<div dir="ltr"><h1 class="m_1627986522848135962m_-1624080425225417097m_6013558542498986295m_977017575637672387m_-4322018730341783671gmail-cim">„Mi Atyánk” – Papp Miklós előadása a pesti ferenceseknél </h1>
<div class="m_1627986522848135962m_-1624080425225417097m_6013558542498986295m_977017575637672387m_-4322018730341783671gmail-datum">2016. október 16. vasárnap 20:42<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/-mi-atyank-papp-miklos-eloadasa-pesti-ferenceseknel" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hire<wbr>k/-mi-atyank-papp-miklos-eload<wbr>asa-pesti-ferenceseknel</a><br></div>
<h3 class="m_1627986522848135962m_-1624080425225417097m_6013558542498986295m_977017575637672387m_-4322018730341783671gmail-lead">Október 14-én, pénteken este a pesti ferences
Alkantarai Szent Péter-templom előadótermében<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Papp Miklós görögkatolikus
morálteológus beszélt a Miatyánk etikájáról </span>„A magyar görögkatolikus
metropólia kincsei” elnevezésű előadás-sorozat keretében.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72878&img=o_IMG_7077.jpg" rel="lightbox['g72878']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72878&p=1&img=c_IMG_7077.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>Papp Miklós előadását személyes élménnyel vezette fel, amely <span style="background-color:rgb(255,255,255)">az
imádság lényegének és mélységének megértésér</span>e vonatkozott. Helmut Kohl
német kereszténydemokrata politikus, kancellár példáját idézte, akit
tizenhét évesen látott imádkozni Esztergomban. Ez a beléje ivódott
élmény arra vezette az előadót, hogy reflektáljon saját imaéletére. A
német politikus összeszedettsége, elmélyültsége arra hívta fel a
figyelmét, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az imádság komoly dolog; nem lehet akármilyen szavakkal
megszólítani az Istent</b></span>. Ezt a tapasztalatot állította párhuzamba a
tanítványok vágyával, amellyel Jézus felé fordulnak: „Uram, taníts meg
minket imádkozni!” (Lk 11,1) E kérésük abból fakadt, mutatott rá a
morálteológus előadó, hogy látták Jézust imádság közben. Az ő jelenléte
tudta megszólítani őket és felébreszteni bennük a vágyat, hogy úgy
imádkozzanak, ahogyan Jézus.</p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A Miatyánk a legmagasabbrendű imánk: Jézus a tanítványok kérésére ezt
az imát tanítja meg nekik</b></span>, amely Papp Miklós meglátása szerint ugyanúgy<span style="background-color:rgb(255,255,255)">
bevezetheti az imádkozót a szemlélődésbe, a</span>hogyan sokak szerint a
keleti Jézus-ima, vagy a buddhista meditáció.</p>
<p>A görögkatolikus morálteológus az este folyamán nem egzegetikai
szempontból, hanem <span style="background-color:rgb(255,255,255)">az etika felől közelítette meg az Úr imádságát,
</span>amelyet Anthony Bloom ortodox püspökre hivatkozva<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">visszafelé elemzett.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Amint rámutatott, a Miatyánk a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának
történetével állítható párhuzamba</b></span>: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a rabságból </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>való szabadulás az
imában is kért megbocsátással veszi kezdetét</b></span>, hiszen új életet új földön
éppen ezáltal lehet kezdeni.</p>
<p>A megbocsátás tehát az elindulás kezdete, amelyet a hosszú pusztai
vándorlás követ majd, rengeteg kísértéssel. Mégis, Isten mannával (a
mindennapi kenyérrel) táplálja népét, akik akaratával találkoznak a
Sínai-hegyen, ahol Mózes veszi át a kőtáblákra írt tízparancsolatot.
Később megérkeznek az új országba, ahol Jeruzsálemben tudják Istent
dicsőíteni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A zsidó nép vándorlásának fordított folyamata olvasható
tehát ki a Miatyánk szövegéből, amely így szorosan kapcsolódik a
választott nép történelméhez</b></span> – mondta el Papp Miklós.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72878&img=o_IMG_7081.jpg" rel="lightbox['g72878']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72878&p=1&img=c_IMG_7081.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az imádság elemzését ezért az utolsó sorral (<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><i>„Ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!”</i>)</b></span>
kezdte az előadó, amelynek kapcsán arra mutatott rá, hogy ebben a
mondatban azt kérjük Istentől, hogy<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a szüntelen harcban</b> </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>csak olyan <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
kísértésben legyen részünk</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>amely <span style="background-color:rgb(255,229,153)">nem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fordít ki<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> bennünket önmagunkból</span></span></b>.</span>
Papp Miklós felhívta a figyelmet arra is, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten is harcol az
emberért, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">így</span><b> egy dinamikus Isten képe </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">rajzolódhat ki előttünk.</span></span></p>
<p>Ahogyan Jézust megkísértette a sátán a pusztában, felajánlva számára a
megváltáshoz vezető könnyebb utat, úgy nekünk is számot kell vetnünk
azzal, hogy mikor választjuk a könnyebb lehetőségeket életünkben –
figyelmeztetett az előadó, majd hangsúlyozta, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kísértés mindig
arra szeretne ösztönözni bennünket, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a boldogságot, az üdvösséget</span>
olcsón szerezzük meg magunknak</b></span> – ugyanakkor, ahogyan a morálteológus
fogalmazott – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az olcsó út olcsó boldogsághoz vezet.</b></span></p>
<p>A kísértéssel kapcsolatban az ún. „mysterium iniquitatis”, vagyis a
sötétség misztériumának fogalmáról Papp Miklós elmondta, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gonosz mindig
egyfajta titok is egyben, amelyet nem lehet intellektualizmussal
legyőzni. Sem <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a pszichológia,</span> sem <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a filozófia</span> nem képes</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> legyőzni </b></span>a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rosszat,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ehhez nagyobb erőre van szükségünk. Ez az erő Krisztus, aki
mint győztes az Eucharisztiában önmaga jelenléte által megtisztítja a
lelket.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kísértések fokozatair</b></span>ól szólva az előadó a visszatérő, kezdeti
gondolatokra figyelmeztetett, amelyek a tudatos gonoszságból elkövetett
bűnöknek adhatnak alapot. A kérdés, hogy mit kezdünk ezekkel a
gondolatokkal. Papp Miklós <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az imádság és a böjt, illetve az egyéni
fogadalmak </b></span>fontosságát emelte ki, amelyek mint lelki cölöpök
megtarthatják az embert és fegyelemre nevelhetik a lelket.</p>
<p>Beszélt az előadó <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az „ordo caritatis”-ról (a szeretet rendje</b></span>) is,
amely a személyek és javak tekintetében egyfajta rendszert és sorrendet
állít fel. Így<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> elsődleges kötelességünk saját, legközelebbi
környezetünkkel foglalkozni,</b></span> mintegy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">belülről kifelé induló koncentrikus
körgyűrű példájára elképzelve az emberi társadalmat. </span></p>
<p></p>
<p>A Miatyánk következő sorának (<i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.</b></span>”</i>)
elemzésekor a megbocsátásra irányuló kérdésből indult ki Papp Miklós.
Emlékeztetett: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>míg az ókori talio, vagyis a „szemet szemért, fogat
fogért” elv</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>csupán <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rossz</span> féken tartására irányul,</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> addig a megbocsátás
képes gyógyítani<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a bűn által okozott sebet </span>is.</b></span></p>
<p>A bűnnek mint szeretetlenségnek három iránya van, ezek<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a megbocsátás
három iránya</b></span>ként is elgondolhatók:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Isten felé, embertársaink felé,
önmagunk felé. </b></span>A bűnök vizsgálatakor azt kell eldöntenünk, miért
szeretetlenség egy-egy rossz cselekedet. A morálteológus előadó szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a
megbocsátást mindig Isten kezdi el, ő a kezdeményező, aki a gyónásban
lehetőséget ad az önmagunkkal és embertársainkkal való
kiengesztelődésre.</b></span> Így az Atyára való tekintés gyümölcsöző lehetősége
lesz annak, ahogyan a másik emberre nézhetünk: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a megbocsátás</b></span> <b>már </b>nem
személyi teljesítmény többé, hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>annak</b><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span>a szeretetnek a továbbadása,
amelyet Istentől kapunk.</b></span></p>
<p><i>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.</b></span>”</i> A napi adagért
való imádságunkban nem az életünk bebiztosításáért könyörgünk –
fogalmazott Papp Miklós. – Sokkal inkább <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az istenkapcsolat biztonságáért
kell imádkoznunk,</b></span> ahogyan Ábrahám elhagyta biztonságosnak vélt
lakóhelyét a bizonytalanért, az ígéret földjéért. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A mindennapi kenyérért
való imádság</b></span>ba azonban <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>bele kell foglalnunk a szociális igazságosságot
is,</b></span> kiterjesztve azt nemcsak a saját, hanem más népek, kultúrák
társadalmára is.</p>
<p>És mindemellett <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a mindennapi kenyér az Eucharisztiát is jelenti,
amely így új értékrendet, perspektívát nyit az ember előtt.</b></span> Az
Eucharisztiáért való ima rámutat arra, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „Nem csak kenyérrel él az
ember…”</b></span> (vö. Mt 4,4), azaz nem csak vegetálunk, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>nemcsak a testi
alultápláltságra kell gondolnunk, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">hanem a lelkire is </span></b></span>– hangsúlyozta az
előadó, aki itt bemutatta a jelenlevőknek a máriapócsi kegyoltár
ajtajának képét, melyen a Lélek hozza az Eucharisztiát. – Minden kenyér
Lélekben az Atyától származik.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72878&img=o_IMG_7059.jpg" rel="lightbox['g72878']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72878&p=1&img=c_IMG_7059.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Amikor a Miatyánkban e szavakkal imádkozunk: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><i>„Legyen meg a te akaratod!”</i>,</b></span>
akkor elsősorban nem a predestinációra kell gondolnunk. Isten akarata
inspirációt jelent, azt jelenti, hogy a „helyemen vagyok”. Sokszor
érezzük Isten akaratával szemben a bénító erőt, különösen
döntéshelyzetekben, ugyanakkor fontos tudatosítanunk, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Isten a vele
való szövetségre, a nagykorú kereszténységre hív bennünket </b></span>– mutatott rá
Papp Miklós, majd Anthony Bloomra hivatkozva<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az imá</b></span>ról szólt, amely <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem
is olyan könnyű, ha<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">benne Isten tárja elénk akaratát</span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">.</span></b></p>
<p>Az ima két akarat közötti híd. „Az imádság olyan, mint a tigris
barlangja” – fogalmazott az előadó, ismét Anthony Bloomot idézve, aki
szerint éppen azáltal válik „veszélyes” tereppé az ima, hogy benne
nemcsak saját akaratunkat tárjuk az Isten elé, han<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span>em <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>megtörténhet az is,
hogy valamilyen különleges és nehéz küldetést kapunk.</b></span></p>
<p>Papp Miklós elkülönítette egymástól Isten általános, minden emberre
vonatkozó, valamint az üdvösségre irányuló akaratát, illetve az egyes
személyt érintő, különleges szándékát, amely mintegy vele való
szövetségre hívásként értelmezhető.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jézusnak a Getszemáni-kertben mondott, a végső szenvedést megelőző
imádsága</b></span> arra tanít bennünket, hogy ez a nagycsütörtöki vívódás saját
tanakodásainkat is megváltotta: Jézus magára vette emberi
gyötrődéseinket – hangsúlyozta a morálteológus. – Nem veszekedett az
Atyával: benne két akarat, az Atyáé, amellyel mindig is egy volt,
valamint emberi akarata feszült egymásnak oly módon, hogy az emberinek
fel kellett nőnie az Istenéhez, utol kellett érnie azt. Papp Miklós
ezzel kapcsolatban arra is rávilágított, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Krisztus segítségével
mindannyian el tudunk jutni odáig, hogy igent mondunk Isten ránk
vonatkozó tervére, mint az üdvösséghez vezető út egy következő lépésére.</b></span></p>
<p>Az akarattal kapcsolatban a szeretet apai és anyai oldaláról szólva
elhangzott: Isten mint Atya noszogat bennünket, az Ő kezdeményező
szeretete szükséges ahhoz, hogy be tudjuk fogadni tervét az életünkbe,
ahogyan Mária is tette azt. A Szűzanya kezdeti passzivitása megérteti
velünk, hogy az embernek először várakoznia kell Isten indító
szeretetére, hogy majd aktív részesévé válhasson annak.<b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Szüntelenül
keresnünk kell Isten akaratát életünkben, lelkünk szentélyében az
imádság által. Ez pontosan azt jelenti, hogy keresztényként nem a
parancsok betartását kell szem előtt tartanunk, hanem azt, hogy Isten
mire hív bennünket különleges módon. Éppen ezért </span><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">a kereszténység állandó
nyugtalanságot jelent, Isten akaratának fürkészését.</span></b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span>A saját út
megtalálásával már nem beszélhetünk fakultatív véghezvitelről – ekkor
már kötelező teljesítenünk azt, amire rátaláltunk.</p>
<p>„Ha lemaradunk attól a legjobb énünktől, amik lenni tudnánk, az súlyos bűn” – hangsúlyozta Papp Miklós.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><i>„Jöjjön el a te országod”</i> </b></span><span>– e</span> sornál a
morálteológus előadó kiemelte<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Isten országának elsőbbségét – a Jézus
lábainál való „ücsörgést”, a magányt, a csendet, a lelkigyakorlatot, az
ünnepet, amelyek megelőlegezik <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a tevékeny életet.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A <i>„szenteltessék meg a te neved”</i> </b></span>sorral kapcsolatban Papp
Miklós a névről beszélt: a név egy személyt feltételez, akinek arca van.
Azzal, hogy Isten felém fordul személyesen, én is személlyé válok.
Amikor Isten bemutatkozik, akkor munkát és küldetést is ad. Amikor
ismerjük Isten nevét, ahogyan Mózesnek bemutatkozott, az azt jelenti,
hogy van dolgunk a világban. A kérés azonban arra is rámutat, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
előttünk és a világ előtt is legyen szent Isten neve. </b></span>E pontnál a
teológus utalt a káromkodásra, Isten nevének hiába vételére, illetve a
művészi szabadság problematikájára is.</p>
<p><i>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Aki a Mennyekben vagy</b></span>”</i> – itt egészen személyes hangvételű
értelmezésre szólított fel a morálteológus. Istenre mint örök
misztériumra irányította a hallgatóság figyelmét, amely titok
szüntelenül vonzza az embert.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A kereszténység lényege </b></span>nem a saját
bűnösségünkből fakad, hanem éppen<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az Isten általi elbűvöltségből, abból,
hogy megragadott bennünket az Isten.</b></span> A menny azt sugallja számunkra,
hogy Isten elrejtőzik előlünk, hogy ésszel soha nem fogjuk tudni
megragadni, mégis <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>vonz bennünket.</b></span></p>
<p></p>
<p>Ez után érkezünk el az Atyához – <i>„Mi Atyánk”</i>: a világ
legbiztosabb pontja, amikor Jézus kimondja, hogy „Abba”. Erre kell
építenünk az egész életünket – emelte ki Papp Miklós. – Ez adja életünk
értelmét, hogy azt kutatjuk, Krisztus hogyan néz az Atyára.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Isten mint
atya egészen személyessé válik az ember számára</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">,<b> </b>nem fátum többé, hanem
</span><b>egy vele való bensőséges, fiúi kapcsolatra hív meg bennünket.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„A keresztények ott kezdik az imát, ahová az ószövetségi nép el akart
jutni. Nekünk, keresztényeknek innen adatik meg az, hogy átvegyük a
stafétát, hogy az imádságot itt kezdjük: <i>»Mi Atyánk«</i> – hogy már
fiak vagyunk”</b> </span>– fogalmazott az előadó, majd zárásként azt kívánta a
jelenlévőknek, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a Miatyánk világítsa meg életüket és legyen
életvezetésük forrása.</b></span></p>
<p>Fotó: Merényi Zita<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span></p>
<p>Várkonyi Borbála/Magyar Kurír</p></div>