<div dir="ltr"><h1 class="m_6766884277009082706gmail-cim">A relatív igazságtól az abszolút igazságig – kerekasztal-beszélgetés a kőszegi domonkosoknál </h1>
<div class="m_6766884277009082706gmail-datum">2016. október 9. vasárnap 14:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-relativ-igazsagtol-az-abszolut-igazsagig-kerekasztal-beszelgetes-koszegi-domonkosoknal" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/a-relativ-igazsagtol-az-<wbr>abszolut-igazsagig-<wbr>kerekasztal-beszelgetes-<wbr>koszegi-domonkosoknal</a><br></div>
<h3 class="m_6766884277009082706gmail-lead">Október 7-én a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda,
Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium dísztermében került sor az
„Igazságról? Ma?” című kerekasztal-beszélgetésre. </h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&img=o__DSC8336.JPG" rel="lightbox['g72718']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&p=1&img=c__DSC8336.JPG" alt="" width="303" border="0" height="202"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>A prédikátorok rendje alapításának 800. évfordulója alkalmából, a kőszegi domonkos nővérek által rendezett <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/domonkosnak-lenni-kis-es-nagybetuvel-domonkos-noverek-koszegen-is-megunnepeltek-rend" target="_blank">jubileumi ünnepség</a>et
lezáró disputa különböző tudományterületek képviselői között zajlott. A
diskurzusban részt vett <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Petres Erika Lúcia OP filozófus, Uzsalyné Pécsi
Rita neveléskutató, Németh Norbert egyetemi lelkész, teológus, valamint
Pók Attila történész.</b></span> A beszélgetést a Duna Televízió munkatársa,
Hernády Zsolt Géza moderálta.</p>
<p><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&img=o__DSC8344.JPG" rel="lightbox['g72718']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&p=1&img=c__DSC8344.JPG" alt="" width="275" border="0" height="183"></a></p>
<p>Németh Norbert gondolatmenetét azzal kezdte, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a nyelv mint a
kommunikáció eszköze arra hivatott, hogy az igazságot kifejezze. </b></span>A
teológus saját tudományáról szólva kiemelte:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a teológia fundamentumát az
az igazságfogalom jelenti, amit Jézus határozott meg</b></span> –<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „Én vagyok az
út, az igazság és az élet” </b></span>(Jn 14,6). A teológia számára minden igaz,
ami Jézus Krisztus valóságának, az abszolút igazságnak megfelel. Németh
Norbert úgy véli,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> minden tudomány számára a középpontban az igazság
megismerése áll.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A teológia arra vállalkozik, hogy a teljes igazságot
ismerje meg,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>míg más tudományágak az igazság valamely szeletének a
megismerésére, felfedezésére vállalkoznak</b></span>. Az igazság fogalmát az
Ószövetség és az Újszövetség tükrében is meghatározta, rámutatva: az
Ószövetség az igazsághoz való hűség gondolatát hordozza. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az igazság
mindig az Isten oldaláról érkezik, és soha nem </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az ember oldaláról.</b></span> A
választott nép története a hűtlenség nagy története, amely ránk is
érvényes. Az Újszövetségben a megtestesüléssel az Isten hűsége
„kézzelfoghatóvá” válik. Az Újszövetség döntő pillanata a személyes
találkozás Jézus Krisztussal. Ezért sem véletlen, hogy XVI. Benedek pápa
a keresztény lét kezdetét ennek a találkozásnak a pillanatától
számítja, miként azt olvassuk a <i>Deus caritas est</i> kezdetű enciklikában.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&img=o__DSC8339.JPG" rel="lightbox['g72718']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&p=1&img=c__DSC8339.JPG" alt="" width="273" border="0" height="182"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Uzsalyné Pécsi Rita a nevelés területe felől közelítette meg az
igazság fogalmát.</b></span> A neveléskutató rámutatott arra, hogy a nevelőnek a
lehetőségekhez képest a legjobb vezetési módszert kell megtalálnia.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A
nevelés nem más, mint a jelenlevő élet és a jövőbeli élet szolgálata,
amely közel van az abszolút igazsághoz. A nevelés célja az, hogy a
gyermekben megszülessen az istenarc.</b></span> A moderátor azon felvetésére, mely
szerint szülőként, tanárként<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gyakran „salamoni döntéseket kell hozni </span>
egy-egy eltépett dologgal kapcsolatban”</b></span>, a neveléskutató elmondta, hogy
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>két gyermek között <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kialakult konfliktusban</span> nem az igazságszolgáltatásra,<u>
hanem a rend helyreállítására </u>kell törekedni.</b></span> Uzsalyné Pécsi Rita
álláspontja az, hogy a<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> jó nevelőnek „atyaarcúnak” kell lennie, aki
végtelenül igazságos és irgalmas.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&img=o__DSC8341.JPG" rel="lightbox['g72718']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&p=1&img=c__DSC8341.JPG" alt="" width="244" border="0" height="162"></a></p>
<p>Pók Attila <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a történelemtudomány és az igazság összefüggésé</b></span>ről szólva
hangsúlyozta, a tudományosság követelményének csak az tud eleget tenni,
aki a forrást, az elméletet és a módszertant egymás mellé tudja
állítani, és társadalmi szempontból releváns kérdésekre keresi a
választ. A történész kiemelte, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a nemzeti történelem elsősorban a nemzeti
identitás kialakulását szolgálja.</b></span> A történelemtudomány a nemzeti
mítoszokkal szemben más irányban halad: megkérdőjelezi a nemzeti
történelem igazságát, a nemzeti és ideologikus narratívák kizárólagos
igazságát. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója
szerint a gyermekeknek<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> nem lehet </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">posztmodern relativizmussal </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">tanítani a
történelmet</span></b>. Miként a gyermek fokozatosan ismeri meg a környezetét,
akként kell megismernie a történelmet is, fokozatosan lehet a történelmi
ismereteket bővíteni. Az identitás kialakítását nem szolgálják a
tudományosan megalapozott tények. Vannak bizonyos történelmi
személyekről kialakult imázsok, amelyeket a tudomány megcáfol. Ezeket a
tudományos eredményeket azonban csak körültekintéssel lehet átvinni az
oktatásba és a közéleti retorikába.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&img=o__DSC8340.JPG" rel="lightbox['g72718']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72718&p=1&img=c__DSC8340.JPG" alt="" width="224" border="0" height="149"></a></p>
<p>Petres Lúcia elmondta, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az igazságkeresés egyidős a nyugati
filozófiával</b></span>. A Németh Norbert által említett<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> abszolút igazság
koncepciójá</b></span>val <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>szembeállította </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a posztmodern gondolkodást, </b><b>amely
tartózkodik attól, hogy bármit is</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>abszolútnak </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nyilvánítson</b></span>. Petres Lúcia
meglátása szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ez abból fakad,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogy ami abszolút, az követelményeket
támaszt. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezért a posztmodern állapotban az igazság mindig relatív, a
kontextustól válik függővé. </b></span>A filozófus<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a posztmodern kor problémáját
abban látja, hogy nem mer elköteleződni.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>A filozófusoknak nincs többé
bátorságuk </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>kimondani Isten létezését.</b></span> Az igazság és a szabadság
összefüggéséről szólva Martin Heidegger gondolatát idézte a felszólaló,
aki a szabadságot nem önkényességként értelmezi, hanem nyitottságként,
amely magában foglalja a másik szabadsága tiszteletben tartásának
követelményét, birtoklási vágytól mentesen. Hiszen heideggeri értelemben
a szemlélésben tárul fel az igazság. A domonkos nővér kifejtette, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
posztmodern relativizálás</b></span> ugyan felszabadító egyes tudományokra nézve,
de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az egyéni élet szintjén</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>válságot okoz, mert a határok elmosódásával
elvesznek</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az igazodási pontok,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden igazság</b></span> egyenértékű, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szubjektív
szabadsághoz kötődik.</b></span> Éppen ezért rendkívül<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b> fontos az, hogy a
keresztények merjenek állást foglalni az abszolút igazság mellett.</b></u></span></p>
<p>Fotó: Bókay László</p>
<p>Ikker Eszter/Magyar Kurír</p></div>