<div dir="ltr"><div class=""><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/klimo-gyorgy-pecsi-puspok-szent-jobb-megtalalasa-es-szent-istvan-nap-orszagos-unnepe">http://www.magyarkurir.hu/hirek/klimo-gyorgy-pecsi-puspok-szent-jobb-megtalalasa-es-szent-istvan-nap-orszagos-unnepe</a><br>2016. augusztus 20. szombat 12:02</div>
<h3 class="">A Pécsi Egyházmegye honlapja két részben közölt írásban
mutatja be a kézereklye történetét és Klimo György kapcsolódását a
nemzeti ünnephez.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71533&img=o_1318_7109_zoomed_szent-jobb_01.jpg" rel="lightbox['g71533']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71533&p=1&img=c_1318_7109_zoomed_szent-jobb_01.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen
szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap
(augusztus 20.) országos ünneppé nyilvánításában. </p>
<p>A Szent Jobb magyar nemzeti, katolikus ereklye, amely Szent István
király (1000–1038) mumifikálódott jobb keze. Ma a budapesti Szent
István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik.<br><br>A kézereklye
története a 11. századra nyúlik vissza. Szent Istvánt 1038-ban
Fehérvárott helyezték végső nyugalomra, ám a halálát követő
trónviszályok miatt a káptalan – félve a holttest
megszentségtelenítésétől – a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló
márványszarkofágból áthelyeztette a bazilika alatti sírkamrába. Hartvik
püspök legendája szerint ekkor választották le a mumifikálódott jobb
kezet, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őre, Merkur
őrkanonok azonban – a későbbi felelősségre vonáskor körített története
szerint – egy angyal megbízására „eltulajdonította", majd a birtokán
rejtette el az ereklyét. Az őr arra hivatkozott, hogy a zavaros időkben
biztonságos helyen akarta őrizni. Védekezése azonban nem volt túl
meggyőző, hiszen köztudottan nagy ereklyegyűjtő hírében állt.<br><br>I.
László király (1077–1095) István szentté avatásakor, 1083-ban szerzett
tudomást az ereklye őrzési helyéről, s ellátogatott Merkur bihari
birtokára. Elfogadva mentegetőző legendáját, megbocsátott neki, majd itt
alapította meg a kézereklye őrzésére a szentjobbi apátságot (ma Románia
– Siniob). A Szent Jobb megtalálásának napját, május 29-ét (egyes
források szerint 30-a) már a 13. századi naptárak is említették. A
korabeli legendák a történetre többféleképpen emlékeznek vissza. A
kézereklye tiszteletét már az 1222-es aranybulla törvénybe iktatta. A
Szent Jobb évszázadokon keresztül zarándoklatok egyik kiemelt célpontja
volt.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71533&img=o_1318_7110_zoomed_szent-jobb_02.jpg" rel="lightbox['g71533']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71533&p=1&img=c_1318_7110_zoomed_szent-jobb_02.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A Török Hódoltság idején az ereklyét Fehérvárott rejtették el, majd
1590 körül a raguzai (ma Dubrovnik) dominikánus kolostorba került.
Hollétét homály fedte, végül magyar főurak találtak rá, ők tudatták a
Habsburg-uralkodókkal annak jelentőségét és fellelhetőségét.<br><br>1684-ben
elsőként I. Lipót (1657–1705) tett kísérletet a visszaszerzésére, de a
török háborúk miatt, majd halálával mindez jó időre feledésbe merült.
1764-ben Pray György jezsuita történetíró jegyzetei között fellelt egy
cédulát, amelynek révén ismét előtérbe került az ereklye. Brankovics
Antal Raguzában működő jezsuita páter is felhívta Pray mellett Kollár
Ádám Ferenc királyi tanácsos, jogtudós, a bécsi udvari könyvtár
vezetőjének figyelmét a Szent Jobb fellelhetőségére.<br><br>Pray
végtelen szerénységét bizonyítandó Mária Terézia (1740–1780)
tájékoztatását Szendrey Benedek tanácsos, levéltárvezetőre bízta, így a
közvetlen dicsőség is az ő nevével maradt fenn. Pray és Kollár is részt
vettek az ereklye Szent István jobbjával való azonosításában. Igyekeztek
bizonyosságot szerezni a hagyománynak, hogy a tárgyalások jogi alapját
is megteremtsék: Pray Szent Jobbról írott munkája(Dissertatio
historico-critica de sacra dextera divi Stephani primi Hungariae regis –
Történetkritikai tanulmány a megdicsőült István szent jobbjáról)
1771-ben Bécsben került ki a nyomdából, benne kutatásainak összegzését
adta. Itt jelent meg elsőként ábrázolás a Szent Jobbról. A hagyomány
szerint Klimo pécsi püspök is messzemenőkig támogatta Pray György ez
irányú kutatásait.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71533&img=o_1318_7111_zoomed_szent-jobb_03.jpg" rel="lightbox['g71533']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71533&p=1&img=c_1318_7111_zoomed_szent-jobb_03.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az uralkodónő csak éveken át húzódó (1768–1777), hosszas diplomáciai
tárgyalások után tudta érvényesíteni akaratát a visszaszerzést illetően.
A végső döntésnek az első orosz-török háború (1768–1774) alakulása
adott nagy lökést. Az 1770-ben bekövetkezett fordulat után az oroszok
hadat üzentek a törökpártinak tartott Dubrovniki Köztársaságnak,
amelynek szenátusa kénytelen volt gyors döntést hozni, és a támogatásért
cserébe – továbbá 200 arany „fájdalomdíj" ellenében – visszaadta a már
régóta kért szent ereklyét a Habsburg uralkodónőnek.<br><br>Az ereklye
átadására 1771. június 28-án a schönbrunni kastélyban került sor, az
ünnepségen meghívottként a pécsi püspök is jelen volt. (Klimo György
Mária Terézia mellett 1746 és 1751 között magyar egyházügyi
referensként, majd 1759 és 1772 között a Helytartótanács tanácsosaként
működött.) Az első uralkodónk kézereklyéjének visszaszerzését és bécsi
bemutatását Klimo püspök írta meg római barátjának, Paolo Bernardo
Giordani római kanonoknak, a Pécsi Egyházmegye vatikáni
kapcsolattartójának. A levélből számos apró részletet tudhatunk meg a
kiemelkedő eseményről.<br><br>A Szent Jobbot számos magyar főméltóság
jelenlétében a királynő szobájában gróf Christoph Anton von Migazzi
bécsi érsek (1757–1803) régi tartójából egy művészi kivitelű, új
ereklyetartóba helyezte át. Másnap, június 29-én (Szent Péter és Pál
apostolok ünnepén) az udvari kápolnában, a Szent István Király
vitézeinek jelenlétében tartott ünnepség keretében dicsőítették az
ereklyét. Az ünnepségen ugyancsak részt vett Klimo püspök. Délben és
délután négy órakor magyar egyházi himnusz csengett fel, majd este
hatkor német nyelvű énekek hangzottak el. Az áhítatgyakorlatok kilenc
napon át tartottak.</p>
<p>Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>