<div dir="ltr"><font size="4"><b>Magyar és lengyel szentek</b></font> (krakkói kiállítás)<br><div>
<p>„A kiállítás a magyar és a lengyel történelemnek azt az időszakát
idézi fel, amely kiemelten fontos a kapcsolatainkban. Azt mutatja be,<span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">milyen fontos szerepet játszottak a szegénység, a szeretet szolgálatában</span><b>
az Árpád-házi és az Anjou királylányok, illetve királynők”</b></span> –
fogalmazott a tárlat megnyitása után Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi
és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár telefonon az
MTI-nek.</p>
<p>Mint kifejtette, a krakkói kiállításon bemutatott női szentek és boldogok
között szerepel<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Szent Ágnes, Szent Kinga, Boldog Jolán, Szent Margit,
Szent Erzsébet, Sziléziai Szent Hedvig és Anjou Szent Hedvig</b></span>. A
bemutatott szentek<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b> egy-egy keresztény erényt – például az adakozást, a
türelmet, a tisztaságot, az okosságot – testesítenek meg.</b></u></span> „<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hiába éltek
nagy gazdagságban a középkori királyok</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>, ezek a nők és asszonyok
vállalták<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a </b></span>szegények, a más ember iránti</span><b> szolgálatot. Ez komoly üzenet </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a
mai kor számára is,</span><b> amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> annyira</span> erős az individualizmus és a
liberalizmus </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">értékeket felrúgó üzenetei nyomják a világot</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">”</span> – mondta
Soltész Miklós. Hozzátette: a tárlatot megnyitó beszédében is kitért
arra, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a mostani időszak számos akadályt gördít Európa elé,</span><b> és ezek
közé </b>tartozik <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az érték nélküli társadalom</b></span>, amelyre egyre többen mondanak
nemet<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. „Vissza kell találnunk a keresztény gyökerekhez, értékekhez,</span>
miközben a délkeletről érkező kultúrában a szeretet parancsa másodlagos
sok mindenhez képest. Utóbbi ellen kell magunkat felvértezni, az
Árpád-házi és Anjou-korabeli női szentek által is nyújtott erővel. ....."<br></p><font size="4"><b>Anjou Hedvig </b></font>– Gyereklány a szentség nehéz útján
<a href="http://talita.hu/magazin/author/mari/" title="Kóczián Mária bejegyzése" rel="author" target="_blank">Kóczián Mária</a> | 2016. július 18.
<p><b><a href="http://talita.hu/wp-content/uploads/2016/07/hedvig_arck%C3%A9p.jpg" target="_blank"><img style="margin-right:0px" src="http://talita.hu/wp-content/uploads/2016/07/hedvig_arck%C3%A9p.jpg" alt="hedvig_arckép" height="144" width="111"></a></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><br>
Nagy Lajos király kisebbik lánya alig 25 évet élt, s ez a rövid élet nem
volt mentes</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a hányattatásoktól,</span> súlyos döntésektől, amelyekhez <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
dinasztikus és keresztény küldetéstudat adhatott és adott erőt neki.</span>
Hedvig, vagy ahogy a lengyelek hívják: J<span style="background-color:rgb(255,229,153)">adwiga szentsége máig beragyogja
Közép-Európát: magyarok, lengyelek, litvánok tekintenek rá kivételes
tisztelettel.</span> Július 18-án ünnepeljük emléknapját.</b></p>
<p><span></span></p>
<p> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span></span></span>Hedvig 1373 táján, I. (Nagy) Lajos (1342-1382) második házasságából
született.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <b>A kislány négyéves koráig a magyar királyi udvarban
nevelkedett. 1378-ban eljegyezték őt III. Lipót osztrák herceg nyolcéves
fiával, Habsburg Vilmossal, így Hedvig Bécsbe került, ahonnan két év
múlva újra Budára hozták.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Lajos 1370 óta a lengyel király is volt, a perszonálunió megőrzésére
törekedett, és trónjait idősebbik leányára, Máriára (1382-1395), és
annak jegyesére, Luxemburgi Zsigmondra (magyar királyként uralkodott:
1387-1437) kívánta hagyni. Nagy Lajos 1382-es halála után azonban a
lengyelek nem járultak hozzá terveihez. A lengyel főurak belefáradtak
abba, hogy a király csupán régensek útján kormányozzon, elutasították
Mária trónra emelését, és a kisebbik Anjou hercegnőnek, Hedvignek
ajánlották fel a trónt, aki 1384-ben át is költözött a krakkói udvarba.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A tíz esztendős kislányt saját jogán koronázták meg Krakkóban,</b></span>
1384-ben. A lengyel urak Zsigmond után az ő jegyesét, Habsburg Vilmost
is alkalmatlannak ítélték a trónra, és az akkor még pogány litván
fejedelemmel, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Hedvignél 28 évvel idősebb Jagellóval kívánták
megházasítani királynőjüket. Ez a házasság azzal is kecsegtetett, hogy a
litvánok a lengyelekkel perszonálunióban erőteljesebben tudnak majd
fellépni a velük rivális Német Lovagrenddel szemben, illetve a litvánok
nem a pravoszláv hitet, hanem a nyugati kereszténységet követik majd. A
szinte még gyermek Hedvig meghozta a nehéz döntést, beleegyezett a
házasságba.</b></span></p>
<p>Természetesen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a hoppon maradt vőlegény, Habsburg Vilmos sem nézte ezt
a változást tétlenül: 1385-ben Krakkóba szökött, hogy a Hedviggel
előzetesen megkötött házasság elhálásával kész helyzet elé állítsa a
lengyel arisztokratákat, de terve</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>kudarcba fulladt, és távozott az
országból.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Ezzel minden akadály elhárult Jagelló és Hedvig házassága
elől: a lengyel-litván perszonálunióról szóló krewói unió megkötése
(1385. augusztus 14.) után hat hónappal a litván nagyfejedelem Krakkóba
érkezett, testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett, és
1386. február 18-án, a Waweli székesegyházban feleségül vette Nagy Lajos
leányát. Így lett Hedvig a litván nép keresztény hitre térítésének
apostola.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A királynő ifjú kora miatt az uralkodói jogkörök döntő részben a II.
Ulászló néven trónra emelt Jagellóra szálltak, – aki igen sokáig,
1434-ig ült a lengyel trónon –, Hedvig mégis részt vállalt Lengyelország
kormányzásában. A királynő tevékenysége azonban sokkal jelentősebb volt
a kereszténység terjesztése, a művelődés támogatása és a szegényekről
való gondoskodás terén.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hedvig nevéhez fűződik a vilniusi püspökség megszervezése, valamint
az, hogy litván hallgatók számára ösztöndíjat alapított a prágai
egyetemen. Az 1390-es években a krakkói egyetem a királyi pár
adományainak köszönhetően ismét megnyitotta kapuit, és teológiai
fakultással is bővült. Hedvig saját vagyonából is támogatta a művészek,
tudósok munkáját, kórházakat alapított, és gyakran személyes
fáradozásával, betegápolással igyekezett enyhíteni a nélkülözők
nyomorúságait.</b></span></p>
<blockquote><p>„Nagyon bájos arcú volt, de szokásait és erényeit
tekintve még kedvesebb, a katolikus hit elterjesztője Litvániában. Ő
állította fel a zsoltározók kollégiumát a krakkói székesegyházban, és
két oltárt ugyanott. Ő alapította a piaszki Szűz Mária-kolostort Krakkó
mellett. Ő kezdte el a szláv testvérek kolostorának felépítését.
Nagyböjt és advent idején vezeklőövvel és rendkívüli önmegtagadásokkal
fegyelmezte testét. Bőkezű volt a szegények, özvegyek, jövevények,
zarándokok, mindenféle nyomorgók és szükséget szenvedők iránt.” (Részlet
Jan Dlugosz krakkói kanonok „A lengyel királyság évkönyvei” című
művéből.)</p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A királynő már életében rendkívül népszerű volt a lengyelek körében, amit legendái is mutatnak.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Szent Erzsébetéhez nagyon hasonló történet szerint Hedvig gyakran
élelmet csempészett ki a palotából a szegények számára. Egyik éjszakai
útján a férje a várból kivezető titkos folyosó végén várt rá, ám a
kötényébe rejtett étel egy csokor rózsává változott, így a királynő
végül elkerülte a büntetést.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Legismertebb legendája a következő: Az uralkodópár 1395-ben rendelte
el a krakkói Boldogságos Szűz Mária Látogatása templom felépítését. Az
építkezés során Hedvig megpillantott egy munkást, aki családja
nyomorúsága miatt szomorkodott. A királynő megsajnálta őt, és neki
ajándékozta drágakővel kirakott cipőjét, a munkás pedig csodálkozva
vette észre, hogy távozása után az egyik kőszikla megőrizte az asszony
lábnyomát, ami mai napig látható a templom padlózatán.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Saját karizmáját „a kereszt balgasága” kifejezésben foglalta össze.
Legszívesebben a kereszt előtt imádkozott, sok álmatlan éjszakát töltött
a Wawel fekete feszülete előtt, hogy mindent alaposan átgondoljon és
világosságot merítsen elgondolásaihoz. „Fac quod vides” – halotta
Jézustól, vagyis: „Tedd, amit látsz! Figyelj engem, szemléld az én
megfeszített szeretetemet, és tudni fogod, mit tégy.”</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A királynő kb. 25 éves korában, 1399 júniusában világra hozta első,
egyetlen gyermekét, Jagelló Erzsébet Bonifáciát, a gyermekágyi láz
azonban néhány héten belül előbb a csecsemő, majd az anya halálát
okozta. Hedvig 1399. július 17-én halt meg, testét – a lengyel
uralkodóktól eltérően – nem a Waweli székesegyház kriptájában, hanem a
főoltár alatt temették el, mert meg voltak győződve róla, hogy a
királynő szentté avatási eljárása hamarosan kezdetét veszi. Ez végül 600
éven át húzódott, Nagy Lajos kisebbik leányát II. János Pál pápa avatta
szentté, 1997-ben. 2006 óta a Dunakanyar védőszentjeként is tiszteljük.</b></span></p>
<p><a href="http://talita.hu/wp-content/uploads/2016/07/hedvig_s%C3%ADreml%C3%A9k.jpg" target="_blank"><img style="margin-right:0px" src="http://talita.hu/wp-content/uploads/2016/07/hedvig_s%C3%ADreml%C3%A9k-700x467.jpg" alt="hedvig_síremlék" height="161" width="242"></a></p>
<p><i>A cikk Tarján M. Tamás <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1399_julius_17_szent_hedvig_lengyel_kiralyno_halala/" target="_blank">Rubiconban megjelent írásának</a> rövidített, szerkesztett, kiegészített változata.</i></p>
<i></i></div></div>