<div dir="ltr"><h1 class="">Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta </h1>
<div class="">2016. augusztus 9. kedd 12:43<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta">http://www.magyarkurir.hu/hirek/keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta</a><br></div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Augusztus 9-e Keresztről nevezett Szent Terézia
Benedikta (Edith Stein), Európa társvédőszentjének ünnepe. A zsidó
származású filozófusnő, később kármelita szerzetesnő hitéért </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">halt
vértanúhalált az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban 1942-ben
ezen a napon.</span></h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71326&img=o_0809_sztterezbenedikta.jpg" rel="lightbox['g71326']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71326&p=1&img=c_0809_sztterezbenedikta.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>Edith Stein 1891. október 12-én született <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Breslauban (Wrocław)
zsidó származású porosz állampolgár</b></span>ként. Tanulmányait szülővárosában,
majd Göttingenben végezte, ahol Husserl tanítványa, később Freiburgban
tanársegédje volt. </span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot, míg végre
Avilai Szent Teréz önéletrajzát olvasva megtalálta. </b></span>Ennek hatására<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> 1922.
január 1-jén megkeresztelkedett, </b></span><span> és akkori gyóntatója, Schwindt prelátus közreműködésével a </span>speyeri<span> dominikánus
leányiskolában lett nevelő és tanár. Amíg itt tanított (1922–1932),
Erich Przywara jezsuita megbízásából <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>németre fordította </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Henry Newman<span> </span>bíboros <span>leveleinek és naplójának egy kötetét, </span>Aquinói Szent Tamás<span> </span><em>De veritate</em></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> <em>(Az igazságról)</em> című művét, és a katolikus filozófiát tanulmányozta. </b></span>1932-ben a </span>Münsteri<span> Pedagógiai Intézetben <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>docensi állás</b></span>t kapott, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a náci kormányzat által hozott </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>antiszemita</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>állásáról</b></span>.</span> Ugyanez év október 14-én<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> belépett a kölni kármelbe, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta. </b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span>Kármelita szerzetesként </span>is folytathatta tudományos munkáját:</b></span> itt írta meg <em>Endliches und ewiges Sein</em> <em>(Véges és örök lét)</em>
című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinói Szent Tamás és
Husserl filozófiáját. 1938-ban a nácik elől a hollandiai Echt kármelita
kolostorába mentették át elöljárói. Itt írta <em>Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft</em> <em>(Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról – A kereszt tudománya)</em> című könyvét. <span> </span></p>
<p><span>„Ebben az írásban Keresztes Szent János életútját elemezve
saját –<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott – felfogásá</b></span>t
ismerhetjük meg.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Jézus Krisztus kereszthalála Isten szeretetének a
megnyilvánulása, így a kereszt és a szeretet összekapcsolódik, eggyé
válik, egyet jelent.</b></span> Isten a keresztben mutatta meg a szeretetét. A
szeretet kölcsönösségéből következően az ember Isten iránti szeretetének
is a keresztben kell megmutatkoznia. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>»Krisztussal meg kell halni a
kereszten, hogy Vele együtt feltámadjunk! Minden hívő és minden pap
számára valósággá lesz ez a vágy a szentmiseáldozatban. </b></span>A hit tanítása
szerint a szentmise a kereszt áldozatának megújítása. Aki élő hittel
mutatja be vagy vesz részt a szentmisén, annak lelkében megismétlődik a
Golgota eseménye.« A kereszt tudományában Edith Steinnek a korai
korszakában meglévő pszichológiai érdeklődése, irányultsága bontakozik,
illetve teljesedik ki, gazdagodva a filozófiában és a vallási életben
szerzett tapasztalatokkal. A léleknek azt a belső útját írja le,
amelynek során egyesül Istennel, ehhez felhasználja a misztikus
szerzőknél – főként Keresztes Szent Jánosnál és Avilai Szent Teréznél –
megtalálható fogalmakat, szimbólumokat (sötét éjszaka, titkos létra,
lelki eljegyzés).</span></p>
<p><span>A három fő részből álló mű <em>(A kereszt üzenete; A kereszt tanítása; A kereszt követése) </em>utolsó
része nincs befejezve, a kereszt követése Edith Stein életútjában
valósult meg. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Örökfogadalmi szentképére felírt, Keresztes Szent Jánostól
vett mondatát – »Ezentúl az lesz a feladatom, hogy jobban szeressek!«</b></span> –
bibliai értelemben valósította meg, mivel János evangéliuma szerint
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>»Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja
barátaiért.</b></span>« (Jn 15,13).” (Kormos József: </span><a href="http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_04/kormos.html" target="_blank"><em>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</em></a>)</p>
<p><span>Edith Stein Hollandiában sem volt biztonságban: a holland
püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci
fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában
felolvasták. Válaszként július 26-án<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hitler</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> elrendelte Hollandiában is</b></span><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> az áttért zsidók </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">letartóztatását,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>akiket</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> addig megkíméltek.</b></span> </span></p>
<p>Augusztus 2-án <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Rosa nővérével</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Auschwitzba hurcolták, ahol augusztus
9-én megölték.</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Vértanúként halt meg népéért és hitéért, egészen elégő
áldozatként.</b></span></p>
<p><span>Maria Amata Neyer nővér, a kölni Edith Stein Archívum vezetője így írt az elhurcolásról: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Miközben
Edith elbúcsúzott a kármeltől, odaszólt Rosának:</b></span> »<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gyere, hiszen mi a
népünkért megyünk!«</b></span> Korabeli megcáfolhatatlan tanúságtétel igazolja,
hogy ezek a szavak így hangzottak el. Jelentésüket azonban nem tudjuk
egészen pontosan értelmezni. Edithnek e szavait többnyire a zsidó népre
vonatkoztatják, hiszen <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a zsidó néppel való sorsközösséget ő soha nem
adta föl.</b></span> Már a zsidóüldözés elején kinyilvánította, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>»ennek a népnek a
sorsa az én sorsom is.</b></span>« Edith azonban más kérdéseket is feltett, és
erről is cáfolhatatlan tanúságtételünk van. Élete vége felé többször is
megkérdezte: »<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ki fog majd engesztelni mindazért, amit a német nép
nevében a zsidó nép ellen elkövetnek</b></span>? – <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ki fogja a bűnnek ezt az iszonyú
áradatát mindkét nép számára áldássá változtatni?”«</b></span> – Azt hiszem,
szabad azt remélnünk, hogy Edith életének utolsó útján a német népért is
engesztelt.”</p>
<p><span>Edith Stein egész életére jellemző igazságkeresés a szeretet
megtalálását jelentette.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Szerinte a lényeg, az igazság és a szeretet
összefügg egymással. </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>II. János Pál pápa 1987. május 1-jén avatta
boldoggá. 1998. október 11-én, szentté avatásakor pedig így fogalmazott:
„Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér mindnyájunknak mondja:</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ne
fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el
semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”</b></span></p>
<p><span>Edith Stein <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a 20. század egyik legjelentősebb filozófusnője.</b></span>
Alakja mégsem tudományos vagy tanári munkája miatt vált századunk egyik
jelképévé, hanem sorsa miatt.</span></p>
<p style="text-align:center"><span>* * *</span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71326&img=o_edithstein-1.jpg" rel="lightbox['g71326']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71326&p=1&img=c_edithstein-1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>Edith Stein kereste az igazságot, és megtalálta Istent. Műveiből idézünk:<br></span></p>
<p>„Létezik egy olyan hívás, amely arra ösztönöz, hogy Krisztussal
szenvedjünk, és ezért együttműködjünk vele a megváltás művében. Ha az
Úrral egyesülten élünk, tagjai vagyunk Krisztus titokzatos Testének:
Krisztus tagjaiban tovább folytatja életét s szenved bennük:<b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> az Úrral
egyesülten viselt szenvedés az Ő szenvedése, bekapcsolódik a megváltás
nagy művébe, és ezért termékeny. Ez az az alapelv, amelyre valamennyi
szerzetesrend, különösképpen pedig a Kármel élete épül: a szabadon
vállalt és örvendező szenvedés által közbenjárni a bűnösökért, és
együttműködni az emberiség megváltásában”</span> </b>– írta egyik levelében a szíve
mélyén fölismert, majd életre váltott hivatásról.</p>
<p>„Mosolyognom kell azon a kérdésen, hogy mennyire szoktam már meg a
magányt. Életem során többnyire sokkal magányosabb voltam, mint itt (a
Kármelben). Nem hiányzik semmi abból, ami odakint van, s megvan
mindenem, ami odakint hiányzott, úgyhogy már csak hálát kell adnom a
hivatás mindent meghaladó kegyelméért, amelyet egyáltalán nem érdemeltem
meg.”</p>
<p>„A Szent Éjszaka: egy nemzet üdvössége, az ember üdvössége, a te üdvösséged! </p>
<p>Uram, mi Istenünk, kijelöltél számunkra egy hosszú és sötét, köves és kemény utat. </p>
<p>Miért a szenvedés, mely rázúdul a világra? </p>
<p>Miért tűnik úgy, hogy csökken a reménység, amikor a fény kialvóban van? </p>
<p>Gyakran kevesek erőim, és szinte nem remélem, hogy a fény még
felragyoghat. Azonban, amikor a szívem megkövesedett egy mély
fájdalomban, íme, segítséget nyújtott számomra egy világosság, egy édes
csillag. Hűségesen kísért engem – és én követtem őt, eleinte tétován,
aztán mindig biztosabban. Így újra megtaláltam egy kunyhó ajtaját és
megláttalak Téged: Szeretet Misztériuma! </p>
<p>Isten nagysága egy szűk istállóban! </p>
<p>Az én szívem most jászollá változott, mely Téged vár. </p>
<p>Tudom, hogy nem kell sokáig várnom. Mert ahol látod a szegénységet,
Te ott vagy. Ahol könny van, Te hozod a vigasztalást, ahol
reménytelenség és félelem van, ott Te simogatsz szereteteddel, mely
enyhülést ad.”</p>
<p><span><strong><em>Végrendeletéből:</em></strong> </span></p>
<p><span>„Köszönetet mondok teljes szívemből elöljáróimnak és minden
kedves nővértársamnak azért a szeretetért, amellyel befogadtak, és
minden jóért, amiben ebben a házban részesültem.</span></p>
<p><span>Azt a halált, amelyet Isten nekem szánt, örömmel fogadom el már
most tökéletes megadással Isten szent akaratában. Kérem az Urat, hogy
fogadja el életemet és halálomat az ő dicsőségére és magasztalására,
Jézus és Mária Szent Szíve és az Anyaszentegyház minden ügyéért,
különösen szent rendünk, nevezetesen a kölni és echti Kármel
fennmaradásáért, megszenteléséért és tökéletesedéséért, engesztelésül a
zsidó nép hitetlenségéért, hogy az Urat az övéi fogadják be és eljöjjön
az Ő dicsőséges országa, Németország megmentéséért és a világ békéjéért,
végül élő és elhunyt hozzámtartozóimért, és mindenkiért, akit Isten
nekem adott: hogy közülük egy sem menjen veszendőbe. </span></p>
<p><span>1939. június 9-én, úrnapja nyolcadának péntekén, lelkigyakorlatom 7. napján.</span><br><span>Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.”</span></p>
<p style="text-align:right"><span>Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér O.C.D.</span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71326&img=o_st-teresia-benedicta.jpg" rel="lightbox['g71326']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71326&p=1&img=c_st-teresia-benedicta.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><em>Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad,
hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse.
Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje
Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.</em> </p>
<p>Forrás: Kármelitakolostor.hu; Kormos József: <em>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</em></p>
<p>Fotó: Kármelitakolostor.hu; <a href="http://Philomelablogja.blogspot.com">Philomelablogja.blogspot.com</a></p>
<p>Magyar Kurír</p>
</div>