<div dir="ltr"><br><div class=""><a href="http://mandiner.hu/cikk/20160808_szilvay_gergely_nepszavazas_a_demokracia_celjai_ellen">Népszavazás a demokrácia (céljai) ellen?</a><br><br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20160808_szilvay_gergely_nepszavazas_a_demokracia_celjai_ellen">http://mandiner.hu/cikk/20160808_szilvay_gergely_nepszavazas_a_demokracia_celjai_ellen</a><br></div><div class="">
<div>2016. augusztus 8. 18:28 </div>
<div>
<div class=""><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="margin-top:3px">
</div>
</div>
<p class="">
Ha a demokrácia népuralom, márpedig az, és célja a népet
hatalomgyakoroltatni, akkor a népszavazás ünnepélyes népuralmi aktus,
ami egy esetben lehet ellentétes a demokrácia céljával: ha a nép
leszavazza a népuralmat.
</p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><em><b>A népszavazás elvben a demokrácia egyik legfontosabb
eszköze. Fontos tudni azonban, hogy nem minden népszavazás szolgálja
okvetlenül a demokrácia céljai</b>t”</em> – <a target="_blank" href="http://artemisszio.blog.hu/2016/08/05/mi_a_faq_kerdesek_es_valaszok_a_nepszavazasrol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608">írja az Artemisszió Alapítvány blogja</a>,
és <b>gyorsan ki is derül, mely népszavazások a saját magukkal ellentétes
demokratikus aktusok példaképei: a Brexit és a Nagy Magyar Őszi
Migrancsnépszavazás.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="ga1" class=""></b></span><p>Azon
túl, hogy továbbra is vannak nem megfelelő vélemények, a kérdés az,
hogy<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b> ezek a népszavazások mitől nem szolgálják a demokrácia céljait?
Azaz: mik egy demokrácia céljai, s egyáltalán, mi a demokrácia?</b></span> <a target="_blank" class="" id="tcount81407" href="http://mandiner.blog.hu/2014/12/08/mennyifele_demokracia_letezik?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608">Írtunk már erről korábban</a>,
de sebaj,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style=""></span></span> ismételjük magunkat, még rövidebben. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha a demokrácia
népuralom, márpedig az, és célja a népet hatalomgyakoroltatni, akkor a
népszavazás ünnepélyes népuralmi aktus, ami egy esetben lehet ellentétes
a demokrácia céljával: ha a nép leszavazza a népuralmat.<img src="http://mandiner.hu/images/ga2.gif" id="ga2" class=""></b></span></p><p>Egyébiránt, a <a target="_blank" class="" id="tcount74995" href="http://mandiner.blog.hu/2014/07/31/a_poszt_liberalis_demokracia_nyomaban?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608">jó öreg Hayekot idézve</a>:
a demokrácia arról szól, miként hozzunk döntéseket (a nép döntsön), nem
pedig arról, hogy milyen döntéseket hozzunk. Ha tehát Artemisszióék a
demokratikus döntések mikéntjeire, azok céljaira céloznak a <em>„demokrácia céljai”</em> kifejezés
alatt, akkor a helyzet az, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a demokráciának, mint népuralomnak,
ilyen céljai – nincsenek</b></span>. Pont. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem cél a tolerancia, a
felvilágosultság, az antirasszizmus, az EU, a multikulti, sem akármilyen
vallás fenntartása, sem Orbán Viktor hatalombantartása vagy onnan való
kipakolása. Nem cél a migráció megállítása vagy fokozása. <u>A demokrácia
pusztán a hatalomgyakorlás módszere</u>.</b></span> (Például a <a target="_blank" href="http://mandiner.blog.hu/2015/07/01/demokratikus_e_a_meleghazassag?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608">melegházasság akkor demokratikus</a>,
ha a démosz dönt a bevezetéséről, de ezzel nem mondtunk semmit erkölcsi
vonatkozásáról. Ha a melegházasságot nem a démosz vezeti be, akkor nem
demokratikus, akármennyire is jogkiterjesztő, toleráns, humanitárius,
stb.)</p><p>Így – régi közhely – <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a különféle jelzős demokráciák
rendszerint nem növelik, hanem csökkentik a népuralmat, legyen szó
liberális demokráciáról, parlamentáris demokráciáról stb.</span></b> Eme csökkentés
egyébként lehet teljesen jogos a demokrácián kívüli szempontok alapján,
amely szempont nem csak világnézeti lehet (azzal sincs semmi baj),
hanem például hatékonysági – a működő állam célja, a működést ugyanis a
túl sok demokrácia egyértelműen akadályozza.</p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A jelzőkből pedig
látszik, hogy nincs olyan sem, hogy A demokrácia. Pontosabban A
demokrácia, a népuralom van, de megvalósítási módjai sokfélék lehetnek.</b></span>
Sőt, <a target="_blank" href="http://people.bu.edu/jgerring/documents/MeasuringDemocracy.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608">már citált amerikai kutatásunk</a> szerint,
ami a demokrácia különféle megvalósulásait vizsgálja világszerte, és
arra jut, ha esetleg tulajdonítunk is egyéb szempontból célokat a
demokratikus berendezkedésnek, azok sem feltétlen valósíthatóak meg
egyszerre.</p><p>A két leginkább ellentétes fajta a liberális és a
többségi demokrácia (a projekt egyébként a következőket különbözteti
meg: a schumpeteri választási (minimalista, elitista) demokráciát, a
liberális demokráciát, a többségi demokráciát, a részvételi demokráciát,
a deliberatív demokráciát és az egalitariánus demokráciát).</p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
liberális demokrácia, amelyet szerintük konszenzusos vagy pluralista
demokráciának is lehet becézni, az átláthatóság, az állampolgári
szabadság, a joguralom, a számonkérhetőség, a „fékek és ellensúlyok” és
kisebbségi jogok köré épül, ezek biztosítására szerződik.</b></span> Ez a nézőpont <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
politikai hatalmat negatív szempontból ítéli meg, azaz a demokrácia ez
esetben a hatalom korlátozásával, határaival definiálható. Fontos az
írott alkotmány, a média szerepe, a bíróságok, az érdekcsoportok, a
decentralizáció.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A többségi demokrácia (felelős pártkormányzás)
éppen hogy ellenkező oldalról közelít: a többség a szuverén. A hatékony
kormányzás érdekében a politikai hatalmat a többségi demokráciában
centralizálni és koncentrálni kell, és kiemelt szerepe van benne a
politikai pártoknak.</b></span></p><p>Itt be is fejezhetjük: annyiféle demokrácia
létezhet, amennyifélét csak kitalálunk. Ha A demokráciáról beszélünk,
akkor viszont az éppenséggel puszta népuralmat, hatalomgyakorlási
módszert jelöl, és ezen túl semmiféle céljai nincsenek.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A demokrácia
állítólagos szempontjai alapján tehát nem véleményezhető sem a Brexit,
sem a magyar népszavazás, sem senki véleménye. Ezekhez demokrácián
kívüli szempontok kellenek (közgazdasági, humanitárius, civilizációs,
önvédelmi, kozmopolita, stb.)</b></span>, amelyek azonban nem
demokrácia-specifikusak (lásd a közgazdaságilag igen hatékony
Pinochet-rendszert, amit Hayek liberális diktatúrának tartott, s azt
mondta, inkább egy átmeneti liberális diktatúra, mintsem egy szocialista
demokrácia).</p><p>Demokrácia-gyorstalpalónkat hallották, köszönjük a megtisztelő figyelmet.</p><p> </p>
<div class="">
<div class="">
<ul class=""><li class=""><a href="http://mandiner.blog.hu/2016/08/08/nepszavazasok_a_demokracia_celjai_ellen?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608" target="_blank" id="count107197" class=""><span class="">Mandiner</span> <span class=""><span class="">Szilvay Gergely: </span>Népszavazás a demokrácia (céljai) ellen?</span></a></li></ul>
</div>
<br></div></div>