<div dir="ltr"><h1>Székely János: A gonoszság hatalma nem korlátlan a világban </h1>
<div>2016. július 28. csütörtök 21:23<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/szekely-janos-gonoszsag-hatalma-nem-korlatlan-vilagban" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/szekely-janos-gonoszsag-hatalma-nem-korlatlan-vilagban</a><br></div>
<h3>Július 28-án, csütörtökön <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Székely János </span>
esztergom-budapesti segédpüspök tartott katekézist <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a krakkói Fatimai 
Boldogasszony-templomban</span>. Elmélkedésében<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Isten irgalmá<b><span style="font-weight:normal">ról beszélt, mint 
ami egyedül képes gátat szabni a gonosz hatalmának.</span></b></span></h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;img=o_IMG_2177.jpg" rel="lightbox[&#39;g71149&#39;]" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;p=1&amp;img=c_IMG_2177.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>Székely János fohásszal kezdte délelőtti katekézisét, kérve a 
Szentlélek jelenlétét. Elmélkedését ezzel a kérdéssel vezette fel: Miért
 volt fontos II. János Pál pápa számára <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az irgalom titkának hirdetése</b></span>? 
Miért fontos ez különösen a 20. század végén?</p>
<p>Székely János<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> II. János Pál életén</b></span>ek eseményeit állította a 
zarándok-fiatalok elé: az egykori pápa <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egyetemistaként élte át a német 
megszállást, látta, ahogyan elhurcolják az egyetem tanárait és a krakkói
 papokat, akik közül sokan nem tértek vissza.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Személyesen járt azonban 
abban a templomban, ahol Szent Fausztina megkapta az isteni 
irgalmasságról szóló kinyilatkoztatást, és ott imádkozva értette meg, 
hogy Isten azért engedi meg a gonosz jelenlétét a világban, mivel 
szabadságot adott az embernek, amely azonban nem korlátlan</b></span> – vezette fel
 mondandóját a püspök.</p>
<p>Úgy folytatta: az isteni irgalom az, amely egyedül képes korlátot 
adni a világban jelenlévő gonosznak. II. János Pál pápa megértette, hogy
 a 20. század háborúinak fájdalma közepette <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a lengyel nemzet küldetése 
is az, hogy nemet mondjon a nácizmusnak, egyedül a szeretet erejével, 
hiszen a gonoszt nem lehet más eszközzel legyőzni.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Böjte Csaba</b></span> ferences szerzetes szavait idézte fel, aki így 
fogalmazott:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a sötétséget nem lehet karddal szétkaszabolni, de elég egy 
gyertyát meggyújtani.</b></span></p>
<p>A segédpüspök arra hívta fel a figyelmet, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>minden ember arra 
kapott meghívást, hogy lelkében gátat szabjon <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a gonosz hatalmának </span></b><b>
elsősorban az Isten törvényei szerinti élettel,</b></span> ahogyan Krisztus saját 
testét helyezte a bűn lándzsái elé – fogalmazott.</p>
<p>Székely János ismét II. János Pál pápa életpéldáját állította a 
hallgatóság figyelmének középpontjába. Elmondta Krakkó keletre található
 városrészében, a <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nowa Hutában található templom építésének történeté</b></span>t, 
amely a szent pápának, akkori krakkói érseknek köszönhető. A lengyel 
pártállam nem engedte az ipari városrészben templom építtetését, így 
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Karol Wojtyła maga ment ki az új városrészbe, hogy ott elkezdjen 
szentmisét mondani. Így volt ez karácsonykor is, a hidegben több ezren 
vettek részt az érsek által celebrált ünnepi szentmisén. Az 1978-ban 
megválasztott pápa és a lakosság imádságos lelkületének nem tudott 
ellenállni a pártállam erőszakossága.</b></span> Székely János Dávid parittyájára 
utalt, amikor azt mondta<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, a Rózsafüzér szemei voltak azok, amelyek 
megállították </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Góliátot, a gonosz hatalmát.</b></span></p>
<p>Több eseményre hivatkozva beszélt a továbbiakban arról, hogy Isten 
irgalma miképpen nyilvánult meg a történelem folyamán, majd<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> személyes 
példá</b></span>val folytatta a katekézist: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Katonasága idején különösen a 
kispapokat alázták meg, sokszor gúnyolták őket. Egyik katonatársuk is 
csúnyán beszélt a többiek, és különösen saját édesanyjáról. A 
segédpüspök elmondása szerint sokat szenvedtek miatta. Egyik 
karácsonykor, amikor nem volt semmilyen közös megemlékezés Krisztus 
születéséről a táborban, ahonnan őket sem engedték haza az ünnepre, 
kispaptársaival mégis összejöttek, gyertyát gyújtottak. Valaki elővette a
 családjától kapott öt narancsot, amit a fenyőágak alá helyeztek. Az 
éneklés és imádság után, a hátul meghúzódó, korábban őket bántó 
társuknak adták a narancsokat, karácsonyi ajándékként.</b></span> A püspök 
elmondása szerint a férfi nagyon meghatódott: soha életében nem kapott 
még ajándékot, édesanyja elhagyta őt, soha nem tudta meg, kik a szülei. 
Székely János ebben a történetben is az isteni irgalom megvalósulását 
látta, majd Szent Pál mondatát idézte: „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ne engedd, hogy legyőzzön a 
rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval” (</b></span>Róm 12,21). Ferenc pápa 
szentévi törekvésére hivatkozva pedig kiemelte, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mennyire fontos 
lenne, hogy az irgalmas Jézus arca tükröződjön az egyházban, ha 
elindulnánk a szegények és a periférián élők felé.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;img=o_IMG_2301.jpg" rel="lightbox[&#39;g71149&#39;]" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;p=1&amp;img=c_IMG_2301.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A püspök buzdította a fiatalokat, hogy legyenek az Ő irgalmas arca a világban, akiben felismerhető az Isten!</p>
<p>Ahogyan fogalmazott: A mai világban <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nagyon nagy szükség van a 
szeretetre</b></span>! Az egyház küldetése, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> emberibb, igazabb világot é</b></span>pítsen!</p>
<p>Székely János felidézte<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> egy rabbi történetét is, akitől megkérdezték,
 hogy mi a különbség a Genezáreti-tó és a Holt-tenger között, amelyeket 
ugyanúgy a Jordán vize táplál. A rabbi azt mondta: a Genezáreti-tó 
tovább adja azt a vizet, amit befogad. A Hol-tenger nem ad tovább 
semmit. </b></span>Ennek kapcsán Székely János arra figyelmeztetett, hogy ha 
közösségeink nem adják tovább az isteni kegyelmet, Holt-tengerré válnak.
 Így<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a kilépésre és az önátadás</b></span>ra buzdította a fiatalokat a reggeli 
katekézis szónoka.</p>
<p>Mondandója közben felolvasta az aznapi evangéliumi szakaszt Lukács 
evangéliumából, amely az elveszett bárány példabeszédéről szólt.</p>
<p>Amint a püspök megfogalmazta, Jézust sokan bántották azért, mert túl 
irgalmas volt. Ugyanígy tesz azonban <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az Isten is – ujjong, ha egy bűnös 
megtér, hiszen meg akar tisztítani és meg akarja ölelni a tőle 
eltávolodott embert. Nem nyugszik, ha valaki elveszett, felkel és 
elindul megkeresni azt </b></span>– fogalmazott, majd hozzátette: „Te az Isten 
számára mindennél fontosabb vagy, szüntelenül figyel téged – 
születésünkkor az Örök Teremtő is ujjongott, aki teremtett!”</p>
<p></p>
<p>Örök szeretetből alkot az Isten – mivel mi nem tudjuk Őt a maga 
valóságában megtapasztalni, ezért <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ő jön, önmagát ajándékozza nekünk, 
mivel emberi szívvel akart szeretni:</b></span> Ahogyan a vőlegény örül a 
mennyasszonynak, úgy örül neked a te Teremtőd! – idézte Székely János 
Izajás próféta könyvének sorait.</p>
<p>Végül három utat mutatott be, amelyek <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten befogadására vezet</b></span>nek:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a 
Biblia olvasása,</b></span> Isten élő Igéje, amely Lélek és élet, amely fölülről 
építi az egyházat, a világot; <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az imádság, </b></span>amelyben Isten néz bennünket, 
az Ő tekintete ölel körül mindannyiunkat. Isten nem tudja levenni rólunk
 a tekintetét; <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a szentségek vétele, </b></span>amelyek Jézus szívéből fakadnak. 
Székely János itt <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">a gyónásra hívta fel különösen a figyelmet, amelyben 
megtapasztalhatjuk valós önmagunkat, álarcok nélkül, szabadon.</span></b></p>
<p>Az irgalmasság éve sem szól másról – fogalmazott a püspök – mint a 
találkozásról; nem okosnak kell lennünk, hanem szeretnünk kell, 
önmagunkat kell odaadnunk szüntelenül, amely az ember legfontosabb és 
alapvető hivatása a világban – hívta fel a figyelmet Székely János 
katekézisének végén. </p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;img=o_IMG_2356.jpg" rel="lightbox[&#39;g71149&#39;]" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;p=1&amp;img=c_IMG_2356.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><i>A tegnapi naphoz hasonlóan a katekézissel kapcsolatos kérdések közül válogattunk.</i></p>
<ul><li>Hogyan alakult püspök atya hivatása?</li></ul>
<p>A kérdéssel kapcsolatban Székely János elmesélte egy hét éves kori 
élményét, amikor unokatestvérével németül beszélgetve, az ő kistestvérét
 babakocsiban tologatva megkérdezte tőle, hogy ha felnő, elveszi-e őt 
feleségül. A püspök már akkor is azt válaszolta, hogy nem lehet, mivel 
pap lesz. A segédpüspök azt is megosztotta hallgatóságával, hogy 
alapvetően soha nem ingott meg hivatásában, amelyre nincsenek logikus 
észérvek, ahogy a szeretetben sincsenek – mutatott rá. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Első vágya az 
volt, hogy ferences és kertész lesz, egész nap békésen, egyedül Jézussal
 tölti majd napjait. Ezen kívül az önmaga Istennek való odaadása iránt 
érzett vágya volt erős lelkében.</b></span></p>
<ul><li>Mit jelenthet a mindennapi életben az irgalmasság?</li></ul>
<p>Székely János elmondta, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a hétköznapokban nagyon fontos 
meglátnunk a másik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fájdalmát.</span></b></span> E kérdésnél <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Simone Weil francia-zsidó 
származású filozófusra hivatkozott, aki az irgalom legszebb példájaként 
beszélt az evangéliumban olvasható irgalmas szamaritánus történetéről. 
</b></span>Weil e mondatot tartotta az egész történet szívének: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Meglátta, és 
megesett rajta a szíve!”</b></span> Székely János úgy fogalmazott, hogy szemeink 
ablakok, amelyen beárad a másik ember fájdalma – ha őszintén nézünk –,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> 
így nekünk is fájni fog embertársunk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedése.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>A püspök arra 
buzdította a templomban jelen lévő fiatalokat, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ne féljenek a 
szegényekhez odalépni, hiszen az irgalom ekkor kezdődik.</b></span></p>
<p>Székely János ugyanakkor megemlítette<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a párkapcsolatot és házasságot 
is, amelyben a szeretet áradásáról lehet beszélni.</b></span> Rámutatott, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ezt 
szüntelenül kell adni, különösen a férfinak kell állandóan a kapcsolat 
„indító motorjának” lennie, hogy tudjon örülni annak, hogy a felesége az
 ő felesége. Ha a férfi erre képes, akkor a felesége szárnyakat kap. Ez a
 férfi küldetése a házasságban, hogy egy életen át udvaroljon</b></span> – 
hangsúlyozta Székely János püspök.</p>
<p>A püspök a (leendő) feleségeknek is adott tanácsot: érzékenyen 
jelezzék, hogy minek örülnének, mi az, ami fáj – ha ezt nem tudja egy 
nő, akkor nem működik a kapcsolat. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szükséges bátorítani a férfit és 
megtanítani arra, hogy hogyan szeresse menyasszonyát, feleségét! Székely
 János még azt is hangsúlyozta, hogy egy szép házassághoz nagy szív 
kell, kell tudni megbocsátani. A házasság olyan, mint két dallam 
együttes szimfóniája.</b></span></p>
<ul><li>Ha Isten ennyire szeret, miért nem tapasztalom?</li></ul>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az Úristen nagyobb, mint az érzések, egy házasságban sem mindig 
lángol a szerelmi érzés – az Istennel való kapcsolat is ehhez hasonló. 
</b></span>Személyünk legmélyén nem az érzések vannak, ha megyünk az Úristen felé, 
elveszítjük az érzéseinket – le kell ereszkednünk a mélybe; lényünk 
legmélyén Ő van jelen!</p>
<p>A kérdések végén Székely János egy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>különleges áldás</b></span>ra hívta az oltár 
elé azokat a fiatalokat, akik szerzetesként vagy papként szeretnék 
Istennek átadni önmagukat. A Fatimai Boldogasszony-templom oltára előtti
 lépcsősort teljes hosszában betöltötték a szerzetesi hivatásra készülő 
zarándokok, akikre Székely János áldását adta. Ezután mindazokat is 
áldásában részesítette, akik a családos élet mellett döntöttek.</p>
<p style="text-align:center" align="center">***</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;img=o_IMG_2599.jpg" rel="lightbox[&#39;g71149&#39;]" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;p=1&amp;img=c_IMG_2599.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A szentmisében elhangzott<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> tékozló fiú történeté</b></span>ről beszélve Székely 
János feltette a kérdést, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> vajon az Isten ennyire balga, hogy az 
apához hasonlóan odaadja mindenét fiainak? Isten, ahogyan a szentmise 
prédikációjában elhangzott, az emberre bízza az egész Földet, annak 
ellenére, hogy látta, hogy mennyi szörnyűség fog történni; a szülőkre 
bízza a gyermekeket, tudva, hogy mennyi sérülést fognak átörökíteni. 
Isten mégis a legnagyobb kincset bízza az emberre </b></span>– fogalmazott Székely 
János – az életet.</p>
<p>Bűneink nem könnyű kis kalandok, miután minden megy a maga útján – az
 az életünket tékozolja; veszítünk szemünk csillogásából – mutatott rá. 
Majd az evangéliumi történet egy-egy mozdulatát emelte ki: a fiú 
nyomorúságai közepette rögtön visszaindul az atyai házba – jó lenne, ha 
mi bennünk is mindig megszületne ez a döntés – buzdított, majd kiemelte 
az apa magatartását.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Messziről meglátja a fiát – mert várta, talán minden délután kiült a 
ház elé. Nem azért engedi el, mert mindegy volt neki – lélekben a fiával
 van pokoljárása közben is.</b></span></p>
<p>Éppen így Isten házában mi sem vagyunk váratlan vendégek; minket is 
vár, rendkívül örül annak, hogy itt vagyunk ezen a találkozón – mondta 
Székely János.</p>
<p>Az apa fia elé fut – a felnőtt férfiak soha nem futottak az ókori 
keleten: az Isten megfeledkezik méltóságáról, nyakába borul, és átöleli 
őt – hívta fel a figyelmet.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Csak a fiát látja: halott volt és életre kelt, elveszett de megkerült
 – Ilyen az Isten tekintete! Így vár bennünket, kitárt karokkal, nem 
kívülről figyeli az életünket, hanem belülről éli át.</b></span></p>
<p>Székely János beszédének végén Szent Ágoston egy gondolatát 
elevenítette fel:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Isten közelebb van hozzánk, mint mi önmagunkhoz, 
jobban szeret, mint mi saját magunkat, jobban ismer.</b></span> Ezután hozzátette: 
Az Ő tekintete nem megalázó, hanem szerető!</p>
<p style="text-align:center" align="center">***</p>
<p></p>
<p align="center">Székely János a szentmise után elmondta, hogy nagyon 
jól érzi magát, még soha nem vett részt ilyen találkozón, 
bár Częstochowában márt járt lengyel zarándokokkal, ahol a megérkezésre 
százerre nőtt a létszám. Ennyi fiatalt énekelni, imádkozni azonban még 
nem látott, amelyet nagy kincsnek tart. Az interjúban hangsúlyozta, hogy
 az egyház ezt is ünnepli ezen a találkozón.</p>
<p align="center">Ideérkezéséről <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a püspök elmesélte, hogy Budapestről 
indultak biciklivel egy kis közösséggel, az első és az utolsó napon vett
 részt. Nagy öröm volt számára a fiatalokkal együtt lenni. </b></span>A találkozón 
jelen lévő fiatalok csillogó tekintete a püspök szerint annak 
bizonysága, hogy az evangélium igaz; amikor egy ember befogadja azt, az a
 lényére és arcára is „kiül”. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jézus </b></span>soha nem elvesz, hanem kiteljesít, 
hiszen <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>azért jött, hogy „életük legyen, és bőségben legyen” </b></span>– mondta 
Székely János. Az evangéliumot egy dallamhoz hasonlította, amelyet ha az
 ember meghall, ha arra rátalál,  akkor érzi, hogy boldog, hogy a helyén
 van a világban. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A fiatalok most ezt élik át – fogalmazott –, hogy a 
helyükön vannak, közösségben Istennel, egymással; ez ragyog rajtuk. </b></span></p>
<p align="center">Székely János nemcsak katekézisében említette a 
szerető Jézus tekintetét, hanem kérdésünkre is arról beszélt, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az 
irgalmas Jézus képében az a fantasztikus, hogy bennünket néz; hogy engem
 néz. Hogy szeretettel belelát az egész életem mélységeibe – hogy ismer 
engem, felemel és tisztítani akar, magához akar hívni.</b></span> Székely János 
elmondta, hogy a találkozó nyitószentmiséjén csak Jézus tekintetét 
nézte, az oltár mögött elhelyezett képre tekintett.</p>
<p align="center">Az átalakulás gondolatánál, fogalmánál maradva úgy 
fogalmazott, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ha egy fiatal kilép a kényelemből és mer közeledni a 
szegények, cigányok felé, vagy ha elmegy Afrikába, és megtapasztalja, 
hogy nincs ivóvíz, nincs iskola, ruha, ha szembesül az emberi 
nyomorúsággal, az teljesen átalakíthatja a lelket</b>. </span>Sokszor közömbösek, 
távolságtartóak vagyunk, vagy félelemből nem merünk odalépni a szenvedők
 felé – mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>számára is meghatározó 
élmény volt szembesülnie unokatestvére szenvedésével, betegségével (a 
katekézisben elmondta, hogy vastüdővel élt, ő maga sokat járt be hozzá a
 kórházba). </b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;img=o_IMG_2623.jpg" rel="lightbox[&#39;g71149&#39;]" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71149&amp;p=1&amp;img=c_IMG_2623.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p align="center">A kérdésre, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> mi segítheti a magyar fiatalokat 
abban, hogy hitük megerősödjön,</b></span> Székely János elsőként<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a 20. század 
sérülései</b></span>re hívta fel a figyelmet, és arra, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a tragédiák</b></span>at máig sem 
tudtuk feldolgozni.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Szükség lenne arra, hogy lassanként talpra álljunk 
– mondta –, valamint arra, hogy keresztjeinket fel merjük venni, Jézusra
 tudjunk támaszkodni, és elhagyjuk a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span></span></span> depressziós, elkeseredett 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">állapotunkat</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> </b>Szükség lenne továbbá tisztánlátásra, hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a mostani 
világ nagyon kaotikus, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a fiatalok </span>nehezen igazodnak el. </b></span></p>
<p align="center">Mindazonáltal keresik a lelki mélységet, éppen ezért 
az egyház feladata, hogy behívja őket, hogy ne csak a homlokzatot 
mutassuk, a külsődleges programokat. Sokszor ezek mögül hiányzik az 
aranyfedezet, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az imádság öröme és az egymás segítése. Jó lenne ezt az 
aranyfedezetet erősíteni, és visszatérni a forráshoz. </b></span></p>
<p align="center">Székely János zárásként elmondta, hogy a találkozón 
szeretne eljutni az Irgalmasság-bazilikához, valamint szívesen megáll 
ott, ahol fiatalok énekelnek, örülnek egymásnak, hiszen a közösen átélt 
megtisztulás-élmény a szentgyónás által a közös örömben is 
megmutatkozik.<br><br>Fotó: Merényi Zita</p></div>