelent.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p
class="MsoNormal"><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Afrikának
is lépnie kell
azonban, ha
fel szeretné
szabadítani
magát.
Érthetetlen
például, hogy
hogyan bírja
450 francia
katona
irányítani
Elefántcsontpart
20 millió fős
népességét.</span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Forrás:
</span><span
style="color:black"><a
moz-do-not-send="true" href="http://24.hu" target="_blank"><span
style="font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">24.hu</span></a></span><span
lang="EN-US"></span></p>
<p><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">Forrás:
A gyarmatoktól
a Charlie
Hebdo-i
terrorig ----
</span><span
style="color:black"><a
moz-do-not-send="true"
href="http://www.vilaglato.info/a-gyarmatoktol-a-charlie-hebdo-i-terrorig/"
target="_blank"><span
style="font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt">http://www.vilaglato.info/a-gy<wbr>armatoktol-a-charlie-hebdo-i…/</span></a></span><span
lang="EN-US"></span></p>
</div>
</div>
<div>
<p
class="MsoNormal"><span
style="color:black;font-family:"Arial",sans-serif;font-size:14pt"> </span><span
lang="EN-US"></span></p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"><span
lang="EN-US"> </span></p>
</div>
<p class="MsoNormal"
style="margin-bottom:12pt"><b><span
style="color:red"
lang="EN-US"> </span></b></p>
<pre><b><span style="color:red" lang="EN-US">-- </span></b></pre>
<pre><b><span style="color:red" lang="EN-US">Védd meg ismerőseid e-mail címét!</span></b></pre>
<pre><b><span style="color:red" lang="EN-US">Amennyiben továbbküldöd ez a levelet,</span></b></pre>
<pre><b><span style="color:red" lang="EN-US">előtte töröld ki a levélben szereplő többi címet!</span></b></pre>
<pre><b><span style="color:red" lang="EN-US">Ne keringjenek az interneten a spam-küldők örömére.</span></b></pre>
<pre><b><span style="color:red" lang="EN-US">Köszönet érte!</span><span style="color:red">Ha több személynek is elküldöd, azt titkos másolatként tedd!!!!</span></b><b><span style="color:red" lang="EN-US"></span></b></pre>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"><b><span
style="color:red"
lang="EN-US"><br
clear="all">
</span></b></p>
<div>
<p class="MsoNormal"><span
lang="EN-US"> </span></p>
</div>
<p class="MsoNormal"><span
lang="EN-US">-- <span
class="m_3385451617533447070m_8772877969703060451m_6848528721284323837HOEnZb"></span></span></p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<span
class="m_3385451617533447070m_8772877969703060451m_6848528721284323837HOEnZb"><font
color="#888888">
<p class="MsoNormal"><span
style="font-family:"Times New
Roman",serif;font-size:12pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"> </p>
</font></span></div>
</div>
<span
class="m_3385451617533447070m_8772877969703060451m_6848528721284323837HOEnZb"><font
color="#888888"><br>
<br clear="all">
<div><br>
</div>
</font></span></div>
</div>
</div>
</div>
<br>
</div>
</div>
<br>
</div>
</div>
<br>
</div>
</div>
</body>
</html>