<div dir="ltr"><h1 class="m_-5366070164206819731gmail-cim">Ferenc pápa apostoli útja elé – A katolikus kisebbség helyzete Grúziában </h1>
<div class="m_-5366070164206819731gmail-datum">2016. szeptember 18. vasárnap 14:37<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-apostoli-utja-ele-katolikus-kisebbseg-helyzete-gruziaban" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/ferenc-papa-apostoli-<wbr>utja-ele-katolikus-kisebbseg-<wbr>helyzete-gruziaban</a><br></div>
<h3 class="m_-5366070164206819731gmail-lead">Ferenc pápa szeptember 30-án Grúziába utazik, ahol a katolikusok nagy várakozással és reménnyel telve készülnek a látogatására.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72146&amp;img=o_gr2.jpg" rel="lightbox[&#39;g72146&#39;]" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72146&amp;p=1&amp;img=c_gr2.jpg" alt="" width="282" border="0" height="183"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Grúziában a lakosság túlnyomó többsége az ortodox felekezet tagja.</b></span> A 
grúz ortodoxok egy része úgy éli meg felekezeti hovatartozását, hogy azt
 nemzeti hovatartozása részének tekinti és ez a meggyőződés sokszor arra
 vezet, hogy más felekezetek híveiben az értékrendjét fenyegető veszélyt
 lát. Így van ez annak ellenére, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a katolikusok jelenléte a 
régmúltba, az 1054-es egyházszakadás idejére nyúlik vissza – </b></span>ahogyan a 
muszlimok, az örmények és a zsidók jelenléte is.</p>
<p>Filippo Aliani kapucinus szerzetes 2013-ban költözött a grúziai 
Akhatsikhébe több pappal és szerzetesnővérel együtt, hogy újra 
felépítsék a katolikus közösséget Samtskhe-Javakheti régióban. Ezen a 
Törökországgal határos területen nagyobb katolikus közösség él. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A 
korábban a Szovjetunióhoz tartozó Grúziában egyre növekszik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a feszültség
 <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ortodox többség és a kisebbségek, köztük a katolikus kisebbség 
</span>között.</span></b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A grúz katolikusok reménykednek abban, hogy a Szentatya 
látogatása előrelépést jelent majd az ökumenikus párbeszéd terén.</b></span></p>
<p>A kapucinusokat 1854-ben űzték el az országból, 2013-ban 
visszatérhettek ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy a lakosság 82 
százalékát kitevő ortodoxok és az alig 1 százaléknyi katolikus hívő 
között idilli lenne a kapcsolat. Filippo atya az olasz Agensir 
hírügynökségnek elmondta, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nagyon nehéz <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a katolikusok helyzete,</span> 
eretnekeknek, szakadároknak tartják őket, és ez megnehezíti</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a 
párbeszédet</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A katolikus egyházat </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nyugattal, vagyis a liberális 
gondolatok terjedésével azonosítják.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyik nagy probléma </b></span>főként a fiatalokat érinti, mert <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a házassággal
 van kapcsolatban:</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mivel a katolikus közösség kicsi, nem ritka a 
vegyesházasság.</b></span> „Ha ortodox templomban kötnek házasságot, ami az 
érintett családok nyomása miatt gyakran előfordul, akkor a katolikusokat
 újra megkeresztelik. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nem ismerik el <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a katolikus keresztség 
érvényességét</span>,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mintha egy másik vallás lenne” </b></span>– magyarázta el a 
kapucinus testvér. Elmondta, hogy a fiatalok nem szívesen ugyan, de 
beleegyeznek. Az elszenvedett kényszer és az eltérő vallási hagyományok 
miatt azonban ezt követően sokan eltávolodnak mind a katolikus, mind az 
ortodox egyháztól.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Sok katolikus szülő meg sem keresztelteti a 
gyermekét, </b></span>hogy felnőttként szabadon választhassanak.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Nem akarnak 
bonyodalmat okozni a gyermekeiknek, viszont ez is ahhoz vezet, hogy 
mivel nem tartoznak egy felekezet közösségéhez sem, eltávolodnak <span style="background-color:rgb(255,229,153)">az 
egyháztól</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mindez egy olyan országban, ahol még érződik, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a 
kommunista évek alatt ellenségesen tekintettek </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">azokra, akik gyakorolták a hitüket.</span><br></b></span></p>
<p>Filippo atya elmondta, hogy sokan mondják magukat ortodoxnak vagy 
katolikusnak, de csak a családi hagyomány miatt. Vallásgyakorlatuk arra 
korlátozódik, hogy keresztet vetnek, ha elmennek egy templom előtt, vagy
 időnként meggyújtanak egy-egy gyertyát.</p>
<p>Nemcsak a katolikus közösség növekedése szempontjából tartja 
fontosnak az odafigyelést a jövő nemzedékekre, hanem azért is, hogy egy 
nyitottabb és toleránsabb társadalom épüljön fel Grúziában. „Sokat 
dolgozunk a plébániai élet fellendítésén, megünnepeljük a szentségeket, 
látogatjuk a betegeket és oratóriumot tartunk fenn. Olasz önkéntesek 
segítségével tavaly elkezdtünk nyári programokat szervezni és így 
kialakult egy fiatalokból álló csoport: katolikus, ortodox és örmény 
fiatalok járnak ide. Szeretnénk erősíteni az integrációt, a toleranciát,
 a kölcsönös megismerést és tiszteletet. És szeretnénk felkelteni a hit 
iránti vágyat azokban, akik nem gyakorolják a lelki életet.”</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sok grúz ember reménykedik abban, hogy Ferenc pápa látogatása 
elősegíti majd az ökumenikus párbeszédet.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A kommunista üldöztetés nehéz 
évtizedei után – amikor<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> a papok </span>illegalitásban <span style="background-color:rgb(255,229,153)">működtek,</span></b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az asszonyok 
titokban gyűltek össze rózsafüzért imádkozni </b></span>–<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b>,</b></u><b> immár a szabadság 
légkörében a katolikus közösség tagjai azt kérik, tartsák tiszteletben 
felekezeti hovatartozásukat.</b></span></p>
<p>Filippo testvér így nyilatkozott: „Azt hiszem, hogy a misszió kell, 
hogy legyen az egyház paradigmája, bárhol legyen is, mert <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus üzenete 
ezt jelenti: álljunk az emberek mellé, mozdítsuk elő az igazi 
testvériességet, amelyet a hétköznapokban élünk meg</b></span>. Éreztessük, hogy 
Isten közel áll az emberhez. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Azt hiszem, az evangelizáció igazi, mélyen 
megélt útja a szeretet, mert ez fedi fel Isten atyai arcát.”</b></span></p>
<p>Forrás és fotó: Agensir.it</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>