<div dir="ltr"><div><div><div><div>Kedves Lista,<br><br>Bayer Zsolt publicista idei aug.20-i Lovagkereszt kitüntetése után a balliberális értelmiség több mint tíz tagja látványosan visszaadta a mindenkori magyar kormánynak korábbi kitütnetését, érdemrendjét.<br></div>Az alábbi Sebes Gábor általi rövid bevezetővel ellátott gyűjtés rávilágít az önkritikát sajnálatosan nem ismerő kettős mércére, amely csak a másikban látja meg a hibát. <br>Az alábbi cikkben kék színnel emeltem ki a kitüntetésekkel díjazott balliberális publicisták neveit, kitüntetéseit és gyűlölködő, mocskolódó, trágár szóhasználatát<b>. <br></b></div><b><br>A kedves Lista elnézését kérem, </b>hogy a listán ilyen szavak megjelennek, pusztán figyelem felhívásnak szánom, hogy kritika nemcsak Bayer Zsoltot illeti.<br><br></div><b>Szeretettel, még egyszer elnézéseteket kérve,</b><br></div>Emőke / Mőci <br><br><p class="MsoNormal"><span style="font-family:"Times New Roman","serif""><a href="http://polgarportal.hu/bayer-zsolt-bune/" target="_blank">http://polgarportal.hu/bayer-<wbr>zsolt-bune/</a></span></p>
<h1>Bayer Zsolt bűne</h1>
<p><span>2016-08-22</span> <span><a href="http://polgarportal.hu/category/irok/sebes-gabor/" target="_blank">Sebes
Gábor</a></span> </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Elismerem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bayer Zsolt </span>íráskészségét, tehetségét</b></span>, amely időnként valódi
remekekre sarkallja. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Nem szeretem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>trágárságát, végtelen és kontrollálatlan
indulatát, ami néha tagadhatatlanul emberellenes mondatokra ragadtatja</b></span>. De most
nem ez <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a lényeg</b></span>. Hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az,</span> hogy a balliberálisok megint kettős mércét
alkalmaznak. Olyasmi miatt szeretnék kiszorítani <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bayer Zsoltot a civilált
emberek köréből,</span> amit a sajátjaiktól minden további nélkül elfogadnak: a
trágársága és az időnként gyűlölködésbe csapó indulatossága miatt.</b></span> Lovas István
és Tóth Gy. László már sok éve fellépett ez a kettős mérce ellen.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az ő</span><b>
gyűjtés</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">eik</span><b>ből idézek.</b></span></p>
<p>Lovas István gyűjtéséből:</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Eörsi István, József Attila-díj, Magyar Köztársaság Aranykoszorúval
Díszített Csillagrendje, Kossuth-díj</b></span></p>
<p>„És mit mondana <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>sasváriszilárd? Ezt a nevet nem egy ember, hanem egy fajta
megjelölésére használom,</b></span> amely állatrendszertani értelemben – de csakis így –
gerinces, és amelyet homo fidesziensisnek neveznék el, ha nem tartanék attól,
hogy ezt nem mindenki érti (…). Persze Elek is egy sasváriszilárd, csak abban
különbözik e típus példányaitól, hogy azt hiszi, írni is tud, és ezért kissé
lassabban működik a többieknél.”<br>
(Isépy Tamás irigykedik,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Manc<span></span>s,</b></span> 2000. március 9.)</p>
<p>Tóth Gy. László gyűjtéséből:</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vágvölgyi B. András, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje<br>
„Orbán </b></span>lett a magyarországi cinikus keménykedés viselkedés- és politikai
kultúrájának szimbóluma, tehát <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a fenti hasonlat alapján a (politikai) gecizmus
oltárképén a főalak.”</b></span><br>
A hónap üzenete, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Beszélő,</b></span> 1999. február 2.</p>
<p>„A dabasi eredményeket és a felsejlő koalíciót nézve ez a jelenet is eszembe
ötlött, no meg az, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> lófasz lesz itt, nem Európa.”<br>
A koalíció kurvája ágyat vet, Élet és Irodalom, 2001. április 13.</b></span></p>
<p>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez a durva ebben a szájba kúrt országban, hogy egyszerre akar mindenki szűz
maradni, meg dugni is, és hozzá folyamatosan hazudik.</b></span> Szolgálati közlemény:
Tóth Gy. László halállista-szerkesztő becses figyelmét felhívnám az utolsó
mondatra, és tessen szíves többet szemlézni engemet is, mer’ a barátaim már
piszkálnak, és a főszerk. is baszogat! A pol. Gecizmust meg a lófaszosat
nyugtáztam, kösz, ha a trágárság jön be, jelezzen, küldöm! Előre is: és még 1x:
kösz!”<br>
Egységkongresszusi anzix, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Élet és Irodalom, </b></span>2001. június 15.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Tamás Gáspár Miklós, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
(polgári tagozat)</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Az Orbán-törzs átmeneti típus a kettő között, de azért inkább »nomád«</b></span>.
Térségünkben az uralkodó hatalmi modell mindenütt az Aranyhordáé. Ezt örökölte
meg az oszmán és az orosz cári birodalom. (…) De a maffia Olaszországban
formailag mégse legális. Nálunk azonban ez a kormány. Don Vittorio kormánya.
(…) <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Orbán Viktor nem nacionalista, nem antinacionalista, hanem képmutató
hatalmi megszállott. </b></span>Orbán és klikkje nem autoritárius (tekintélyelvű), hiszen
teljesen destruktív, szétzúzza a rendezett államéletet, párhuzamos, informális
hatalmi struktúrákat hoz létre, beleértve a törvénytelen pártmilíciát és
párhuzamos titkosszolgálatokat; magához vonja a kormánytól elvileg független
hatalmi ágak személyzeti politikáját; személyesen osztogatja a díjakat és kitüntetéseket.
(…) Büdös proli, büdös paraszt, büdös zsidó, büdös cigány – ezek a kor
jelszavai. Ellenállás nem mutatkozik, sztrájk, tüntetés alig. Kritikai kultúra
még akad, de kicsi, elszigetelt, gyönge, bátortalan.”<br>
A helyzet, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Népszabadság,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> 2001. december 24</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Lengyel László, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
(polgári tagozat)<br>
„Orbán Viktor maga tette fejére a koronát, s maga is veszi le.</b></span> Gondoljanak
barátai és ellenfelei bármit, szomorú és tragikus látni, ahogy e gondolkodó és
cselekvő, mindig érdeklődést kiváltó politikus <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kiégve, gépezetté merevedve
darálja mondatait. Az élő szemre hideg jéghártya fagyott, a kedves mosoly
farkasvigyorrá merevedett. Beszéde, ruhája, arca másé. Sikerült úgy szólnia
hozzánk, hogy nem volt egyetlen eredeti, saját gondolata. </b></span>Gyászbeszédet tartott
a Vigadóban Orbán Viktor miniszterelnök. (…) A »magyar élettér«, a »gazdasági
patriotizmus«, »magyarnak lenni jó befektetés«, »a magyar visszanyerte hitét és
öntudatát« – mind-mind elhangzott már Horthy Miklós rossz kiejtésével, Bethlen
István rosszabb,<span style="background-color:rgb(162,196,201)"><b> Gömbös Gyula jobb beszédeiben. De nem új 1993–94 retorikájához
képest sem.”</b></span><br>
Gyászbeszéd,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Magyar Hírlap,</b></span> 2002. február 9.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Spiró György, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
(polgári tagozat)<br>
„Jönnek a dúlt keblű mélymagyarok megint, / fűzfapoéták, fűzfarajongók,
jönnek a szarból, / csönd van. Senki se pisszen. Alantról / kevéske hűlt költő
csontujja int. / Ó, ha gyilkolni szabadna újra, / csámcsogva, hersegve szívnák
a vért – / miért is? Ki tudja. Trianonért? – / mered pár utcanév pici
csontujja. / Ez olyan klíma: itt folyton beborul, / ez rendben van, de szégyen,
szégyen, szégyen, / hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél, / és nekünk kell
jönnünk, pár csenevésznek, / hogy bebizonyítsuk, / nem csak a szemetek</b></span> tudnak
magyarul.”<br>
Jönnek,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Új Írás,</b></span> 1984</p>
<p>A névsor teljesen esetleges, egyáltalán nem teljes. Hányan is adták vissza
kitüntetéseiket ezeknek az embereknek a kitüntetése miatt? Hol volt akkor az
össznépi felháborodás? Ahogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kornis Mihály (A Magyar Köztársaság Tiszti
Középkeresztje) írta a Beszélőben sok éve: „Ők gyűlölnek. Őszintén.
Mi, liberálisok pedig képtelenek vagyunk kimondani, amit szerintem valójában
érzünk, hogy ti. mi még sokkal jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket.</b></span> Most,
hogy kezd lassan vége lenni a sajtószabadságnak Magyarországon, úgy érzem,
kénytelen leszek újra politikai publicisztikát írni. És nem tudok
lelkiismeret-furdalás nélkül gondolni arra a pillanatra, amikor nagyon nehéz
lesz kikerülnöm a gyűlölködés szavait és mondatait. Azt hiszem, a XX. század
nagy tanulsága, hogy a humanizmus esélyeit a politikában alapvetően újra kell
gondolni. A politika abban a pillanatban, amint a szeretet szót a szájára
veszi, bűnt követ el, mert a politika logikája a hatalmi érdekek logikája.”
Nekik szabad gyűlölködve politizálni.</p><br></div>