<div dir="ltr"><div class="gmail-cim">Amerikanisztika-tanfolyam kezdőknek és haladóknak<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html">http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html</a><br></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text">Amerika Európával szemben jött
létre, és Európának is elsősorban Amerikával szemben kell megőriznie
önállóságát, és egyáltalán: az arcát.</span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2016. október 26. 12:24
</div>
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone gmail-at300b" title="Google+">
<div class="gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="http://gondola.hu/cikkek/102986-Amerikanisztika-tanfolyam_kezdoknek_es_haladoknak.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/101126.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep"></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Negyedszázada,</b></span> hogy a lausanne-i L’Âge d’Homme kiadásában megjelent
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Molnár Tamás karcsú kötete, az Amerikanológia – Egy planetáris modell
győzelme? címmel. A magyar katolikus filozófus, az Egyesült Államokban
élő egyetemi tanár nagyesszéje</b></span> a hagyatékában őrzött újságkivágatok
alapján jelentős visszhangot váltott ki a francia nyelvterületen.
1992-ben Alain de Benoist filozófus Egyesült Államok: veszély! című, az
interneten is elérhető népszerű előadásában kétszer is idézi Molnár
ötletét és barátja könyvének mondanivalóját. Fogadjuk meg<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Molnár
tanácsát – mondta –, eresszük szélnek a szovjetológusokat, és
helyettesítsük amerikanológusokkal, hiszen Európa számára Washington, de
még inkább a Wall Street, illetve az amerikai életvitel (way of life)
jelent önazonosság-vesztő veszedelmet.</span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Molnár Amerikától féltette az öreg kontinenst és benne Magyarországot,
de a hirtelen jött, olcsón mért szabadságban javaslata kevesek inger- és
tudatküszöbét lépte át </b></span>az Elbán innen és túl. Elvesztegettünk egy
negyedszázadot, ma Brüsszel már kullog a mások által diktált események
után, noha továbbra is fürkészi az égen az utópia Illés-szekerét.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A
Molnárhoz hasonló capitoliumi ludak kevés őrt ébresztettek fel, hogy a
gallok ne jussanak be a kapukon belül, és ne tiporják lábbal</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Európa
szent helyeit, a kulturális örökségünk, az önállóságunk, múltunk,
amelyért </b></span>ma vezekelni kell – így a szerző imádott Franciaországában is –
a liberális médiában és oktatásban.</p>
<p>
Noha az Amerikanológiában olvasható briliáns elemzéseit részben
megismételte a Kairosz kiadónál épp tíz éve megjelent Az atlanti kultúra
kibontakozása című művében, a francia nyelv kalodájába zárt üzenete –
magyar fordítás révén – továbbra aktuális lenne. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Molnár nem tartotta
magát jövendőmondónak, sem jósnak, de könyvét olvasva meglepően jól
látta, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>milyen úton lézeng Európa az elkábított, erejétől megfosztott,
mérgező ideológiáktól fertőzötten</b></span>. Felelős családpolitika, a
gyermekvállalás támogatása szóba sem jött azóta se<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, az abortusz
„szentsége”, az állítólagos férfiuralom ellen cukkolt feminizmus </b></span>annál
inkább.</p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Egy, a Franciaország keresztény identitását védő katolikus és nemzeti
folyóiratban 1991 augusztusában Pierre de Place újságíró így méltatta a
szerzőt: „Egy ilyen könyv egy ilyen címmel nem hagyja tájékozatlanságban
a Monde et vie olvasóit, akik már ismerik a szerző »amerikanológiai«
tehetségét. Esszéje egyébként folytatása az előző, Európa zárójelben
című munkájának, amelyben Jaltától a berlini fal leomlásáig követi az
eseményeket. Ez utóbbi a Szovjetunió és a „szocialista teokrácia”
ideológiai messianizmusának jelképe volt. Ez a teokrácia erőszakkal
érvényesítette érdekeit Kelet-Európában, többek közt a nyugati
„értelmiség” ingyenreklámjának segítségével”. Maga az US News &
World Report <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1991. </b></span>július 8-án tette közzé a hírt, miszerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>George Bush
csak az évben negyvenkét alkalommal használta „az új világrend”</b></span>
kifejezést. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Molnár amerikanológiája épp idejében érkezett, hogy
legalább három tényre felhívja a nyugati olvasó figyelmét.</b></span></p>
<p>
1<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Az amerikai tapasztalatokat egy puha ideológia modellálja, amely
mozgékony és messianisztikus jellegű. E modellt egy olyan nép testesíti
meg, amely számára a cél önmaga. </b><b>A modell terjed Európában, a világban,
és oly mértékben, hogy a Nyugat lassan már az Egyesült Államokat
jelenti, amelynek Európa csak gazdasági és kulturális csatolmánya.</b></span></p>
<p>
2. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az amerikai liberális ideológia utópikus vonása</b></span> – amelynek eredeti
puritanizmusa napjainkra elvilágiasodott – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vezet a kapitalista,
élvhajhász, kereskedő és elgépiesedett civil társadalom hegemóniájához a
decentralizált állam és a lekicsinyelt egyház rovásár</b></span>a. Ez az ideológia
szüntelen képleteket gyárt a feltorlódó, újabb és még újabb
problémákra, hogy célja szerint végül megszabaduljon a történelem
„lidércnyomásától”. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>E boldogságrecept a tömeghangyának készült, és a
címkén ez áll: „Teljesítményhatékonyság a bizniszben.” Ez a kultúra, ez
az atomjaira szétesett tömegszellem tagadja<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> a transzcendenciát</span> az
„egyhangúan megválasztott egyenlőségszinttel, ahol a különbségek és
megkülönböztetések felszívódnak a mindig jót tenni kívánó tudatban”.</b></span></p>
<p>
3. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Washington által alkalmazott módszerek a saját nemzetközi,
történelemellenes és apolitikus modelljének elfogadtatására „sokkal
árnyaltabbak, változatosabbak és brutálisabbak”, mint Moszkváé, „mert az
ember legaljasabb vágyait elégítik k</b></span>i.” Ennek ellenére Európában
„félig-meddig a föld alatt, a hagyomány ereje továbbra is ellenáll <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
totalitás igényével fellépő liberális ideológia pusztításainak, […] az
egyenlősítő anyagelvűség nyomásának”.</b></span></p>
<p>
Sok amerikanizált európaival ellentétben <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Molnár számára Európa marad a
világ központja, nemzetei létezésének köszönhetően. Sőt, lappangó erejét
éppen a politikai töredezettsége, kulturális és nyelvi sokszínűsége
adja.</b></span> Szerinte mind a gorbacsovi „közös ház”, mind az „elnatósított
kontinens” olyan kívülről jött modell, melynek semmi köze az európai
valósághoz. Brüsszel és Strasbourg technokratái ellenében a <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>megerősített
európai „nemzeti jelenléttel” kerülhető el</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a világkormány létrehozása</b></span>.
Mondani sem kell, „hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem a XIX. század nacionalizmusához kell
visszatérni, hanem egy olyanhoz, amely nem olvad fel a kereskedő
szellemben és a társadalom hangadói nem közhelypufogtatók</b></span>”. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Olyan
nemzetre, amely belülről strukturált „az intelligensen megújult
rendiség” szellemében.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Molnár számolt </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azokkal a felforgató változásokkal, amelyek nyomán az
amerikai puha modell befolyásolni fogja<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Közép-Európát és a Balkánt</span> a
szovjet csapatok <span style="background-color:rgb(255,229,153)">visszavonása<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">után.</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Számolt </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">a német újraegyesülés </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem
várt következményeivel </span>is.</b></span> A változásoktól azt is remélte, hogy
Kelet-Közép-Európa elkerüli ama fogyasztói lelki tompultságot, amelybe<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
Nyugatot belekényszerítette az amerikai „way of life”, vagyis az a
modell, amely</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„ahelyett, hogy az embert az Istenhez vezetné”</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
demokráciába akarja kísérni, és olyan ember- illetve társadalomképet
erőltet rá, „amelynek kevés közös kapcsolódási pontja van</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a hosszú
történelme során kiérlelt európai világfelfogással</b></span>”.</p>
<p>
Amerika Európával szemben jött létre, és Európának is elsősorban
Amerikával szemben kell megőriznie önállóságát, és egyáltalán: az arcát.</p>
<p>
<em>S. Király Béla</em></p>
<p>
<em>A szerző politológus</em></p>
<div class="gmail-szerzo"><a href="http://magyaridok.hu">magyaridok.hu</a></div></div>