<div dir="ltr"><div>
<div>
<div>
<h2>
<a href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/1322-az-orokfogadalomban-isten-is-igent-mond-ram-karmelita-tanusagtetel" target="_blank"> Az örökfogadalomban Isten is igent mond rám – kármelita tanúságtétel</a>
</h2>
</div>
<div>
<div><p><a href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/1322-az-orokfogadalomban-isten-is-igent-mond-ram-karmelita-tanusagtetel" target="_blank">http://www.pecsiegyhazmegye.hu<wbr>/hirarchivum/1322-az-orokfogad<wbr>alomban-isten-is-igent-mond-<wbr>ram-karmelita-tanusagtetel</a><br></p><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span></span>Igentmondó Boldogasszonyról nevezett Sára nővér
</b></span>Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én püspöki szentmise keretében
tette le örökfogadalmát. Az ünnepélyes szentmisét Udvardy György pécsi
megyéspüspök mutatta be a Sarutlan Kármelita Nővérek Mindenszentekről
nevezett kolostorában, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Magyarszék</b></span>en.</p>
</div>
<div>
<p><a href="https://goo.gl/photos/R3MWXa621SPRuUhV8" target="_blank"><img style="margin-bottom:10px;margin-right:0px;float:left" src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/2016/08/orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-102.jpg" alt="orokfogadalom sara magyarszek web 20160815 102" height="201" width="302"></a></p>
<p> <br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sára nővér tanúságtételé</b></span>t közöljük:</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent." </b></span>(Mt 5,8)</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>1981-ben születtem Budapesten, egy katolikus családban. Kiskoromtól
fogva rendszeresen jártam templomba</b></span>, ahol hála Istennek <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>olyan papunk
volt, aki megszerettette velem a szentmisét és a hittanórákat.</b></span>
Elsőáldozó még nála lehettem, de miután áthelyezték őt egy másik
plébániára, az általa vezetett gyerek csoport lassan megszűnt, így nekem
a plébánián a korosztályomban már nem volt társaságom. A többiek vagy
jóval idősebbek, vagy fiatalabbak voltak.</p>
<p>Nem sokkal később, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>11 éves koromban, egy nyaralásunk alkalmával
beleestem egy négytáblás üvegajtóba, ami össze-vissza kaszabolta az
egyik karomat. Az üveg 2 ideget is elvágott,</b></span> rohammentővel vittek be az
ügyeletre, majdnem elvéreztem. Az ügyeletes orvos (akinek aznap talán a
43. esete lehettem) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rosszul látta el a sérülésem,</b></span> s ezért egy hónap
múlva Budapesten megoperáltak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>7 órás műtét volt, idegátültetés a
lábamból, majd pedig 2 évig jártam mindennap a Traumatológiai Intézetbe a
fájdalmas utókezelésekre.</b></span> Sokat szenvedtem, s <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ekkor rendült meg először
és igazán mélyen</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> <b>a gyerekkoromban kialakult reményem és hitem.</b></span> Nem
értettem, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> ha Isten jó és valóban szeret, akkor miért engedte, hogy
mindez megtörténjen velem</b></span>. Folyton azt kérdezgettem, hogy <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Miért pont
én?"</span> </b>Azután<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 14 éves koromban diagnosztizáltak nálam egy súlyos
bélbetegséget, amitől nagyon lefogytam, s innentől kezdve állandó, erős
fájdalmaim voltak. Rengeteg gyógyszert kaptam, amelyeknek persze megvolt
a mellékhatásuk is</b></span>. Ekkor kezdtem el <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>teljes erőmből lázadni</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten</b></span>,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden és mindenki</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellen</b></span>. Nem voltam hajlandó elfogadni a betegségem,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem szedtem rendesen az előírt gyógyszereket, cigarettáztam, 16-17
évesen hétvégénként bulizni jártam és ittam, </b></span>s mindezeknek persze újra
és újra kórház lett a vége.<br>Közben – hogy megfeleljek a szüleim
elvárásainak – bérmálkoztam, de azután <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hátat fordítottam </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az egyháznak</b></span>.
Egyre többször <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mulasztottam el</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a vasárnapi szentmiséket</b></span>, és - habár
időnként felszakadt a lelkemből Isten felé egy-egy segélykiáltás - <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már
nem igazán tudtam<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span></b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hinni és imádkozni</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>20 éves koromra j</b></span>utottam el odáig, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> elegem lett </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ebből a parttalan
vergődésből,</b></span> és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>elhatároztam, hogy csak azért is meggyógyulok</b></span>. A
szüleim elvittek természetgyógyászokhoz, de mivel nem tudtak rajtam
érdemlegesen segíteni, eldöntöttem, hogy én magam indulok útnak. Először
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> egy jóga csoportba</b></span> kezdtem járni, majd <span style="background-color:rgb(217,234,211)">különböző meditációs
központokban</span> kötöttem ki. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Belesüllyedtem a New Age világába, és
megismerkedtem az ezotéria mindenféle válfajával a kártyajóslástól a
Reiki energiagyógyításig (amiből egészen a mesteri „beavatásig"
jutottam), a kristálygyógyítástól az agykontrollig, a fehér mágiától a
színterápiáig. Zsákszámra olvastam az ezoterikus könyveket</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>és kerestem,
kutattam valami, vagy inkább Valaki után,</b></span> ami rajtam segíthet.</p>
<p>Ebben az időben<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> hallottam meg a lelkem mélyén egy békés, szerető,
atyai hangot, amelyik hívogatott, vonzott,</b></span> de nem volt számomra formája
és neve. Őt keresetem mindenben és mindenhol, mert tudtam, hogy engem
csakis ő menthet meg. A szívem mélyén éreztem, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>léteznie kell
valahol a szeretet Istenének, </b></span>de abban biztos voltam, hogy a Katolikus
Egyházban nem találhatom meg. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2004 őszén olyan súlyos állapotba került a
betegségem, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>sürgősséggel megoperáltak. Életmentő műtét volt,</b></span> nem
sokon múlott.<br>Akkor, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ott az intenzív osztályon kiterítve</b></span> - amikor
mindenfelé csövek lógtak ki belőlem, a fájdalomtól alig tudtam beszélni
és az életben maradásomért küzdöttem - <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>éreztem meg először azt a békét
és szeretetet, amit mindig is kerestem.</b></span> Nem volt már vesztenivalóm,
hiszen mindent el kellett engednem. Ott tapasztaltam meg a lelkemben
először a szerető Atya jelenlétét, aki a tenyerén tartott, és nem
engedte, hogy belezuhanjak a szakadékba, amely felé, habár nem
tudatosan, de teljes erővel igyekeztem. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Rengetegen imádkoztak értem, és
ekkor tapasztaltam meg kézzelfoghatóan az imádság erejét is.</b></span> Tudtam,
hogy a sok-sok láthatatlan áldozat és fohász mentette meg az életem és a
lelkem. Nagyon gyorsan kezdtem felépülni, és habár akkor még nem
értettem, hogyan, de<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> újra kapcsolatom volt Istennel. Kértem, hogy
mutassa meg az utat, amerre mennem kell, ahol megtalálhatom Őt, </b></span>mert az
addig megismert „ezo-csoportokat" nem éreztem igaznak és hitelesnek.</p>
<p>Fél évvel a műtétem után, 2005-ben adódott a lehetőség, hogy
csatlakozzak egy csoporthoz, amelynek tagjai egy általuk istenként
tisztelt hindu guruhoz készültek kiutazni Indiába. Kapva-kaptam az
alkalmon, hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akkor már jó ideje reinkarnációval foglalkoztam, és
rajongtam mindenért, ami a hinduizmussal kapcsolatos.</b></span> A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>z utazás 2006.
januárra, 6 hét kint tartózkodásra volt tervezve.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kezelőorvosom persze
– amikor közöltem vele a nagy hírt - rettentően haragudott, próbált
lebeszélni és megmondta a családomnak, hogy én élve onnan nem fogok
visszatérni.</b></span> Mivel éppen csak, hogy felépültem egy életmentő műtét után,
speciális oltásokat pedig nem kaphattam, ezért az utazás az amúgy is
gyönge immunrendszerem számára végzetes lett volna. Engem persze mindez
nem érdekelt, hiszen csak Indiára tudtam gondolni, a mesék országára.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">A
szüleim teljesen kétségbeestek, és a csöndes háttérben szinte „országos"
imahadjáratot indítottak.</span> </b>Kérték Istent, hogy lépjen közbe és tegyen
csodát az életemben, akadályozza meg ezt az őrültséget. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az imájuknak
nemsokára meg is lett a gyümölcse, mert az utazás előtt pár héttel
furcsa nyugtalanság vett erőt rajtam. Éreztem, hogy a vesztembe rohanok.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Egyik reggel, amikor felébredtem, a lelkemben megjelent egy kép: </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
hindu gurut láttam, előtte a fehér ruhába öltözött, őt imádó és
hajbókoló tömeget, s a guru egyszer csak felém fordult és egyenesen rám
nézett. A szeme lángolt és olyan gonosz düh áradt belőle, amelyhez
foghatót azelőtt még csak elképzelni sem tudtam. Ekkor, mintha a képet
középen elvágták volna, a guru mögött iszonyatos sötétséget és
lángtengert láttam. </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Nagyon megijedtem</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hiszen nem hittem előtte a gonosz
létezésében, és kinevettem, ha valaki erről, vagy a pokolról beszélt.</b></span>
Még aznap telefonáltam az utazási irodába, és 3 napon belül vissza is
váltották a repülőjegyemet. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Néhány héttel később pedig – az erről mit
sem sejtő rokonaim – elhívtak egy lelkigyakorlatra (Fülöp-kurzus). </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
Katolikus Egyház közelébe</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span>sem akartam menni, de az elmúlt hetek
eseményei annyira összezavartak, hogy kétségbeesve kerestem valamilyen
„új" kapaszkodót, így hát elmentem. 2005. decemberében, azon a
lelkigyakorlaton, hosszú évek keresése, szenvedése és küzdelme után <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
végre rátaláltam a szerető Atyára, az én Istenemre.</b></span> Úgy éreztem, hogy
végre hazataláltam, újra otthon voltam az Egyházban. A szüleim is
elkísértek, és számukra is megerősítő, megújító volt az a néhány nap<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>. A
lelkigyakorlat végén kiosztottak mindnyájunknak egy-egy felajánló
imádságot tartalmazó papírlapot. Az imában átadhattuk az életünket
Jézusnak. Mindhárman megtettük.</b></span></p>
<p><a href="https://goo.gl/photos/R3MWXa621SPRuUhV8" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/2016/08/orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-3.jpg" alt="orokfogadalom sara magyarszek web 20160815 3" height="533" width="800"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Amikor hazamentünk, mindent összetörtem otthon,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ami addig rabságban
tartott és behálózta </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az életem</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Kidobtam</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a jóskártyákat, az ezoterikus
könyveket, az indiai meditációs cd-ket, az ékszereket, a kristályokat, a
füstölőket. Nyolc nagy kukazsáknyi szemét </b></span>lett az addigi életemből és
mindabból, amit a magaménak hittem. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ekkor ismertem meg azt a szerető és
befogadó Új-Jeruzsálem közösséget, amely igazi keresztény családommá
lett.</b></span> Olyan hiteles és mélyen hívő, Istent kereső emberekkel
találkozhattam, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>akiknek az életpéldája a mai napig meghatározza a
gondolkodásomat és az értékrendemet.</b></span> Mindig hálás leszek nekik, mert
hiszek benne, hogy éppen <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ez a kereszténységünk lényege: elsősorban a
szent életpéldánkkal és imádságunkkal kell segítenünk egymást Isten
felé, </b></span>s a szavak csak ezután következhetnek. Ebben az időszakban
tapasztaltam meg először kézzel foghatóan a Szentlélek élő működését,
Aki lassan átformálta a gondolkodásomat, megtisztította az érzelmeimet,
és elvezetett egészen az Egyház szívébe (a Kármelbe). Már akkor, a
megtérésem pillanatában<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> éreztem, hogy Isten azért mentett meg, mert
magának akar teljesen, hogy egészen elégő, élő áldozattá legyen az
életem sokakért és sokak helyett.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span>Nem tudtam neki félig-meddig igen-t
mondani, így hát rábíztam mindenestül a hivatásom és az életem. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Megfogadtam, hogy mindig Jézus lesz az első a szívemben, akár
házasságra, akár a neki szentelt szerzetesi életre hív.</b></span> Ezek után
otthagytam a Budapesti Gazdasági Főiskolát, mert már nem vágytam világi
karrierre. Istenben és Istenért akartam dolgozni, az Egyházban és az
Egyházért, s mindazokért, akiket már akkor a szegényes imáimra bízott a
Gondviselés irgalmas szeretete. Eljöttem az ügyvédi irodától, ahol addig
dolgoztam, és elkezdtem egy missziós központban fiatalokkal
foglalkozni. Beiratkoztam a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi
Főiskolára, mert tanulni is akartam azt, amiben már hittem. Isten adott
mellém egy lelkiatyát, aki a mai napig az imáival kíséri az életemet.
Naponta jártam szentmisére, és a szabadidőm nagy részét is a templomban
töltöttem. Éreztem, hogy ott dobog és vár rám Isten szíve. Vágytam rá és
egyre erősebb hívást éreztem arra, hogy egészen Istennek szenteljem az
életem, de nem tudtam még, hol és hogyan, mit vár el tőlem. Alapvetően
élénk, érdeklődő, nyitott és elég temperamentumos a természetem, ezért
tökéletesen alkalmatlannak éreztem magam a szerzetességre. Ugyanakkor
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>újra és újra hallottam a lelkemben Isten megerősítő hívását: „Ne félj!
Most még alkalmatlan vagy rá, de Én alkalmassá teszlek. Szenteld nekem
az életed teljesen!"</b></span> Így hát <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>tettem a dolgom, imádkoztam és kerestem az
útjelzőket. </b></span>2009 nyarán már nagyon szenvedtem. Úgy éreztem, mintha egy
száguldó vonaton ülnék, amely visz-visz-visz valami felé, de magam előtt
nem láttam egyebet, csak fehér ürességet. Nyár végén elmentem egy
zarándoklatra Medjugorjeba, s ott kértem a Szűzanyát, hogy mutassa meg
végre a helyem. Ekkor merült fel a magánfogadalom lehetősége. Úgy
döntöttem, egy évre fogadalmat teszek Istennek, és kértem, hogy ha
valóban a szerzetességre hív, akkor ezalatt mutassa meg a helyem.
Október 1-re, Lisieux-i Szent Teréz ünnepére esett a választásom. Előtte
szerettem volna valahová elutazni, elcsöndesedni, s egy barátom a
magyarszéki Kármelt ajánlotta nekem. Fogalmam sem volt róla, hogy milyen
a kolostori élet, azelőtt nem voltam még ilyen helyen, s azt sem
tudtam, hogy Magyarországon létezik egyáltalán Kármel. Mindent
megszerveztek helyettem, nekem csak el kellett jönnöm. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>És itt a kápolna
csöndjében imádkozva kaptam meg Istentől a választ, amely végleg
megpecsételte az életem: „Itt várok rád, itt lesz a helyed." </b></span>Olyan volt
ez a pillanat, mint a megtérésem. Végre hazaérkeztem. Gondolatban
belehelyeztem a szívem Jézus mellé a tabernákulumba, hogy Ő őrizze, s
onnan már soha senki ne vihesse el. Ott dobog azóta is Vele, az egyház
szívében elrejtve. Fél év múlva beköltözhettem a kolostorba, s<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> akkor már
biztosan éreztem, hogy itthon vagyok, s innen – ha Isten megengedi és
alkalmassá tesz rá – már csak a Mennyországba megyek el. </b></span>Tudtam, - ahogy
Edit Stein írta egyik levelében – hogy a mi hivatásunk az, hogy Isten
előtt álljunk mindenkiért. A ránk bízott lelkekért küzdünk, szenvedünk,
imádkozunk, őket húzzuk és toljuk magunk előtt a Mennybe vezető szűk, de
gyönyörű és kincsekkel megrakott úton.<b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Hálát adok, amiért Isten
megmentett, és hálát adok azért, mert egy igazi szerzetesi családdal
ajándékozott meg, ahol nap, mint nap küzdünk a szeretetért</span>,</b> s nap, mint
nap gazdagítjuk egymást Isten ránk bízott ajándékaival.<b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Hiszem, hogy az
ima áthatol még a legvastagabb falakon is,</span></b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span>és a mi látszólagosan elzárt,
rejtett életünkkel átölelhetjük, és Isten szívéhez emelhetjük az egész
világot.</p>
<p>Az örökfogadalom egy olyan pecsét, amelyben nemcsak az én igenem és
áldozatom van jelen, hiszen <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten is igent mond rám és nekem, és önmagát
ajándékozza oda teljesen.</b></span> Ezután, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>már csak az a feladatom, hogy tiszta
szívvel, örömmel boruljak le nap, mint nap előtte, </b></span>így válhat az életem
és mindnyájunk élete egyre ragyogóbb fénnyé, amely Isten szeretetét
sugározza a lelkekre...</p>
<p><i>Igentmondó Boldogasszonyról nevezett Sára nővér</i><br><br><i>Mindenszentek Kármel</i><br><i>Magyarszék, 2016.augusztus 15.</i></p>
<p> </p>
<p><i>Fotó: Loósz Róbert</i><br><a href="https://goo.gl/photos/R3MWXa621SPRuUhV8" target="_blank"><i>További képek az eseményről itt.</i></a></p><div>
</div></div>
</div>
<div>
<dl><dt>Címkék</dt></dl>
<ul><li>
<a href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/cimke/74-szerzetesek" target="_blank">
szerzetesek </a>
</li></ul>
</div>
<div>
<h3>Képgaléria</h3>
<div>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7121_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-3.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7121_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-3.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7122_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-14.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7122_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-14.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7123_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-15.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7123_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-15.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7124_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-16.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7124_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-16.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7125_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-21.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7125_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-21.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7126_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-38.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7126_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-38.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7127_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-43.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7127_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-43.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7128_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-52.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7128_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-52.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7129_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-62.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7129_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-62.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7130_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-83.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7130_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-83.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7131_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-85.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7131_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-85.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7132_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-102.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7132_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-102.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
<a rel="images" title="" href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7133_zoomed_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-105.jpg" target="_blank">
<img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/images/di/1322_7133_thumb_orokfogadalom_sara_magyarszek_web-20160815-105.jpg" alt="" title="" height="200" width="200">
</a>
</div>
</div> </div>
</div></div>