<div dir="ltr"><div class="">Kiszelly: olyan a helyzet, mint az első világháború előtt<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/101718-Kiszelly__olyan_a_helyzet__mint_az_elso_vilaghaboru_elott.html">http://gondola.hu/cikkek/101718-Kiszelly__olyan_a_helyzet__mint_az_elso_vilaghaboru_elott.html</a><br></div>

<div class=""><span class=""><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nagyjából olyan a helyzet, mint az 
első világháború előtt, csak nem a gyarmatbirodalomért megy a „meccs”, 
hanem az úgynevezett szabad országokért – Ukrajna, Grúzia –, melyek az 
ütközőzónában helyezkednek el</b></span>. </span></div>
<div class="">
  </div><br><div class="" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:59px;height:20px"></span></div>
  
  
  <div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/99421.jpg" alt="" class=""></div>
  
  <p>
         </p>
<p>
        Oroszország nem akarja engedni, hogy a Nyugat közelebb kerüljön hozzá, 
ezért olyan regionális konfliktusokat generáltak, melyek lehetetlenné 
teszik az ütközőállamok felvételét a nyugati integrációs rendszerekbe.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A
 szabad piacokért megy a verseny - jelentette ki Kiszelly Zoltán 
politológus az M1 Ma reggel című műsorában.</b></span></p>
<p>
        <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A NATO</span> </b>visszatalált ahhoz a régebbi, hidegháborús konstrukcióhoz, hogy 
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Oroszországban látja a fő kihívóját.</span></b> A bekerítési politikához pedig 
szükség van arra, hogy minél közelebb kerüljenek a rivális országokhoz 
(Oroszország, Kína) – tette hozzá.</p><div id="billboardbanner"><span class="">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az amerikai héják, valamint Lengyelország, Skandinávia és a balti 
államok is egy erősebb konfrontációt szeretnének Oroszországgal szemben,
 az uniós gazdasági szankciók meghosszabbítása is ennek köszönhető </b></span>– 
magyarázta.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Törökország elszigetelődött, túl sok ellenséget szerzett, ezért 
békültek ki Oroszországgal és Izraellel, hogy ne kelljen túl sok fronton
 harcolniuk. Közben az oroszok is megjelentek Szíriában”elhúzták a 
háborút Ukrajnából”</b></span>, hogy ne az orosz határtól pár száz kilométerre 
eszkalálódjon a konfliktus.  <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Így Oroszország nélkülözhetetlenné tette 
magát az „aktuális fő ellenség”, az Iszlám Állammal szembeni harcban </b></span>– 
jegyezte meg.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Recep Tayyip Erdogan török elnök szeretné Törökországot egy regionális 
hatalommá tenni, ez azonban nem sikerül neki. A Nyugat nem nézi túl jó 
szemmel az ilyen „elszabadult hajóágyúkat”, talán ezért is akarják 
Törökországot integrálni az Európai Unióba, hogy az uniós szabályok 
alapján szorosabban tudják ellenőrizni.</b></span> Erdogan attól fél, hogy 
demokratizálják az országát, a terrorellenes törvények árnyékában 
azonban a kritikusokkal szemben keményen fellép – hangoztatta.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Annak kapcsán, hogy Németország növelni tervezi katonai kiadásait, azt 
mondta: Németország a britek távozása után Európa vezető gazdasági és 
politikai hatalma is. (…) A német védelmi doktrína átalakításával 
Oroszországot tekintik fő riválisuknak.</b></span> Itt nagyon sok „forró 
konfliktus” is van már a kibertérben. Hackerek támadják a nyugati 
célpontokat, illetve a propagandaháború is folyik. Csak magyar nyelvű, 
orosz propagandaportálból tíz van, elképzelhetjük, hogy Franciaország és
 Németország ellen hány dolgozik – vetette fel.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A németek 10-15 ezer fővel bővítenék a hadsereg létszámát. Egy új 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">fegyverkezési hullám indult el </span>Nyugat-Európában. Arról még vita van, a 
német és a francia fegyvercégeket „összenyissák-e”, hogy egy nagyobb 
piacot olcsóbban tudjanak ellátni </b></span>– mondta a politológus.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Szövetségépítések</b></span>et látunk, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az oroszok próbálnak kapcsolatokat építeni 
Iránnal, Irakkal, Szíriával. A NATO pedig az Európai Unióval szeretne 
egy partneri viszonyt létrehozni, és az eddig semleges országok – 
Svédország, Finnország, Ausztria – is közelednének a katonai 
szövetséghez, egyre inkább részt vennének a konfrontációban </b></span>– 
hangoztatta.</p>

  <div class="">M1/Ma reggel</div></div>