<div dir="ltr">koszonom,<div><br></div><div>VladárKati</div></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2016. november 25. 14:47 Emoke Greschik írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><font size="4"><b>Alexandriai Szt.Katalin </b></font><br><br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/mai-nap-szentje-alexandriai-szent-katalin-szuz-vertanu" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hire<wbr>k/mai-nap-szentje-alexandriai-<wbr>szent-katalin-szuz-vertanu</a><br><br>Katalin életéről keveset tudunk. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Valószínűleg előkelő alexandriai család sarja volt, és a tudományoknak szentelte magát.</b></span>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 4. század elején,
Maxentius császár alexandriai látogatása idején <span style="background-color:rgb(255,229,153)">megtagadta</span> a
bálványáldozatban való részvételt: a császár </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>elé lépett, és a kereszt
jelét rajzolva magára, értésére adta, hogy keresztény.</b></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Maxentius </span>ötven pogány
filozófust rendelt</b></span> Katalin meggyőzésére, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azonban mind az ötvenen </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>megtértek a lány hatására,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezért megégették<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>őket.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A császár ezután
felkínálta</b></span> Katalinnak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a
házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat
neki.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Katalin egyértelműen visszautasította</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kísértést</b></span>.</p>
<p class="MsoNormal"><img style="margin:auto;display:block" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&p=1&img=c_alexandriai_katalin_caravaggio_1598k.jpg" alt="" class="m_6824289083595103155gmail-CToWUd" border="0"></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center"><em style="text-align:center">Caravaggio: Alexandriai Szent Katalin (1598 körül)</em></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A bálványimádásra
ezután kínzásokkal próbálták rábírni: a császár erőszakhoz folyamodott,
letépette <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Katalinról</span> ékes ruháját, és ólmos ostorokkal megostoroztatta.
Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Katalin térítésre
használta fel:</b></span> amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges
ellenfelét megnézze, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Katalin olyan hatással volt </b></span>a kíséretében lévő <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
testőrtisztre, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett.</b></span></p>
<div class="m_6824289083595103155gmail-m_7832846643850704927gmail-keretes">
<p>„Csodálatos volt az állhatatosságban, ahogy kitartott a fenyegetések
közepette, s megvetette azokat. A fenyegetőző császárnak így felelt:
»Teljesen mindegy, hogy milyen kínzást eszelsz ki, mert testemet és
véremet Krisztusért akarom áldozni.« Ugyanígy: »Tedd meg, amit
kiterveltél, s látni fogod, kész vagyok minden szenvedésre.« [...]
állhatatos maradt a kínzások során, s diadalmaskodott rajtuk, amikor
börtönbe vetették vagy a kerékre rakták.” (Részlet Jacobus de Voragine <em>Legenda Aureá</em>jából)</p>
</div>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Amikor egy éles és
hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték Katalint, hogy így
összevagdossák, a kerék Katalin imájának hatására darabokra tört. A
császárné kérlelte urát, hogy hagyjon fel a harccal, amelyet Isten ellen
folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a császár
</b></span>megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt
lefejeztette, s<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kiadta a parancsot, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Katalint </span>is fejezzék le.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&img=o_alexandriai_katalin_vertanusaga_reni_guido_1606_07.jpg" rel="lightbox['g45714']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&p=1&img=c_alexandriai_katalin_vertanusaga_reni_guido_1606_07.jpg" alt="" class="m_6824289083595103155gmail-CToWUd" border="0"></a></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center"><em>Guido Reni: Alexandriai Szent Katalin vértanúsága (1606–07)</em></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Katalin halála előtt
imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik és Isten válaszolt
neki a felhőből, hogy kérése teljesül.</b></span> A legenda szerint, amikor feje
lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok fogták a
testét, és a Sínai-hegyre vitték, ott temették el. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sírja fölött áll ma a
Szent Katalin-kolostor.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&img=o_katharinenkloster_sinai.jpg" rel="lightbox['g45714']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&p=1&img=c_katharinenkloster_sinai.jpg" alt="" class="m_6824289083595103155gmail-CToWUd" width="446" height="298" border="0"></a></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Tisztelete igen
elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a középkor egyik
legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje volt. </b></span>A tizennégy segítő szent
egyike. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Bölcseleti fakultások, teológusok, filozófusok, ügyvédek,
tudósok és diákok, valamint a molnárok, a fuvarosok, a bognárok és a
kerékgyártók védőszentje. Kerékkel és karddal ábrázolják.</b></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><em>Mindenható, örök
Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút
példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására a
hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az egyház egységéért
fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön-örökké. Ámen.</em></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center">* * *</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Katalin napjához számos szokás és hiedelem kötődik.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A házasságra készülő
fiatal lányok segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak.
Úgynevezett katalinágat (vagy katalingallyat) vágtak, és vízbe tették.
Ha az ág karácsonyra kihajtott, azt jelezte, hogy a lány férjhez megy a
következő évben. A lányok nagy bizalma onnan eredt, hogy egy legenda
szerint Jézus gyűrűvel eljegyezte Katalint, és ugyanakkor megígérte
menyasszonyának, hogy meghallgatja mindazokat, akik hozzá könyörögnek
pártfogásért.</p>
<div class="m_6824289083595103155gmail-m_7832846643850704927gmail-keretes">
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&img=o_raphael_1507.jpg" rel="lightbox['g45714']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&p=1&img=c_raphael_1507.jpg" alt="" class="m_6824289083595103155gmail-CToWUd" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Raffaello: Alexandriai Szent Katalin (1508)</em></p>
<p>Az Érdy-kódexben és a Debreczeni-kódexben található legendák szerint
Katalin apja halála előtt lelkére kötötte leányának, hogy a kereszten
függő ismeretlen Istent mindig tisztelje, továbbá csak hozzá méltó szép,
gazdag, bölcs ifjúhoz menjen feleségül. E végső kívánság értelmét egy
remete fejtette meg. Egy kis képet adott Katalinnak, amelyre a Szűzanya
és fia volt festve, és azt tanácsolta a leánynak, imádkozzon.</p>
<p>Álmában Katalin egy mezőre ért, ahol egy szép szűz asszony jött elé,
fiát ölében tartva. Mária így szólt fiához: „Látod-e én édes szerelmes
fiam, mely nagy kívánatossággal gerjedez ez szűz leány Katerina tégödet
látni…” A kis Jézus azonban még anyja unszolására sem akart Katalinra
nézni, mert rútnak és szeplősnek találta.</p>
<p>Katalin elmondta álmát a remetének, aki megvigasztalta őt: majd ránéz
a királyfi, mihelyt hinni fog benne. Katalin megkeresztelkedett. Ezután
újabb álmot látott: ismét megjelent neki Mária a kis Jézussal a karján,
angyalok és szüzek társaságában, nagy fényességben. A Szűzanya kérésére
Jézus most jegyeséül fogadta Katalint: „én tiszteletes és édességes
anyám, ha ez teneked kedves és kellemetes, megteszem, és ez Katerinát
jegyesül viszem magamnak”.</p>
</div>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Katalin napja női
dologtiltó nap volt. Szoptatáskor, fejfájás és nyelvbajok ellen is
oltalmul hívták a szentet. A legények Katalinkor böjtöltek, hogy
álmukban meglássák a jövendőbelijüket.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify">Mivel Katalin napja
közvetlenül az advent kezdete előtti napokra esik, ezért a népi köztudat
szerint Szent Katalin az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja.
Ezentúl már sem lakodalmat, sem bált nem tartottak egészen a
nagyfarsangig. Országosan ismertek és népszerűek voltak a Katalin-bálok.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify">A jeles naphoz kötődő
időjárási regula szerint: ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, ha
Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.</p>
<span style="text-decoration:underline">Forrás</span><br>Diós István: <em>A szentek élete<br>Magyar katolikus lexikon<br></em>Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium II.</em><br><em>Magyar néprajz VII.<br></em><a href="http://Jelesnapok.oszk.hu" target="_blank">Jelesnapok.oszk.hu</a></div>
<br>______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>