<div dir="ltr"><a href="http://talita.hu/magazin/ferenc-papa-annyira-szabad-hogy-nyugodtan-kritizalhatom/">http://talita.hu/magazin/ferenc-papa-annyira-szabad-hogy-nyugodtan-kritizalhatom/</a><br><div id="gmail-box"><br>Ferenc pápa annyira szabad, hogy nyugodtan kritizálhatom<div id="gmail-content"><article id="gmail-post-13398" class="gmail-postarea">
<a href="http://talita.hu/magazin/author/mari/" title="Kóczián Mária bejegyzése" rel="author">Kóczián Mária</a> | <time datetime="2016-10-14">2016. október 14.</time>
<p><strong><a href="http://talita.hu/wp-content/uploads/2016/10/feren_mosolyog.jpg"><img class="gmail-aligncenter gmail-size-full gmail-wp-image-13405" src="http://talita.hu/wp-content/uploads/2016/10/feren_mosolyog.jpg" alt="feren_mosolyog" width="507" height="338"></a>Állandóak
a viták arról, hogy a pápa tévedhetetlen-e vagy sem, hogy egy
katolikusnak mennyire kell elfogadni a nézeteit, hogy egyáltalán
kötelező-e a pápát mindenben követni.</strong><span id="gmail-more-13398"></span></p>
<p> </p>
<p>Amikor megválasztották Ferencet, nagyon-nagyon örültem neki, úgy éreztem, az <a href="http://talita.hu/magazin/ferenc-papa-teljesen-oke/">a lelkiség, amit képvisel</a> és az emberi attitűd, amit él, nagyon közel van hozzám. Erről többször írtam, sőt, <a href="http://talita.hu/magazin/ferenc-papa-van-rajtad-sapka-nincs/">a pápa védelmében</a> <a href="http://talita.hu/magazin/varazstalanitasq-ellen/">vitába is</a> keveredtem.</p>
<p>Aztán jött a nagy vízválasztó, a keresztények – és mindenki más –
Rubiconja, a menekültválság vagy migránsválság. Minthogy ez egy olyan
kérdés, amelyben mindenkinek vannak érzelmei, gondolatai, kimondott és
kimondatlan véleménye. Miután mi a kimondott véleményeket jobban
szeretjük, í<a href="http://talita.hu/magazin/nyilt-kerdesek-menekueltuegyben-beer-miklos-puespoek-atyahoz/">rtunk a sajátunkról is </a>– amelyet a mai napig kiegyensúlyozott, abszolút vállalható álláspontnak tartunk.</p>
<p>Azt is kezdjük megszokni, hogy Ferenc pápa lett az ateisták és
antiteisták bezzegpápája. Igaz, hogy az ateisták nem hisznek abban, hogy
létezik transzcendencia, az antiteisták pedig aktívan harcolnak is azok
ellen, akik szerint létezik – a pápa szavait mégis előszeretettel és
alapvetően félreérthetően idézgetik, ha olyan kérdésekről van szó,
amelyekben szerintük a pápának más és messze modernebb <a href="http://talita.hu/magazin/ferenc-papa-131-mondata/">véleménye van</a>, mint elődeinek. Ilyen pl. az abortuszkérdés, a válás, a homoszexualitás témája és most – a migránsválság.</p>
<p><a href="http://index.hu/kulfold/2016/10/13/ferenc_papa_kepmutatok_azok_a_keresztenyek_akik_nem_segitenek_a_menekulteken/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201610">Azt olvasom</a>,
hogy amikor legutóbb evangélikus zarándokok – zarándokolni jó, örülök,
hogy erre a protestáns testvérek is kezdenek ráérezni! – előtt került
szóba a téma, Ferenc ezt mondta nekik:</p>
<blockquote><p>„Képmutatás kereszténynek mondani magad és közben
elüldözni egy menekültet vagy valakit, aki segítséget keres, aki éhes
vagy szomjas, eltaszítani valakit, akinek a segítségemre van szüksége.”<br>
A pápa arról is beszélt, hogy nem szereti az ellentmondást, hogy
egyesek, miközben meg akarják védeni a kereszténységet Nyugaton, a
menekültek és más vallások ellen vannak.<br>
„Nem élhetsz keresztényként anélkül, hogy azt tedd, amit Jézus tanított.” (<a href="http://index.hu/kulfold/2016/10/13/ferenc_papa_kepmutatok_azok_a_keresztenyek_akik_nem_segitenek_a_menekulteken/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201610">Index.hu</a>)</p></blockquote>
<p>Miközben teljes mértékben egyetértek Ferenccel, és tudom, hogy a
kérdést messzemenően komplexen látja, van néhány dolog, amit fontosnak
tartok megjegyezni, miután így, ebben a formában Ferenc szavai egy
mindkét oldalán hordható kabátra hasonlítanak, és ha akarom így hordom,
ha akarom, úgy.</p>
<p>Mert hogyan is fog engem Krisztus, a Világ Bírája megítélni majd az
utolsó napon? Mi alapján? Hiszem, hogy a cselekedeteim, szavaim,
érzéseim és gondolataim alapján – minthogy Ő mindazokba belelát. Így
aztán hiszek abban is, hogy számít neki az az aggodalom, amit a
szeretteim iránt, az elkövetkező nemzedékek iránt, Európa iránt érzek.
És miután – lelkiismeretem szerint – a jelenlegi migránsválságot egy
alapvetően a harmadik világot és annak embereit ma is csak eszköznek
látó gazdasági-politikai akarat, a pénz uralmának hódolók által generált
és bátorított folyamatnak látom, így nem tudom elfogadni, hogy ezt a
tendenciát szolgáljam. Vagyis: úgy gondolom, hogy a keresztény Európának
minden erejével azon kéne lennie, hogy az embercsempész iparág ellen
harcoljon, és lehetővé váljon, hogy a Föld minden emberének alapvetően a
saját szülőhelyén legyen lehetősége boldogulni. Nem hiszek abban, hogy
egy szír, egy afgán, egy eritreai – általános értelemben – teljesebb
életet élhet itt, mint ott, ahová született. Ezt egyébként magamra is
igaznak tartom: nem hiszem, hogy – én – bárhol teljesebb életet
élhetnék, mint <a href="http://talita.hu/magazin/magyarorszag-jo-hely/">itt, a hazámban</a>.</p>
<p>Nagyon sok keresztényt – és nem keresztényt – ismerek, akik ugyanezt
gondolják. És akik ráadásul nem szeretnék ezt a véleményüket eltitkolni.
Nem tartják ezt az elképzelést szégyenletesnek, cikinek vagy nem
pc-nek. Akikben <a href="http://reposzt.hu/blog/kontos-laszlo/2016-09-17/nemmel-szavazok-de-nem-gyuloletbol">egy szemernyi gyűlölet nincs </a>azokkal
az emberekkel szemben, akik Ázsiából, Afrikából Európába jöttek, de
mégis úgy gondolják: nem lenne jó, ha a migrációs folyamat ebben az
ütemben folytatódna vagy felgyorsulna. Ezeknek a keresztény és nem
keresztény embereknek a többsége nem fordul el és segít, ha –
személyesen – szembe találkozik egy menekülttel vagy szegénnyel,
elesettel, rászorulóval, és ezt természetesnek gondolja, mint ahogy ez
számomra is természetes. Reménykedem benne, hogy a Világbíró Krisztus
erre épít majd, amikor megítél bennünket.</p>
<p>És olyan keresztényt – és nem keresztényt – is ismerek, akik most a
világ szemében megdicsőülhetnek: merthogy hangosan követelik a migránsok
korlát nélküli befogadását, az irgalmasság gyakorlását, miközben sokan
közülük nem tesznek erőfeszítéseket, hogy embertársuknak valóban –
személyesen – segítsenek. Annak, aki közel van hozzájuk, annak, aki a
legközelebb áll hozzájuk: házastársuknak, gyerekeiknek, rokonaiknak,
barátaiknak, honfitársaiknak, szegényeknek, magyaroknak, cigányoknak,
hajléktalanoknak – nem sorolom tovább. Elvben szolidárisak, míg a
gyakorlatban nem.</p>
<p>Azzal is tisztában vagyok, hogy vannak olyan keresztények és nem keresztények, akik <a href="http://www.santegidio.org/index.php?&idLng=1077">a befogadás pártján állnak elvben és gyakorlatban is</a>, és bár nem tudok velük egyetérteni, tevékenységüket mélyen tisztelem.</p>
<p>Elfogadom, hogy többféle vélemény van, elfogadom, hogy még
keresztények sem értenek egyet ebben a kérdésben, azt azonban nem
fogadom el, hogy a véleményem miatt számon kérjenek, és én is szeretnék
feltenni egy-két kérdést az engem számon kérőknek:</p>
<p>– Mikor adtál utoljára egy kis pénzt – a sajátodból – egy hajléktalannak?<br>
– Mikor csomagoltál utoljára valamit a karitásznak, valamelyik segélyszervezetnek?<br>
– Mikor végeztél utoljára önkéntes munkát – valóban ingyen?<br>
– Gondolkodtál már rajta, mit adsz karácsony előtt a szegényeknek, akik a közeledben élnek?<br>
– Mikor beszélgettél utoljára – igazán odaszánva az idődet – a
gyerekeddel, házastársaddal, szüleiddel, – valakivel, akivel régóta nem
találkoztál, vagy életedben először láttad?<br>
– Mikor adtad át utoljára a helyedet a buszon?<br>
– Mikor gondoltál utoljára mély, fájdalmas szeretettel valakire?</p>
<p>Mert ha nem tudsz válaszolni, akkor én azt mondom, hogy te nem vagy igazán…</p>
<p>Nem, nem mondom. Azért nem, mert nem az én dolgom, hogy egy általam
megadott szempont szerint ad hoc megítéljem az embereket. Sőt, azt
gondolom, hogy a pápa dolga sem az, hogy ostorozza a keresztényeket.
Isten nem emberi szemmel néz bennünket, hanem egy sokkal szélesebb
látókörű optikával, mint amit mi egyáltalán el tudunk képzelni. És ez a
mi szerencsénk. Sőt, az általam nagyon tisztelt Ferenc pápáé is.</p></article></div></div><br></div>