<div dir="ltr"><h1 class="">Böjte Csaba: Az örömök útján </h1>
<div class="">2016. augusztus 27. szombat 17:02<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-az-oromok-utjan">http://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-az-oromok-utjan</a><br></div>
<h3 class="">A kötetben <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Böjte Csaba testvérnek, a Dévai Szent Ferenc
Alapítvány elnökének gondolatait olvashatjuk derűről, jóságról, hitről
és bizakodásról.</span> </h3><p><b><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71581&img=o_IMG_2715.jpg" rel="lightbox['g71581']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71581&p=1&img=c_IMG_2715.jpg" alt="" border="0" height="207" width="311"></a></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Böjte Csabától sokan kérdezik, hogy miért optimista,</b></span> miért bízik a
Teremtő gyönyörű alkotásában, a föld, az emberiség kiteljesedésében,
jövőjében. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Válasza: azért, mert ő maga is volt rossz, követett el
bűnöket, de utána mindig rosszul érezte magát. Rengeteg bajban lévő
ember kereste fel, sokuknak hallgatta a panaszát, gyónását, és
rádöbbent: a rossz cselekedetek nem okoznak tartós, tiszta örömöt
senkinek. Amikor viszont „néha-néha” sikerült jót cselekednie, mindig
megtelt a szíve „fénnyel, örömmel, békességgel”, még akkor is, ha
szemmel látható gyümölcse nem volt a jóságának. Csaba testvér vallja:
„Az emberiség mindig csak azokat nevezte boldognak, akik jók, akik a
szeretet, az irgalom útján járnak, jártak!” </b></span>Az erdélyi gyerekek
megmentője, nevelője gondjaiban, nehézségeiben <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„kimondhatatlanul
sokszor” merített vigaszt, erőt, útmutatást a názáreti Szent Család
életéből.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Biztos benne, hogy mindannyian meg tudjuk találni a magunk kis
Názáretét, azt a családot, „mely befogad, elfogad,</b></span> ahol az ember
egyetlen, pótolhatatlan drágaság…” Jézus ma is ugyanazt mondja, mint
kétezer évvel ezelőtt: „Ne féljetek, a boldogság és az emberhez méltó
élet mindannyiótok számára elérhető, ti is felépíthetitek a magatok
egyszerű, szép, a természetbe belesimuló Názáretét, szorgalmas kis
családotokat, és boldogok lehettek!”</p>
<p>Böjte Csaba figyelmeztet:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Krisztus „örömöt és békét hordozó
tanításának hirdetéséhez kell lehetőséget teremtsünk!</b></span> Krisztus
parancsának eleget téve induljunk el<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, menjünk a föld végső határáig, és
hirdessük az evangélium békéjének gyógyító örömét!”</b></span></p>
<p>Böjte Csaba nem ringat bennünket hamis illúziókba, hangsúlyozza, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
minden ember a maga nagycsütörtökét, nagypéntekét előbb-utóbb meg fogja
élni. A maga Golgotájára mindenki felmegy, „akár kapálózik ellene, akár
nem. Mennyivel szebb, ha Isten kezét fogva, akaratában megnyugodva,
szeretteink által kísérve, példát mutatva jutunk fel oda!”</b></span> Csaba testvér
megingathatatlan hite, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>„Nincs olyan mélység, nyomorúság, melyből
Isten ne tudna kivezetni”</b></u></span> bennünket. „Krisztusnak van vigasztaló,
gyógyító szava a bűnös Mária Magdolnákhoz,”, de a saját szavai szerint
is megérdemelt büntetést elszenvedő jobb latorhoz is.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Krisztus nem
ítélkezik, nem tör pálcát senki fölött,</b></span> „ő segít a kibontakozásra,
önmaga megvalósítására vágyó emberen, hogy legszebb célját elérje.”
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mindenki, aki Jézussal találkozott, gazdagabban, erősebben ment, megy
tovább.</b></span> Krisztus „nem az emberekből él, hanem az emberekért.” Böjte
Csaba meggyőződése, hogy minden hatalom erre a célra adatik a földön.
Azt szeretné, hogy az ember, felszabadulva a félelem, a kishitűség
láncaitól, „Istenben bízó lélekkel, kreatívan a környezetében lévő
értékekből válaszokat keressen és adjon korunk kérdéseire.”</p>
<p>Csaba testvér alapvetően fontosnak tartaná, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„a testvéri
párbeszéd, a gyógyító szeretet, a megtérés útjá</b></span>n Krisztus nevében
elinduljunk! <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Világunk vagy rátalál teremtő Istenére, és alázattal
megnyílik az ajtónkon kopogtató Krisztus előtt, megfogva bizalommal a
minket vezetni akaró jóságos kezét,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagy elpusztul őrjöngő gyűlöletben!”</b></span></p>
<p>Ám a minden történelmi korban – így napjainkban is – ismétlődő
szörnyűségek ellenére<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a ferences testvér hisz abban, hogy közeledik az
az idő, amikor csak szolgáló hatalmat fog megtűrni maga fölött az
emberiség; az őszinte szeretetet, a jóságosan szolgáló testvér hatalmát.
</b></span>„Hiszem, hogy ez a szolgáló hatalom új távlatot nyit az emberiség
előtt,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ahol a boldogság forrása nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a birtoklás, a fogyasztás és a nyers
hatalom</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>lesz, hanem a szeretet és a jóság, az alkotás és a teremtés, a
bölcsesség és a szépségek előtti örömteli együttléte a testvéreknek.”</b></span> A
kötet írója számára embertársa a testvére, „nem elpusztítani akarom őt,
hanem felszabadítani a szeretetre, hogy ő is megtapasztalja, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>milyen édes
és gyönyörűséges Isten szabad gyermekeinek szeretetében élni és
alkotni.</b></span>” Jézus nem azt kérte, hogy megértsük „ezt a csodálatos világot,
hanem azt, hogy szeressük, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szeretetté váljunk ott, ahol a
legnagyobb szükség van ránk.”</b></span></p>
<p>Böjte Csaba az auschwitzi koncentrációs táborban egy kétgyermekes
családapa helyett önmagát feláldozó, vértanúhalált halt Maximilian Kolbe
lengyel ferences rendi minorita szerzetest idézi, aki szerint <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az a
szent, aki szentté teszi környezetét.</b></span></u> A könyv írója hozzáteszi: „Mi más
lehetne a célom, mint az, hogy akik társaim lettek, azokat
felszabadítsam a kishitű félelem láncaiból, és segítsem, hogy testvéreik
javára ott, ahol élnek, szentek legyenek, és így világunk kérdéseire ők
maguk, szorgalmas munkájuk legyen a megnyugtató, boldogító válasz!”</p>
<p>(Lazi Kiadó, 2016.)</p>
<p>Fotó: Merényi Zita</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír </p>
</div>