<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Megszületett az első háromszülős gyermek – a morálteológus reagál </h1>
<div class="gmail-datum">2016. szeptember 30. péntek 16:45<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/megszuletett-az-elso-haromszulos-gyermek-moralteologus-reagal">http://www.magyarkurir.hu/hirek/megszuletett-az-elso-haromszulos-gyermek-moralteologus-reagal</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Megszületett a világon az első gyermek, aki háromszülős
mesterséges megtermékenyítés után jött a világra – adta hírül a New
Scientist tudományos folyóirat. Lapunk <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a hírrel kapcsolatban
megszólaltatta Papp Miklós morálteológust, a Sapientia Szerzetesi
Hittudományi Főiskola tanszékvezetőjét.</span></h3><p>A
kisfiú már öt hónapos, genetikai állományának nagy része szüleitől, egy
kicsiny töredéke, az úgynevezett mitokondriális DNS pedig donortól
származik, így <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gyermeknek két biológiai anyja és egy biológiai apja
van.</b></span><br><br>Az embrió édesanyjától kapta a sejtmagon belüli DNS, az
örökítőanyag túlnyomó részét. Mivel az anya DNS-ében mitokondriális hiba
van, amelyet átörökíthetett volna utódjára, a genetikai betegség
megelőzése érdekében egy másik, egészséges mitokondriummal élő nő
petesejtjét is felhasználták a megtermékenyítéshez. Ennek a petesejtnek
eltávolították a sejtmagját, azaz a nő genetikai állományának túlnyomó
részét. Így helyettesítették a hibás géneket.</p>
<p>Amerikai orvosok egy jordániai családon segítette<b>k</b> a módszerrel, az
anya a Leigh-szindróma nevű mitokondriális betegséget örökítette volna
gyermekére. Az anya már négyszer elvetélt korábbi terhességei során, és
két gyermekét – hatéves és nyolc hónapos – elveszítette – olvasható a
BBC News honlapján.</p>
<p>A Leigh-szindróma a központi idegrendszer leépülésével járó súlyos
neurológiai rendellenesség, amely évente legkevesebb 40 ezer újszülöttet
sújt.<br> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szülők és a család Mexikóba utazott a megtermékenyítés
végrehajtására, ahol nem tiltják a törvények ezen módszer alkalmazását.</b></span></p>
<p>Az újszülött DNS-ének 0,1 százaléka származik a donoranyától, és minden más édesanyjától és apjától.</p>
<p>A New York-i New Hope meddőségi központ orvosigazgatója, John Zhang <em>(képünkön az újszülöttel)</em>
elmondta, hogy kollégáival öt embriót hoztak létre a módszerrel, de
csak egy fejlődött normálisan. Zhang és csoportja a reproduktív medicina
amerikai társaságának októberi tanácskozásán ismerteti az esetet.</p>
<p>Forrás: MTI</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Papp Miklós görögkatolikus pap, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi
Főiskola Morálteológia Tanszékének vezetője</b></span> portálunknak <span style="background-color:rgb(255,255,255)">elmondta: az
orvosi szenzációként beharangozott hír még akár szimpátiával is
eltölthetné a naiv olvasót, különösen ha egyáltalán nem néz az események
mögé. </span>„Morálteológusként a legelképesztőbbnek mindig azt tartom: úgy
beszélnek az emberi életbe való beavatkozásról, mintha annak etikai
következménye egyáltalán nem lenne. Mintha itt csak a biológiai
nehézségeket kellene legyőzni, s amit meg tudunk oldani az orvosi
technika által, az már erkölcsös is” – fogalmazott.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Nem lehet egyik kez</b>ünk<b>kel építeni, a másikkal pedig rombolni.
Sikernek tartják egyetlen embrió kifejlődését – <span style="background-color:rgb(234,209,220)">de többet is
létrehoztak, veszélynek és halálnak kiszolgáltatva őket</span> </b></span>– mutatott rá
Papp Miklós. –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Beavatkoztak a gének világába, ünnepelve a sikeres
technikát, de</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> vajon ki tudja felmérni:</span><b> Mit is okoznak ezzel a következő
generációknak? Nem okoznak-e sokkal több embernek sokkal több problémát?</b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nagyon sok genetikus vallja, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> talán nem véletlenül nem ad a
természetbe oltott bölcsesség mindenkinek gyereket.”</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>A morálteológus
feltette a kérdést: „Jól jár a gyerek, a szülő, a társadalom, az
emberiség, ha az orvostechnika minden természet adta nehézséget
elhárít?” Papp Miklós kifejtette: nagyon hiányoznak azok az őszinte
statisztikák, melyek a mesterséges megtermékenyítéssel született
gyerekek és azok utódainak egészségi állapotát vizsgálják. További
kérdések is felmerülnek:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> „Ha egy ilyen beavatkozás után született
gyermek beteg lesz, akkor ki a felelős? Az orvos, a klinika, az összes
szülő? Kit lehet perelni?”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az is kérdéses, a gyermek kit tekinthet édesanyjának. </b></span>„Az anyai
szeretet annyira az emberi alapkötődéseinkhez tartozik, hogy felvetődik a
kérdés: a »mindenáron gyerekünk legyen« akkor is érv, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az anyai
szeretetet összekuszáljuk? </b></span>S én nevezhetem gyermekemnek azt, akinek csak
egy kevés gént adtam? S majd az évtizedek múltával jelentkezhet
örökségért, én pedig öregségemben igényelhetek eltartást?” – sorolta a
problémákat a morálteológus.<u> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„Az etika, az emberség alapszabályai
szerint a szülő és gyerek között felelősségi viszony jön létre,
mindkettőjüknek társfelelősségük van egymásért egész életük folyamán. </b></span></u>
Ezt még alapesetben sem tartják be sokan, hát még ha még jobban
összekuszáljuk a szálakat” – tette hozzá.</p>
<p>Papp Miklós rámutatott: „<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Álságosnak tűnik egy orvostechnikai lépést
úgy bemutatni, mintha az csak egy technikai beavatkozás lenne, </b></span>de
semmilyen etikai vonzata nincs. Nem véletlen, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a világ legtöbb józan
országában a jog, az orvostudomány és az erkölcs is tiltja az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ilyen
beavatkozásokat, </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>talán néhány szenzációéhes orvos és klinika vállalja
mégis</b></span> –<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az etika, a szakma, a jog és a józan emberek kritikája </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellenére
is.</b></span>”</p>
<p>A morálteológus a konkrét eset kapcsán hangsúlyozta:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> természetesen a
világra jött gyermeket szeretni kell.</b><b> Ugyanolyan emberi méltósága van
neki is, mint mindenki másnak,</b></span> nem lehet hátrányosan megkülönböztetni.
Ilyenkor a „mentsük a menthetőt” morális elv érvényesül, igyekeznünk
kell neki is méltó életet biztosítani. A görögkatolikus pap ugyanakkor
megismételte: továbbra is érvényes az, hogy nem lehet az egyik kezünkkel
építeni, a másikkal súlyos gondokat okozni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A tudományos kutatás
valóban legyen szabad, de ne az emberségtől. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amelyik tudomány az
emberségtől is szabad akarna lenni, az embertelen lesz, az nem haladás </b></span>–
hangoztatta a Sapientia főiskola tanszékvezetője.</p>
<p>Fotó: NewsScientist.com</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>