<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Ferenc pápa: Az imádság az első és legfőbb „munkaeszköz” a kezünkben! </h1>
<div class="gmail-datum">2016. július 24. vasárnap 18:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-imadsag-az-elso-es-legfobb-munkaeszkoz-kezunkben">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-imadsag-az-elso-es-legfobb-munkaeszkoz-kezunkben</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Július 24-én délben Ferenc pápa ismét elimádkozta az
Úrangyala imádságot a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel. Előtte a
napi evangéliumról elmélkedett, arról, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">mit tanított Jézus az
imáról</span>. Utána pedig imádságot kért a krakkói Ifjúsági Világtalálkozón
részt vevő fiatalokért.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71073&img=o_ura.jpg" rel="lightbox['g71073']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71073&p=1&img=c_ura.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><em>A Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük.</em></p>
<p>Kedves testvéreim, jó napot kívánok!</p>
<p>A mai vasárnap evangéliuma (Lk 11,1–13) azzal a jelenettel kezdődik,
hogy Jézus egyedül, elvonulva imádkozik, amikor pedig befejezi, a
tanítványok kérik: „Uram, taníts meg minket imádkozni” (Lk 11,1); ő
pedig így válaszol: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk…” (Lk
11,2). Ez a szó <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus imájának a „titka”, az a kulcs, amelyet ő maga ad
nekünk, hogy mi is be tudjunk lépni abban a bizalmas kapcsolatba az
Atyával, amely elkísérte és megtartotta őt egész életében.</b></span></p>
<p>Az „Atya” megszólításhoz <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Jézus <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>két kérés</b></span>t kapcsol:</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„szenteltessék meg
a neved, jöjjön el az országod” </b></span>(Lk 11,2). Jézus imája, és így a
keresztény ima, mindenekelőtt helykészítés Istennek, engedni neki, hogy
kinyilvánítsa szentségét bennünk, és előmozdítani országát, kezdve annak
lehetővé tételével, hogy gyakorolhassa szereteturalmát életünkben.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>További három kérés</b></span> egészíti ezt az imát, amelyet Jézus tanít, a
Miatyánkot. Ez a három kérés alapvető szükségleteinket fejezi ki: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a<em> kenyeret</em>, a<em> megbocsátást</em> és a<em> segítséget a kísértések között</em></b></span>
(vö. Lk 11,3–4). <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem lehet élni kenyér nélkül, nem lehet élni
megbocsátás nélkül, és nem lehet élni Isten segítsége nélkül a
kísértések között.</b></span> A <em>kenyér</em>, amelyet Jézus velünk kéret, a
szükséges, és nem a felesleges kenyér; a zarándokok kenyere, az igazi
kenyér, olyan kenyér, amelyet nem halmoz fel és nem pocsékol el az
ember, amely nem nehezíti el lépteinket. A <em>megbocsátás</em>:
mindenekelőtt az a megbocsátás, amelyet mi magunk kapunk Istentől: csak
annak tudata tud képessé tenni minket a testvéri kiengesztelődés konkrét
gesztusaira, hogy olyan bűnösök vagyunk, akiknek végtelen
irgalmasságában Isten megbocsátott.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ha valaki </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem érzi magát bocsánatot
nyert bűnösnek, soha nem lesz képes </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>megbocsátó és kiengesztelődő
gesztust tenni.</b></span> Ez abból a szívből indul ki, amelyben bocsánatot nyert
bűnösnek érezzük magunkat. Az utolsó kérés, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„ne hagyj el minket a kísértésben”</em></b></span>,
annak tudatosságát fejezi ki, hogy milyen a helyzetünk<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: mindig ki
vagyunk téve a gonosz cselvetéseinek és a romlás veszélyének. Mindnyájan
ismerjük, mit jelent a kísértés!</b></span></p>
<p>Jézus imádságról szóló tanítása két példázattal folytatódik,
amelyekben egy barátnak a barátjával, illetve egy apának a gyermekével
szemben tanúsított magatartását hozza fel példaként (vö. Lk 11,5–12).
Mindkettő arra akar tanítani minket, hogy <em>teljesen bízzunk Istenben</em>, aki Atyánk. Ő saját magunknál is jobban tudja, mire van szükségünk, de azt akarja, hogy azt <em>merészen és kitartóan</em> eléje vigyük, mert így tudunk részt venni az ő üdvözítő művében. <em>Az imádság az első és legfőbb „munkaeszköz” a kezünkben!</em>
Kitartóan kérni Istent nem arra szolgál, hogy meggyőzzük őt, hanem hogy
erősebbé tegyük hitünket és türelmünket, vagyis azt a képességünket,
hogy együtt harcoljunk Istennel a valóban fontos és szükséges dolgokért.
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az imádkozásban ketten vagyunk: Isten és én, hogy együtt harcoljunk a
fontos dolgokért.</b></span></p>
<p>Ezek között van egy nagyon fontos dolog, amelyet Jézus megemlít a mai
evangéliumban, de amelyet szinte sosem szoktunk kérni, ez pedig a <em>Szentlélek</em>:
„Add nekem a Szentlelket!” Jézus ezt mondja: „Ha ti, bár gonoszak
vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei
Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle!” (Lk 11,13). A
Szentlélek! Kérnünk kell, hogy a Szentlélek töltsön el minket! És mire
szolgál a Szentlélek? Arra, hogy helyesen tudjunk élni, bölcsen és
szeretettel, Isten akaratát követve. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Milyen szép imádság lenne az, ha
ezen a héten mindannyian azt kérnénk az Atyától: „Atyám, add nekem a
Szentlelket!” Szűz Mária kinyilvánítja előttünk létezésével Isten
Lelkét, aki teljesen betöltötte őt. Ő segítsen minket Jézussal
egyesülten kérni az Atyát, hogy ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">világiasan </span>éljünk, <u>hanem az
evangélium szerint, a Szentlélek által vezetve!</u></b></span></p>
<p><em>A Szentatya szavai az Angelus után:</em></p>
<p>Ezekben az órákban lelkünket ismételten megrendítik a szomorú hírek
az elítélendő terror- és erőszakcselekményekről, amelyek szenvedést és
halált okoztak. A németországi Münchenben és az afganisztáni Kabulban
történt drámai eseményekre gondolok, amelyekben számos ártatlan ember
vesztette életét.</p>
<p>Közel vagyok az áldozatok családtagjaihoz és a sérültekhez! Arra
hívlak benneteket, hogy csatlakozzatok imámhoz, hogy az Úr mindenkiben
jóra és testvéri szeretetre irányuló elhatározásokat ébresszen. Minél
leküzdhetetlenebbeknek tűnnek a nehézségek és sötétnek a biztonság és a
béke kilátásai, annál buzgóbban kell imádkoznunk!</p>
<p>Kedves testvéreim! Ezekben a napokban nagyon sok fiatal útra kel a
világ minden táján, és Krakkó felé tart, ott rendezik meg ugyanis a
harmincegyedik ifjúsági világnapot. Szerdán én is elindulok, hogy
találkozzam ezekkel a fiatalokkal, fiúkkal és lányokkal, és együtt
ünnepeljem velük és értük az irgalmasság jubileumát, Szent II. János Pál
közbenjárásával. Kérlek titeket, kísérjetek minket imáitokkal. Már most
köszöntöm mindazokat, és köszönetet mondok mindazoknak, akik a zarándok
fiatalok fogadásán dolgoznak: számos püspök, pap, szerzetes és világi
hívő. Külön gondolok szépszámú kortársaikra is, akik bár személyesen nem
lehetnek ott, tájékoztatási eszközökön keresztül követni fogják az
eseményt. Mindannyian egyek leszünk az imádságban!</p>
<p>És most köszöntelek titeket, kedves zarándokok, akik Olaszországból
és más országokból érkeztetek! Külön is köszöntöm azokat, akik São
Paulóból és São João de Boa Vistából (Brazíliából) érkeztek, a cremonai
„Giuseppe Denti” kórust, a Piumazzóból Rómába jött kerékpáros
zarándoklat részvevőit, akik szolidaritási tevékenységet is végeznek.
Köszöntöm a Torino megyében található Valperga és Pertusio Canavese
fiataljait: továbbra is igyekezzetek élni és nem csak éldegélni,
tengődni, ahogyan pólótokra írtátok!</p>
<p>Mindenkinek szép vasárnapot kívánok! Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Finom ebédet! A viszontlátásra!</p>
<p>Fordította: Tőzsér Endre SP</p>
<p>Fotó: Vatikáni Rádió</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>