<div dir="ltr"><div class="gmail-title"><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160802_szilvay_gergely_mit_akar_ferenc_papa">Mit akar Ferenc pápa?</a></div><br><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160802_szilvay_gergely_mit_akar_ferenc_papa">http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160802_szilvay_gergely_mit_akar_ferenc_papa</a><br><div class="gmail-info">
2016. augusztus 2. 12:35
</div>
<p class="gmail-lead">
Sokan kopaszodnak mostanában a rengeteg fejvakarástól, amire Ferenc pápa kijelentései miatt vetemednek.
</p>
<div class="gmail-clr gmail-article_billboard_banner_position" id="gmail-articleBillboard">
</div>
<div class="gmail-text">
<p style="text-align:center"><img src="http://m.blog.hu/ma/mandiner/image/1608/ferenc_papaa.jpg" alt="ferenc_papaa.jpg" class="gmail-imgnotext"></p> <p>Sokan kopaszodnak mostanában a rengeteg fejvakarástól, amire Ferenc pápa <a target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160801_ferenc_papa_vannak_eroszakos-katolikusok_is?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">kijelentései miatt</a>
vetemednek. A pápa a krakkói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóról
hazafelé menet a legnyíltabban feltett kérdésre, miszerint miért is nem
emlegeti az iszlámot a terrorizmus vonatkozásában, <a target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160801_ferenc_papa_vannak_eroszakos-katolikusok_is?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">azt felelte</a>,
hogy azért, mert sok a bűncselekményeket elkövető rossz katolikus is,
minden vallásnak megvannak a maga fundamentalistái, s az iszlám nem
okolható a nevében elkövetett terrorizmusért, aminek leginkább a
személytelen gazdaság és a szegénység az oka.</p> <p>Az alábbiakban
arról lesz szó, vajon kerülhetnek-e konfliktusba egyetemes értékek a
politikai szükségszerűséggel; hogy a hajthatatlan szent vagy a
gyakorlatias realista-e a felelősségteljesebb; és hogy vajon maga Ferenc
pápa egy naiv szent vagy egy ravasz diplomata-e inkább.</p> <p>Az iszlám nevében elkövetett terrorizmussal kapcsolatban Ron Dreher <a target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160802_rod_dreher_mi_a_baj_ferenc_papaval?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">fogalmaz igen találóan</a> az American Conservative <a target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160802_rod_dreher_mi_a_baj_ferenc_papaval?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">hasábjain</a>:
a mindennapi bűncselekményeket elkövető keresztényeket azért tévedés
párhuzamba állítani az iszlámra hivatkozó terroristákkal, mert a
mindennapi bűncselekmények az emberi természetből fakadnak.
Következésképpen a világ minden társadalmában előfordulnak. A legjobb,
legtökéletesebb szentjelölt sem hibátlan.</p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ron Dreher hozzáteszi:
egy pápától meglepő, ha a terrorizmus kapcsán nem akarja meglátni a
vallási indíttatást, és mindenképp anyagi okokra akarja azt
visszavezetni, miközben szegények tömegei bírnak meglenni hasonlóan
erőszakos fellépés nélkül a világban. Végül úgy sóhajt fel:<em> „Nem
tudom eldönteni, melyik a nyugtalanítóbb: ha a pápa tényleg nem látja,
miben téved, vagy ha csak diplomáciai okokból mondja azt, amit mond.”</em></b></span></p> <p><strong>Nem jött be az egyszerűség</strong></p> <p>És
ez a mondat az egyik legsúlyosabb dilemmát veti fel a kereszténységgel
kapcsolatban.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Nagyanyám jegyezte meg a minap: ha azzal a naiv jósággal
próbálnánk meg irányítani a világot, ami a pápa szavaiból árad, nem
sokáig maradna meg az emberiség.</b></span> Cinikus kiábrándultság vagy derűs
életbölcsesség ez? Lehetne akármelyik is, vérmérséklettől függően.
Mindenesetre<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> naponta jelennek meg az <a target="_blank" href="http://www.crisismagazine.com/2016/problem-unofficial-francis?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">újabb</a> és <a target="_blank" href="https://www.catholicvote.org/the-popes-dangerous-reaction-to-islamic-extremism/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">újabb</a> cikkek szerte a világban, amelyek azt a kérdést teszik fel: mi a baj Ferenc pápával, mit gondoljunk a pápa szavairól?</b></span></p> <p>Ha csak a kommunikációs stílust veszem, annyi biztosan elmondható, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <a target="_blank" href="http://www.crisismagazine.com/2016/problem-unofficial-francis?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">baj van</a>
azzal a pápával, akinek minden szavát magyarázni kell.</b></span> Azokat a szavait
ráadásul, amelyeket éppen egyszerűnek és közérthetőnek szánt − hogy ne
kelljen azokat magyarázni, mint elődei esetleg túl akadémikus és
körültekintő megszólalásait. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mégse normális, hogy a pápa elejt egy
félmondatot, aztán a váratlan félreértelmezés-cunamit a vatikáni
sajtóiroda meg mindenféle önjelölt publicista próbálja rendbe tenni. Sok
lesz az állandó verbális takarításból</b></span>. Az egyszerűsítés-projekt tehát
nem jött be.</p> <p><strong>Diplomácia és örök értékek</strong></p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Legutóbb itthon egy jezsuita szerzetes indított <a target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160801_sajgo_szabolcs_sj_nem_ertem_a_papat_1?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">a Facebookon egyfajta „segédletet”</a> azoknak, akik nem értik a pápát. Mint írja: <em>„A
pápa spirituális vezető. A politikai, a gazdasági, a törvényi, a
hadászati keretek átalakítása nem az ő feladata. Az ő felelőssége a
helyes spirituális válaszra serkenteni, a maga részéről ezt megadni. A
többi szereptévesztés”.</em></b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egyre többen vannak</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> azért,</span><b> akik </b></span>a
pápa tetteit és megnyilatkozásait inkább <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nyugati progresszív elitek
felé való megfelelési kényszerként, vagyis ravasz egyházi diplomáciaként
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>értelmezik</b></span>. Mintha Ferenc és a mögötte állók ettől remélnék, hogy
visszafogadtatnak a szalonokba és újra megtelnek a templomok (<a target="_blank" class="gmail-count" id="gmail-tcount14837" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20141014_sandro_magister_homoszexualitas_es_abortusz_mit_gondol_a_harmadik_vilag?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">tévednek</a>). A verbális diplomácia nem ördögtől való dolog, de talán nem a Ferenc-féle iskola a legjobb alkalmazása.</p> <p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A
pápaság mindig is mestere volt annak, hogy az általa vallott, örök és
egyetemes erkölcsi értékek mellett hajthatatlanul kiálljon és azokat
ügyes diplomáciával képviselje.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Néha azonban becsúsztak hibák, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hiszen a
pápai diplomáciát is emberek csinálják.</span> Az Ostpolitik például
egyértelműen <a target="_blank" href="http://www.firstthings.com/web-exclusives/2016/07/the-ostpolitik-failed-get-over-it?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">zsákutca volt</a>. És Ferencnél is az Ostpolitik túlságosan hippi hozzáállását vélem felfedezni.</b></span></p> <p><a target="_blank" href="https://eppc.org/publications/what-popes-can-and-cant-do/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">Lehet-e kritizálni</a> a pápa szavait, a Vatikán lépéseit? Az egyházpolitikát minden bizonnyal lehet. A pápa szavait is. Egyszer egy konferencián – <a target="_blank" href="http://www.firstthings.com/web-exclusives/2014/01/what-popes-can-and-cant-do?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">írja</a>
George Weigel, II. János Pál életrajzírója – egy katolikus filozófus
megjegyezte: ha a pápa azt mondaná, kettő meg kettő az öt, ő hinne neki.
Azonban <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egy másik katolikus filozófus azzal válaszolt neki: <em>„Ha a
pápa kijelentené, hogy kettő meg kettő az öt, nyilvánosan azt mondanám:
talán félreértettem Őszentségét. Magamban ugyanakkor imádkoznék, hogy
jöjjön meg a józan esze.”</em></b></span></p> <p><strong>Politikai teológia</strong></p> <p>Lehet
azzal jönni, hogy a pápa nem engedhet a keresztény elvekből és
elsősorban nem politikus, hanem spirituális vezető, na de akkor ebből mi
következik? Hogy van keresztény erkölcs és attól függetlenül egy
politikai erkölcs? Mert akkor felesleges a kereszténységre hivatkozni a
politikában (kivéve, ha a politikai termék megkívánja, ugye). És akkor
viszont felesleges számon kérni a politikusokon a keresztény elveket.
Mielőtt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a balos olvasók </b></span>nekiállnak ujjongani: ez nem csak azt jelentené,
hogy okafogyott a „keresztény politika” abortuszellenzéstől vasárnapi
zárva tartásig; hanem azt is, hogy ők sem olvashatják rá a pápa szavait
Orbán Viktor fejére.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Hiába hangoztatják ugyanis</span>, hogy a papok ne
politizáljanak: láthatóan imádják, ha a papok (éppenséggel a pontifex
maximus, Ferenc) épp az ő szájuk ízének megfelelően foglalnak állást
politikai kérdésekben.</b></span></p> <p>Élesen elválasztani egymástól tehát
vallási (vagy akármilyen, pl. felvilágosult, humanista, szekuláris,
stb.) és politikai etikát: öntökönlövés, minden oldal részéről.
Szőnyegnek kihúzása, talajnak elvesztése egymás számonkérésének
lehetősége alól. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Sokan irtóznak a politikai teológiától, de ettől még,
ahogy Richard Weaver írta: <a target="_blank" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ideas_Have_Consequences?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">az eszméknek következményei vannak</a>.
A vallási meggyőződés pedig részben eszme, amiből fakadnak etikai
követelmények.</b></span> Ebből nem az következik, hogy senki sem keresztény,
akinek nem sikerül mindezt mindig, minden körülmények között betartania
(ezt imádják a fejükre olvasni azzal, hogy képmutatóak). Csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy mércét
jelent, ami akkor is mérce, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">épp elbukunk,</span> esetleg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tartósan nem
tudunk hozzá felnőni</span>.</b></span></p> <p>Van itt még egy baj: ugyan funkcionálisan<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
jogos a spirituális és politikai vezetés elválasztása, azaz a civitas
Dei és a civitas terrena megkülönböztetése</b></span>, de Gelasius pápa
kétkard-elméletétől VII. Gergely pápa <em>Dictatus papae</em>-ján át VIII. Bonifác <em>Unam Sanctam</em>
bullájáig, amelyek megfogalmazták a két hatalom különbségét, mindegyik
vallotta, hogy a spirituális felette áll a világi-politikainak. A kettő
konfliktusában tehát a spirituálist illeti az elsőség. Ezek persze már
régen voltak, de a józan ész mégsem hajlandó azt elfogadni: ha egy
spirituális és egy politikai vezetőnek ugyanazon kérdésben ütközik az
álláspontja, akkor mindkét álláspont ugyanannyira érvényes.</p> <p>Magyarán
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ha Ferenc pápa mond valamit bevándorlás- vagy terrorizmus-ügyben, és
mondjuk magukat valamennyire kereszténynek nevező politikai vezetők
homlokegyenest mást mondanak, akkor a kettő egyszerre biztos nem lehet
igaz, még akkor sem, ha a kétféle vezetői pozíció más síkon mozog, másra
vonatkozik.</b></span> Az én fejemben legalábbis sehogy sem férne ez bele.</p> <p>Bevallom,
már II. János Pál és XVI. Benedek idejében is ugyan egyetértőleg, de
szkeptikusan hallgattam a folyamatos békefelhívásokat a különféle
kisebb-nagyobb diplomáciai, politikai vagy háborús konfliktusok esetén.
Persze<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">fontos a békés megoldás</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">; és mit tehet mást egy pápa, mint hogy
felszólít a konfliktusok békés rendezésére? De könnyű felszólítani
általánosságban a békés rendezésre, mint tető alá hozni. A pápák
ilyenkor kissé kibicelnek: nem övéké a döntés felelőssége, szavaikat
mégis ráolvassák a döntést hozó politikusokra, akik – szemben a pápával –
gúzsba kötve táncolnak.</span></p> <p>Talán ez a különbség: hogy a
konfliktusok élesebben jelentkeznek a mindennapi politikában, mint
Ferenc pápa szintjén, az érintett döntéshozók pedig gúzsba kötve
táncolnak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Tiszteletre méltó a pápa részéről a hajthatatlan kiállás
bizonyos értékek mellett, de a politikus erőfeszítései is
tiszteletreméltó, amellyel zavaros pszichológiai helyzetekben, az
ellenérdekeltekről szóló félinformációk közepette, egymással
konfliktusban lévő értékeket talán mérlegelve próbál döntést hozni, itt
és most, forró helyzetben, </b></span>creatio ex nihilo. Ez a régi, klasszikus,
szent ágostoni dilemma, amit még nem sikerült feloldania az
emberiségnek, minthogy olyannyira szeretett világunk mégiscsak
tökéletlen. Ez a tökéletlenség pedig gyakran feloldhatatlan
feszültségeket rejt magában, amelyeket nem kezelni kell, hanem
megtanulni velük együtt élni. </p> <p><strong>Naiv idealizmus és realista józanság</strong></p> <p><b>Az
egész kérdéskör végső soron oda lyukad ki, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> lehetünk-e </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">naivan
idealisták, aminek a következménye az „utánam az özönvíz” (alias:
mindenkit be kell fogadni, ha össze is omlik a nyugati civilizáció),</span> és
ezzel mondjuk szentté válunk;<span style="background-color:rgb(217,210,233)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vagy legyünk realistán józanok, és akkor
azt</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <u>kockáztatjuk</u></span>,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy talajt vesztünk, alkoholista és hatalommániás,
macchiavellista cinikusok leszünk</span></span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. </span>(Tátikásoknak: igen, ez egy maxweberi
dilemma.)</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Megoldás nincs, csak általános irányelv: <span style="background-color:rgb(255,229,153)">örök értékek
figyelembe vétele, </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem a róluk való lemondás, s egyben annak elfogadása,
hogy nem lehet azokat mindig egyenest képviselni, azonnal átültetni a
gyakorlatba. Vagy hogy örök értékek között is lehet konfliktus.</b></span> Aztán a
gyakorlatban mindez hol így, hol úgy sikerül. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Marad a bizalom az
irgalomban.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ferenc pápa </b></span>elsőre talán inkább a szimpatikus, naiv
idealista figuráját hozza, ám lehet, hogy ennek diplomáciai okai is
vannak. Mindamögött, amit mond, éppannyira vannak egyházpolitikai és
diplomáciai megfontolások, mint amennyire naivan egyszerűnek és szentnek
tűnnek mondatai. Pápasága elejétől fogva a vatikáni játék a
következőképp néz ki: itt van a szerethető, tiszta pápa, s szemben vele a
rossz, korrupt vatikáni adminisztráció. Ferenc a jó, akik pedig mögötte
pucolják a dolgokat, azok a rosszak. Az ő magyarázataik (például a pápa
szavainak értelméről) már úgysem hatnak olyan messze. A
decentralizálást hirdető római püspök elődeinél jóval rövidebbre fogta a
gyeplőt, és ugyan díszes ruhákat nem hajlandó felvenni, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><a target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140427_sandro_magister_az_utolso_papa_kiraly?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608">sokkal inkább viselkedik abszolút uralkodóként</a>,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mint </b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>elődei.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
pápai kommunikációs vonal első naptól kezdve a hippi attitűdöt
képviseli: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">béke, zöldség, szeretet. Éppenséggel helyénvaló,</span> csak
egyoldalú.</b></span> Kár lenne kétségbe vonni, hogy a pápa őszintén gondolja
mindezt. Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ő is tudja, hogy akit a Földön képvisel, az azt is
mondta: <em>„legyetek okosak, mint a kígyó”.</em></b></span> Mindenesetre, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amiket a
világtalálkozóról hazafelé mondott, azok a kijelentések nem állják meg a
helyüket, akár egy naiv szent, akár ravasz diplomata mondta őket.</b></span> (Egy
ravasz diplomata úgyis hozhatja a naiv szent figuráját, ha arra van
szüksége.)</p> <p>A naiv szentek és a ravasz diplomaták konfliktusát
egyébként megfogalmazhatjuk a később szentté avatott V. Szent Celesztin
pápa és utódja, VIII. Bonifác eltérő attitűdjének konfliktusaként is.
Celesztin, a pápai trónra halogató kompromisszum által ültetett erdei
remete pár hónap után lemondott. Utóda, VIII. Bonifác elzáratta.
Celesztin tuti szent volt, Bonifácot senki nem meri szentté avatni. De a
naiv szent és a ravasz diplomata közül utóbbi volt a rátermettebb
vezető − bár Dante a pokolban szerepeltette őt az Isteni színjátékban.
Celesztin tudta, hogy ő maga alkalmatlan, és bizonyára nagyszerű ember
lehetett. Mégis: vezetők között jobban becsülöm a bonifácokat, mint a
celesztineket.</p> </div>
<div class="gmail-forrasok">
<div class="gmail-sources">
<ul class="gmail-news"><li class="gmail-sourcetyp1"><a href="http://mandiner.blog.hu/2016/08/02/mit_csinal_ferenc_papa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201608" target="_blank" id="gmail-count24452" class="gmail-count"><span class="gmail-site">Mandiner</span> <span class="gmail-title"><span class="gmail-owner">Szilvay Gergely: </span>Mit akar Ferenc pápa?</span></a></li></ul>
</div>
</div>
<div id="gmail-shareandlikebox">
<div class="gmail-li0"><div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="width:300px;float:left">
<ul class="gmail-shareandlike"><li class="gmail-li1 gmail-left">
<br></li><li class="gmail-li3 gmail-left"><br></li><li class="gmail-li4 gmail-left"><br></li></ul>
</div>
<div style="width:230px;float:left;margin-top:10px">
<ul class="gmail-shareandlike"><li class="gmail-li5 gmail-right">
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="gmail-like" class="gmail-streetlike" title="Kattints ide, ha tetszett a cikk!"><span id="gmail-like_counter">29</span></a></div>
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="gmail-dontlike" class="gmail-streetlike" title="Kattints ide, ha nem tetszett a cikk!"><span id="gmail-dontlike_counter">3</span></a></div></li></ul></div>
</div>
A bejegyzés trackback</div>