<div dir="ltr"><div>
<div>
<div><a href="http://www.hetek.hu/velemeny/201607/tamadas_alatt_a_hazassag_es_a_csalad" target="_blank">http://www.hetek.hu/velemeny/201607/tamadas_alatt_a_hazassag_es_a_csalad</a><br><br></div><div>Támadás alatt a természet rendje szerinti házasság és a család<br></div><div><br></div></div></div>
<div>
<div><div><div><div><a href="http://www.hetek.hu/files/2016/28/ateista.jpg" title="Keresztényellenes szlogen a budapesti melegfelvonuláson. Tisztelet helyett gyalázkodás." rel="gallery-node-154113-fG_6wBnZw1s" target="_blank"><img src="http://www.hetek.hu/files/styles/cikk-belso-fekvo/public/2016/28/ateista.jpg?itok=Pl_Sb_7V" alt="" title="Keresztényellenes szlogen a budapesti melegfelvonuláson. Tisztelet helyett gyalázkodás." height="400" width="600"></a></div></div></div><div style="max-width:600px"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Keresztény</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellenes</b><b> szlogen a budapesti melegfelvonuláson</b></span>. Tisztelet helyett<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> gyalázkodás.</b></span><br></div></div><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Egyhangúlag
kinyilvánította az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy az Emberi Jogok
Európai Egyezménye nem ismeri</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az azonos neműek „házassághoz való jogát”</b></span>.
Az európaiak szerencséjére ugyanis az Egyezmény kifejezetten nevesíti a
két különnemű személyt: a férfit és nőt a házasságkötés és a
családalapítás alanyaként.
</p><div>
<a rel="gallery-all" title="" href="http://www.hetek.hu/files/images/2016/28/meszaros_istvan.jpg" target="_blank"><img src="http://www.hetek.hu/files/styles/cikk-belso-beepitett/public/images/2016/28/meszaros_istvan.jpg?itok=3wSlf7x_" alt="" title=""></a></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az
Emberi Jogok Európai Egyezményét 1950-ben fogadta el az emberi jogok és
a jogállamiság intézményének védelmezésére alapított, strasbourgi
székhelyű Európa Tanács. <i>E nemzetközi szervezet nem keverendő össze az
Európai Unióval</i><i>.</i> Jelenleg negyvenhét tagja van: az összes európai ország
(Oroszországot is ideértve), sőt még Törökország is. Az Egyezmény
betartását az általa felállított nemzetközi bíróság, az EmberiEmberi jogi sérelem esetén a tagállamok
állampolgárainak joguk van hozzá fordulni, ha a hazai jogorvoslati
lehetőségeket már kimerítették.
Jogok
Európai Bírósága felügyeli. </span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nemzetközi meleglobbi –</b></span> nemi diszkriminációra, a magán- és a
családi élet autonómiájának sérelmére hivatkozva – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>évek óta ostromolja
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az Emberjogi Egyezmény<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">házasság- és családvédő passzusát,</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> ami kimondja, hogy „a
házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a
házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó
hazai törvények szerint” </span></span>(12. cikkely). Évente – legutóbb éppen
júniusban (Chapin és Charpentier vs. Franciaország) – születnek ítéletek
ebben a témában. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A házasság hagyományos felfogását </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>támadó érvek között
</b><b>még olyan jogi perverzitás is hangot kap, miszerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)">az idézett
jogszabályhelyen szereplő férfi és nő fogalompár </span>nem a <span style="background-color:rgb(255,229,153)">házasság
struktúrájára utal,</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> hanem csak arra, hogy mind a férfiaknak, mind a
nőknek joguk van házasságot kötni (bárkivel).</span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Az Emberi Jogok Európai
Bírósága azonban eddig még állta a sarat.</b></span> Az utóbbi „érvvel” szemben
kimondta, hogy nem lehet az Egyezmény egyes rendelkezéseit a többitől
elszakítva értelmezni. Ahol nincsen jelentősége a nemi identitásnak, ott
az Egyezmény a „mindenki” kifejezést használja: például „mindenkinek
joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”.</p>
<p>A házasság és a családalapítás tekintetében viszont a férfi és a nő
nevesítése kifejezetten a különneműséget húzza alá.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A Bíróság arra is
rámutat, hogy az Egyezmény nem szakítható ki a történeti kontextusból
sem: amikor 1950-ben megalkották, nem fért kétség hozzá, hogy a
különneműek családjogi kötelékét értették házasságon.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban a baljós folyamat, amelynek eredményeként</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> immár 22 országban
(köztük 13 európai, ebből 11 uniós) megnyitották a házasság intézményét
az azonos neműek előtt, megfejelve azzal, hogy </span><b>az Európai Unió 2009 óta
hatályos Alapjogi Chartája </b></span>– <span style="background-color:rgb(255,255,255)">ellentétben az Emberi Jogok Európai
Egyezményével </span>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már kihagyta </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a különneműségre történő utalást</b></span>, az Emberi
Jogi Bíróság jogértelmezésében is érezteti hatását. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bíróság</span> immár
arról ír<span style="background-color:rgb(234,209,220)">, </span></b><b>hogy</b></span> az említett tagállami jogszabályváltozásokra tekintettel<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
többé már nem feltételezi, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a házasságnak mindenképpen ellenkező
nemű párokra kell korlátozódnia.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Azt azonban továbbra is fenntartja,
</b><b>hogy</b></span> az Európai Egyezmény semmiképpen sem ró egyetlen tagállamra sem
olyan kötelezettséget, hogy házasságnak ismerje el az azonos neműek
társkapcsolatát. Jelesül: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a melegházasságot </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem tekinti <span style="background-color:rgb(217,234,211)">általános emberi
jognak</span>, teljesen a tagállami belső szabályozásra utalja a kérdés
eldöntését. </b></span>A maximum, ameddig elment: egy múlt nyáron hozott,
Olaszországot érintő döntésben kifejtette,<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> hogy az azonos nemű párok
részére elérhetővé kell tenni egyfajta jogilag védett státuszt (mint
például a regisztrált partnerség), de a házassághoz ennek nem kell
tartalmilag közelítenie.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Amerikai Egyesült Államokban </b></span>érvényesülő tendenciát látva, ahol <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
ottani Legfelsőbb Bíróság éppen e</b></span></span><b>gy éve erőszakolta minden amerikai
„alkotmányos jogává” a melegházasságot</b></span> (lásd: Amerika színeváltozása.
Hetek, 2015. július 3.), az európaiak és különösen mi magyarok
örülhetünk annak, hogy az európai emberi jogi kontrollmechanizmus – az
amerikaival ellentétben –, legalábbis egyelőre, nem a föderalizmus elvén
nyugszik. A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog területén a
nemzeti szabályozás az elsődleges mind az Európa Tanács, mind az
Európai Unió egyezményeihez képest. Nem véletlen, hogy Európában a
meleglobbi a tagállamok megdolgozását tartja elsődlegesnek. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Évente
rendezett </b><b>Pride Fesztiváljaik is azt szolgálják, h<u>ogy a célországok
társadalmait, különösen<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> ifjúságát </span>hozzászoktassák az abnormalitás
látványához, ami a reményeik (és az amerikai tapasztalatok) szerint
előbb-utóbb</u></b></span><u> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a „normalitás” </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>képzetét kelti </b></span></u>a közvélemény szemében,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
megteremtve<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> a házasság- és családvédő törvények </span>lerombolásának
társadalmi közegét.</b></span> Ezeknek a fesztiváloknak a körítése még a vak előtt
is nyilvánvalóvá teszi, hogy <u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a valódi cél </b></span></u>messze túlmutat a
jogkiterjesztésen:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <u>nem más, mint</u></b></span><u> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az általános emberi értékek, köztük a
keresztény értékek és képviselőik </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>lejáratása, kirekesztése,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a társadalom
erkölcsi értékrendjének </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>teljes átalakítása. </b></span></u></p>
<p>A nemzetközi kilátásokat illetően elszomorító, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az agymosásban
évek óta egyre több nagykövetség vállal társtettesi szerepet</b></span> hazánkban.
2016-ban minden eddiginél több, 31 ország nagykövetsége adott ki a
budapesti melegfesztivált támogató közös nyilatkozatot, ami jelentős
növekedés a 2015-ös 25-höz képest (ami szintén nem kevés). Ebben
„örömmel tekintettek” előre <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nemrég lezajlott Pride rendezvényre, ami
szerintük a „sokféleség ünneplése”. Kioktató hangnemben „reményüket”
fejezték ki, hogy „a magyar emberek tisztelettel fognak viselkedni (ne
értsük félre: nem a felvonulókat intették erre)</b></span> és a magyar hatóságok
eltökéltek abban, hogy megakadályozzák a szélsőséges nézeteket valló
csoportok (ezen sem a felvonulókat értik) rendbontását egy olyan
rendezvényen, amely sok kellemes eseményt tartogat mindnyájunk számára.”
<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Nem emlékszem, hogy külföldi képviseletek ehhez képest akár csak
töredéknyi vehemenciával felléptek volna másutt bármilyen valódi
jogsérelem ellen (például a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok
védelméért).</b></span> Figyelmeztető, hogy a szolidaritási nyilatkozat aláíróinak
száma jóval túlmutat a melegházasságot törvényesítő országok körén. Az
Emberi Jogi Bíróság kedvező döntése ellenére tehát <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>e vonatkozásban is a
végsőkig meg kell őrizni a hazai törvények elsőbbségét <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
nemzetköziekéhez</span> képest. </b></span></p>
<p>Éppen az amerikai példa – ahol immár WC-fronton zajlik a háború, mert
a genderisták szerint a férfi és a női illemhelyek elkülönítése a „nemi
szegregáció bástyája” – mutatja, hogy mi történik, ha egy természet
adta határt felszámolnak, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ha </span>a jogot</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elszakítják </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>attól az örök rendtől,
aminek a talaján áll.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nincs megállás</b></span>! <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ha már a nemeknek nincs
jelentősége a házasságban, akkor miért lenne jelentősége másutt, például
az öltözőben, illemhelyen? Ha a társválasztásnál csakis az számít, hogy
ki kit/mit szeret,</span><b> ha egyenlőségjel kerül<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> a szeretet </span>és <span style="background-color:rgb(182,215,168)">vágyak/ingerek</span>
közé, akkor az azonos neműek párkapcsolatát csakhamar a kiskorúakkal,
vérrokonokkal (akár a közvetlen hozzátartozói körig terjedően), majd egy
további „minőségi ugrás” révén az állatokkal való „életközösség”
követhetik, </b></span>és mindenféle aberráció emberi jogi köntösbe bújhat.</p>
<p>A házasság és a család intézmények, nem pusztán jogosultságok. Az
állam<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span>nak az intézményvédelmi kötelezettsége okán joga van ezek lényeges,
elválaszthatatlan tartalmát (mint például a társadalom reprodukciójára
irányuló potenciál) védelemben részesíteni. Ahogy a munkavállaláshoz
való jogot sem sérti, ha bizonyos foglalkozásokat közérdekből szakmai
képesítéshez kötnek, a házassághoz való jogot sem sérti, ha azt
speciális feltételekhez (mint a felek különneműsége) kötik. Ahogyan
bárki lehet orvos, aki megszerzi az erre való képesítést, úgy bárki
házasságot köthet, aki betölti a feltételeket. Ebben semmilyen
diszkrimináció nincsen, hiszen egy homoszexuális férfi és egy leszbikus
nő ugyanúgy házasságot köthet egymással, mint egy heteroszexuális férfi
és nő. </p>
<p>Nem elsősorban a társadalom hagyományőrző, heteroszexuális részével,
hanem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a természet rendjével </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>áll perben a meleg- és a gendermozgalom.</b></span>
Ezért is van végső soron kudarcra és vereségre ítélve. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">A nemi
különbséget ugyanis a természet rendje, nem pedig a jogszabályok teszik.
Ha az utóbbiak megváltoztatását ki is lehet kényszeríteni, a
természetét semmiképpen sem.</span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A reprodukcióhoz (főszabály szerint még az
állatvilágban is) két ellenkező nemre van szükség, mégpedig eredeti
minőségben. Antropológiai és pszichológiai tény, hogy egy gyermek
egészséges lelkű felnőtté éréséhez is apára és anyára, két különnemű
szülő érzelmi pólusai közti szeretet-térre van szükség.</span><b> </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ebbe
kampányszerűen és tömegesen, ellenkező előjellel beleavatkozni
hasonlatos az <span style="background-color:rgb(255,229,153)">ökológiai létfeltételek</span> figyelmen kívül hagyásához.</b></span> Csak
ezt nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> környezetkárosítás</b></span>nak, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>társadalomrombolás</b></span>nak hívják.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A természet rendje ellen lázadók nem csodálkozhatnak azon, ha az
azzal e téren harmóniában élő többség ettől a rendtől való elferdülésnek
tartja az azonos nem iránti szexuális orientációt és az ezt reklámozó
életmódot. E</span>z nem gyűlölködés és nem szélsőségesség, pusztán a
következtetés levonása. A szélsőséget éppen a természeti adottságok
figyelmen kívül hagyása, különösen az ezt megvalósító életmód házasság
szintjére emelése és ezzel normává tétele jelentik, ráadásul úgy, hogy a
társadalomtól még el is várják ennek ünneplését.</p>
</div></div>