<div dir="ltr"><h3>Megjelent Lukács László SchP könyve XVI. Benedek pápáról</h3>
<img src="http://hirlevel.mpdsz.piarista.hu/system/files/imagecache/hirlevelbe_iksz_110/imagefield/2016/05/luki_benedek.png" alt="" title="">
<div style="text-align:justify">
<p><b><i>„</i><i>A magyar olvasóknak, akik Lukács László atya Az
igazság munkatársa című könyvét kézbe veszik, azt kívánom: olvassák
örömmel; mindenekelőtt pedig azt remélem, hogy közben láthatóvá válik
előttük katolikus hitünk igazsága és szépsége, amelynek szolgálatát
életfeladatomnak tekintem”. </i><br>
(Benedictus XVI. Papa Emeritus)</b></p>
<p> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A német Joseph Ratzinger, aki XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között
római katolikus egyházfő volt, egyike napjaink legnagyobb
teológusainak, akinek megadatott, hogy egészen fiatalon, a „teológia
csodagyerekeként” tevékeny részt vállaljon az egyház új korszakát
elindító II. vatikáni zsinaton.</b></span><br>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>II. János Pál 1981-ben kinevezte őt a Hittani Kongregáció prefektusává,</b></span>
s így csaknem negyed századon keresztül <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a lengyel pápa talán
legbizalmasabb munkatársa </b></span>lehetett. Lukács László piarista pap,
szerzetes, teológus, a Vigilia főszerkesztője több mint ötszáz oldalas
könyvében ezt a rendkívüli életutat mutatja be Joseph Ratzinger írásai,
pápai enciklikái, beszédei és történelmi dokumentumok alapján.</p>
<p>Lukács László az emeritus pápa élettörténetének felvázolása után
megismertet bennünket Joseph Ratzinger teológiájának legfontosabb
jellegzetességeivel. Emlékeztet rá, hogy a bonni egyetem teológiai
fakultásán Ratzinger 1958 nyarán tartotta meg székfoglaló előadását, A
hit Istene és a filozófusok Istene címmel. Ebben már megjelent az <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
alapgondolat, amely egész életén át foglalkoztatta: vallás és filozófia,
hit és értelem viszonya.</b></span> „<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az őskeresztények a filozófusok Istene
mellett döntöttek, szemben a vallások isteneivel.” Ratzinger párhuzamot
vont az antikvitás és saját kora között. Akkor „a hit Istene elszakadt a
teológia Istenétől”,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>korunkban pedig sokan „az értelem igazságából
visszahúzódnak a puszta jámborságba, a puszta hitbe,</b></span>”, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagy pedig „az
értelmezés módszerével eltüntetik a kereszténység botrányát.”</b></span> „A hitben
megismert Isten gondolkodó szeretet… Az igazság és a szeretet ősi
azonossága tárul fel itt a szemünk előtt.”<br>
Részletesen elemzi a könyv szerzője <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>XVI. Benedek pápai enciklikái</b></span>t,
kiemelve, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> első, Deus caritas est (Az Isten szeretet) kezdetű
enciklikájában hangsúlyozta: az egyház nem vehet részt a politikai
harcokban, nem veheti át az állam szerepét, de „nem is szabad kimaradnia
az igazságosságért folyó küzdelemből.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A társadalmi igazságossághoz
hozzátartozik a rászorulókkal való szolidaritás is. Az egyházra vár az
„ész megtisztításának és az erkölcsi erők felébresztésének” feladata. </b></span>
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Bármilyen jól működik is a szociális ellátórendszer egy országban, az
igazságos struktúrák önmagukban nem teszik fölöslegessé</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a szeretet
gyakorlását. </b></span>„Az embereknek többre van szükségük, mint pusztán
szakmailag helyes bánásmódra. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Emberiességre, a szív odafordulására van
szükség… Jézus programja a látó szív…”</b></span> Benedek pápa számára<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a hit,
remény, szeretet összetartozó fogalmak: </b></span>„A hit bemutatja nekünk Istent,
aki a Fiát adta értünk, és csalhatatlan bizonyosságot ad arról, hogy
igaz: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten a szeretet!</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ily módon türelmetlenségünket és kétségünket
</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>biztos reménnyé változtatja,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogy Isten a világot kezében tartja, s hogy
minden</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sötétség </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ellenére győz.”</b></span><br>
Lukács László elemzéséből az is kiviláglik, hogy Joseph Ratzinger, a
spekulatív teológus mögött mindig megszólal a keresztény élet jelenét
figyelemmel kísérő lelkipásztor, aki folyamatosan vizsgálja „az idők
jeleit.” Figyelmeztet, hogy a teológusok szakmai vitái is sokszor törést
okoztak egyes híveknek a feltámadásba és a túlvilági életbe vetett
hitében. Aggodalommal tölti el az is, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>napjainkban mennyire
meggyengült </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az örök életbe és a feltámadásba vetett hit</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>még a
keresztények körében is,</b></span> és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ezzel párhuzamosan hogyan torzult el </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>sokak
istenképe</b></span>. Az örök életet az emeritus pápa elsősorban nem a tartama
felől határozza meg mint valami időtlen végtelenséget, hanem a minősége
felől: „Az örök élet nem hosszú időtartam, hanem a létnek új minősége,
amelyben eltűnik a pillanatok végtelen egymás utánja, amelyben minden
összefolyik a szeretet Mostjában.”<br>
A könyv alapján egyértelmű az is, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ratzinger teológiájának
kezdettől fogva egyik alappillére volt az Ó- és az Újszövetség egysége.</b><b>
Jézus a hívő Izrael hagyományára építette igehirdetését, ezt a
hagyományt tisztítja meg mindattól, ami rárakódott, hogy felmutassa
eredeti értelmét.</b></span> Teljhatalommal lép fel, még a legszentebbnek tartott
mózesi törvényekkel kapcsolatban is. Az Újszövetséget Ratzinger az
Ószövetség spirituális egzegéziseként fogja fel<b>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Az Újszövetség
középpontjában az a felismerés áll, hogy Jézus „egyedülálló kapcsolatban
van az Atyával, hogy a szó teljes értelmében lehet Istennek, az Atya
Fiának nevezni. </span></b>Egész lénye ebben a kapcsolatban van elrejtve.” A
Krisztus-esemény, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus Krisztus személye az egész üdvösségtörténet
középpontja, „az egész kinyilatkoztatás közvetítője és teljessége.”</b></span>
Ratzinger ezért is építi a krisztológiára egész teológiáját. S mint
írja: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>„A keresztény hit középpontjában nem egy könyv áll, hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)">egy
személy </span></b></span>– Jézus Krisztus, aki maga Isten élő szava, és magát mintegy az
Írás szavaiban nyilatkoztatja ki; ezeket azonban csak a vele való
életben, vele eleven kapcsolatban lehet helyesen érteni”.<br>
Lukács László teljességre törekvő és azt megvalósító Benedek-életrajza
egy mélyen hívő, Krisztusban élő személyt mutat be, aki ugyanakkor
mindenestül benne él korának eseményeiben, útkereséseiben, kríziseiben.
Egész életében hirdette, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a válságról válságra bukdácsoló <span style="background-color:rgb(255,229,153)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>emberiséget egyedül az mentheti meg, ha beengedjük szívünkbe az irgalmas
és szerető Krisztust. </b></span>Az emeritus pápa személyes ajánlást is írt a
könyvhöz: „A magyar olvasóknak, akik Lukács László atya Az igazság
munkatársa című könyvét kézbe veszik, azt kívánom: olvassák örömmel,
mindenekelőtt pedig azt remélem, hogy közben láthatóvá válik előttük
katolikus hitünk igazsága és szépsége, amelynek szolgálatát
életfeladatomnak tekintem”.</p>
<p> Forrás: <i>Szent István Társulat, 2016.</i><br>
<i>Magyar Kurír</i></p>
</div><div><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/2016/icons/icon-envelope-tick-round-orange_184x116-v1.png" height="29px"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_844425330557372054_DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>