<div dir="ltr"><div class="">Az új rend az elitokrácia<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/102157-Az_uj_rend_az_elitokracia.html">http://gondola.hu/cikkek/102157-Az_uj_rend_az_elitokracia.html</a><br></div>
<div class=""><span class="">A legnagyobb veszély, hogy a 21. században a demokráciát, mint politikai rendszert felválthatja az elitokrácia. </span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2016. augusztus 19. 12:07<div class="" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:59px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/99945.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az elitokrácia első megközelítésben nem más, mint egy gazdasági és
pénzügyi fölényen alapuló uralmi rend, amelyet egy szűk, de globális
hatalommal rendelkező elit irányít. </b></span>Új jelenség, hogy ez a
hatalmi-uralmi rend valóban túllép a nemzethatárokon, hatósugara,
rendelkezési területe <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>internacionális, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">nemzetek</span> feletti.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez a globális elitokrácia már létrejött</b></span>, ám <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem rendelkezik még</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azzal
az intézményes, jogszabályi, normatív körülhatároltsággal,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>amely nélkül
nem számíthat </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elfogadottságra a hatalom </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>alávetettjei<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>részéről.</b></span> Ezért, s
ennek érdekében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hatalmas erők dolgoznak azon, hogy a globális
elitokrácia, mint új uralmi rend kereteit felépítsék, s azt
elfogadtassák</b></span> az érintett területek polgáraival, tömegeivel.</p>
<p>
Ennek a törvényesítési-intézményesítési folyamatnak több fontos eleme
van, ilyen többek között az eredetét tekintve pusztán gazdasági, s nem
politikai közösségnek szánt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Európai Unió hiperföderális átszervezése
Európai Egyesült Államokká, amelyben a <span style="background-color:rgb(255,229,153)">tagállamok, <span style=""></span>a nemzetállamok</span> a
legtöbb területen elveszítik az <span style="background-color:rgb(255,229,153)">önálló döntési jogkörüket</span>,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>közös
pénzügy, külügy, adóügy, hadügy stb. jön létre, melynek irányítását a
globális elitokrácia tagjai,</b></span> illetve annak küldött képviselői<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> veszik át</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
nemzetállamok kormányai</b></span><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tól</b></span></i> (lásd a francia és a német külügyminiszter
közös tervezetét az unió átalakításáról).</p><div id="billboardbanner"><span class="">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
További f<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ontos eleme ennek a tervezett szabadkereskedelmi
megállapodások (TTIP, TISA, CETA) nyélbe ütése, amelyek a
multinacionális cégek és pénzügyi intézmények érdekeit szolgálják</b></span>
elsősorban, s törvényes kereteket hoznak létre a globális elitokrácia
nemzetek felett átnyúló gazdasági és pénzügyi uralmi rendjének
stabilizálásához.</p>
<p>
Lényeges vonás <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az elitokrácia által irányított közbeszéd, beszédmód,
véleményhatalmi monopólium megteremtése,</b></span> amely egyfelől a nagy és
globális sajtó- és médiabirodalmakon, illetve <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kellő irányba átállított
egyetemek, agytrösztök, alapítványok stb. globális hatású tevékenységé</b></span>n
keresztül valósul meg. Ennek részeit képezik az elitokrácia által
óriási pénzekkel finanszírozott ösztöndíjak, támogatások, szponzorációk
kiterjedt, globális hálózatai, amelyekkel <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fiatal diplomásokat</span> terelik a
„megfelelő” szellemi áramlat, a neoliberalizmus irányába, a kozmopolita
és elitista létmód keretei közé.</b></span></p>
<p>
Az új generációk felé irányuló, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>óriási pénzügyi és szakmai karriert
lehetővé tévő csábító ajánlatok</b></span>nak nagyon nehéz ellenállni. Igaz,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>cserébe emberjogi aktivistává, feministává, a szexuális másságot védő
alapítványi mozgalmárrá, neoliberális elveket valló közgazdásszá és
pénzügyi szakemberré, a multikulturalizmust hirdető, a politikailag
korrekt beszédmódot magáévá tévő filozófussá és társadalomtudóssá, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a
nemzetállamok </span>elavultságát, a közvetlen demokráciát populizmussá
nyilvánító, a tömegeket mélységesen lenéző politikai elemzővé kell
válni.</b></span> Azaz be kell állni a sorba. Jól látható, hogy az elitokrácia
ebben a vonatkozásban látványos eredményeket ért el, s<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ma már nem kis
bátorságra van szüksége annak, aki</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nyugati világban a neoliberális
hálózatokkal <span style="background-color:rgb(255,229,153)">szembeni ellenállásra szánja el magát.</span></b></span></p>
<p>
Az alapkérdés persze az: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mi okozta, mi motiválta a globális elitokrácia létrejöttét</b></span>? <br></p>
<p>
A kiindulópontok gazdasági és szociológiai jellegűek. A Szovjetunió
felbomlása után, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a vasfüggöny leomlásával a világ bizonyos értelemben
valóban egypólusúvá vált, </b></span>ami nem a történelem végét és a liberális
demokrácia végső győzelmét hozta el – miként tévesen gondolta Francis
Fukuyama –, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a piacgazdaság globálissá válásával a gazdasági,
pénzügyi és kereskedelmi interdependenciák – kölcsönös függőségek –
bonyolult rendszerei alakultak ki.</b></span></p>
<p>
Ezek a folyamatok, a korlátlanná és minden szempontból határtalanná
váló spekulatív pénzügyi műveletek révén óriási, korábban soha nem
látott nagyságrendű profitot termeltek ki, amely azonban egy nagyon <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szűk
réteg kezében koncentrálódott.</b></span> Ez a szűk réteg, az elitek elitje,
brutális pénzügyi bevételei és ebből adódó mérhetetlen befolyása révén
eljutott ahhoz a lehetőséghez, hogy immáron ne pusztán a világ gazdasági
és pénzügyi, hanem politikai, társadalmi, kulturális, szellemi stb.
működésmódját is irányítása alá vonja. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ideológiájuk aligha lehet más,
mint hogy </b></span>a világban zajló válságokat, a tömegek mozgásait,
elégedetlenségeit és lázadásait csak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy általuk irányított, világos
szellemi bázison nyugvó uralmi rend </b></span>képes kezelni, amely mintegy
felülemelkedik a társadalmi csoportok, illetve nemzetállamok közötti
feszültségeken, s <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>globális megoldásokat kínál.</b></span></p>
<p>
S itt van a szociológiai alap: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az egyre növekvő jövedelmi
egyenlőtlenségek az elitokrácia szemében pusztán úgy jelennek meg, mint
hogy a tömegek az egyenlőtlenségek miatt lázadoznak, populisták,
rasszisták, anarchisták, fasiszták, tehát ezeket a „veszélyt jelentő”
tömegeket kordában kell tartani, új uralmi rendbe kell integrálni.</b></span> Nem
vitás: a Brexitet – más megosztottságok mellett – az alacsonyabb
keresetűek 77 százaléka szavazta meg, szemben a magas jövedelműek 23
százalékával. Ehhez pedig ideológia kell, amely elfogadtatja velük, hogy
mostantól kezdve új korszak kezdődik, amelyben nemzeti és nemzetállami
intézmények helyett globális intézmények keretei között kell élniük,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
kozmopolita multikulturális normákat és magatartásformákat követve.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Igen ám, de a demokratikus politikai rend nemzetállami keretek között
jött létre történelmileg, s csak ezen keretek között képes legitim módon
működni. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha tehát a globális elitokrácia ezen túl kíván lépni, akkor
logikailag túllép <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a demokrácián,</span> s egy posztpolitikai korszakot nyit
meg, </b></span>amelyben a modern (demokratikus) politika alárendelődik egy egészen
más alapokon szervező rendszernek.</p>
<p>
Az lesz a szép új világ. Vagy mégsem lesz?</p>
<div class="">Fricz Tamás, Magyar Idők</div></div>