<div dir="ltr"><h1>Böjte Csaba: A szeretet gyógyszer, nem jutalom </h1>
<div>2016. május 29. vasárnap 19:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-szeretet-gyogyszer-nem-jutalom" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-szeretet-gyogyszer-nem-jutalom</a><br></div>
<h3>A Karikó Éva által szerkesztett kötetben a Dévai Assisi
Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének gondolatait olvashatjuk
<span style="background-color:rgb(255,229,153)">párbeszédről, bizalomról, megbocsátásról, Krisztus irgalmas
szeretetéről. </span></h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69831&img=o_bojte_szeretet2.jpg" rel="lightbox['g69831']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69831&p=1&img=c_bojte_szeretet2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Csaba testvér, felidézve Szent Pál apostol életútját, állítja, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden Saul</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ban ott lapul egy <i>Szeretethimnusz</i>.
</b><b>Minden párbeszédnél arra kellene törekednünk, hogy megnyugodjunk, hogy a
bennünk lévő értékek felfakadjanak,</b></span> „és mindenki ott, ahol él, a maga
kisebb-nagyobb szeretethimnuszát meg tudja élni, írni.” <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Böjte Csaba
ezért utasítja vissza mindig a leghatározottabban</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az acsarkodást,</b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> jöjjön
az bármilyen irányból is.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A könyv ferences szerzője „nagyon-nagyon boldog” embernek tartja
magát</b></span>, kétezerötszáz gyerekkel, számtalan gonddal, több mint száz
munkatárssal, több mint ezer napközi otthonos gyerekkel, akik nap mint
nap tőlük várják az ebédet. Nem azért boldog, mert Isten segítségével
gondoskodik a rábízottakról, „hanem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> mert jó dolog jónak lenni, jó dolog
szeretetben élni. </b><b>Isten </b></span>nem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>azt kéri,</b></span> hogy mi fakírok legyünk vagy
szenvedjünk, hogy fogunkat összeszorítva rendkívüli tetteket hajtsunk
végre, hanem azt kéri, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> merjünk rálépni a szeretet útjára! És a
szeretet útja a boldogság útja.”</b></span></p>
<p>Böjte Csaba őszintén bevallja, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>csak azokból a döntéseiből
született élet, melyeket Assisi Szent Ferenc szenvedélyes szegénység
iránti elkötelezettsége vezérelt. A „szent szegénység” útján
„csetelve-botolva” halad, de „örömmel, fénnyel, boldogággal” tölti el
minden egyes kis csata, amit nem</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a kapzsisága,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hanem a nagylelkűsége
révén nyer meg.</b></span> Csaba testvér meggyőződése, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Krisztus </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nélkül </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
emberiség </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem lenne képes </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>tartósan békében élni a Földön,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ezért az
evangélium hirdetése</b></span>, a misszió „nem egy önszorgalomból vállalt
cserkészgyakorlat, hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az emberiség létért való küzdelmének szerves
része.” </b><b>Jézus</b></span> nem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> azt akarja,</b></span> hogy kivonuljunk a világból, és
elefántcsonttoronyba zárkózzunk, „hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogy kilépjünk biztonsági
zónánkból és megszenteljük a világot.</b></span>” Az elhagyott, magukra maradó
erdélyi gyerekek nevelője <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>azt kéri Krisztustól, adja meg számára </b></span>a
kegyelmet, hogy ne a nagybetűs Népet vagy a nagybetűs Szülőföldet
szeresse, hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>azt az embert, aki éppen mellette van, „azt a szurtos,
rosszcsont gyereket, akinek újból el kell magyarázni, hogy miért jó
jónak lenni…</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Népemet akkor szeretem, ha a mellettem élő testvérem
arcáról letörlöm alázattal, jósággal a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyűlölet, a harag, a félelem, a
tudatlanság szennyét</span>, hogy a megtisztult vonásain felragyogjon a
szeretethimnuszt zengő istengyermeki arc.”</b></span></p>
<p>Több évtizedes papi-szerzetesi és nevelői szolgálata során Böjte
Csaba többször is megtapasztalta, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">a szeretet</span> nem mindig termi meg
azonnal a gyümölcsét, s ilyenkor különösen szükség van <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a krisztusi
irgalomra és türelemre.</span></b></span> Felidézi, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egy székelyföldi kislány
nyolcadik év végén megbukott, és újra kellett járnia az osztályt. A
ferences szerzetes beültette maga mellé autójába a gyereklányt és
vezetés közben próbálta neki elmagyarázni, hogy tanuljon, mert nincsenek
szülei, csak saját magára számíthat. Keményen meg kell küzdenie
mindenért. Megkérdezte azt is, hogy mi jár a diáklány fejében? Ő azt
válaszolta, hogy számolja a fehér csíkokat az úton, már több mint
háromezernél tart. „Hát ez kudarc, persze, hogy kudarc. Azt hittem,
menten kiesem az autóból” </span>– emlékszik vissza Böjte Csaba. A történet
azonban nem ért itt véget, mert <span style="background-color:rgb(255,229,153)">ugyanez a lány ma már a <span>Babeș–Bolyai Tudományegyetem</span> pszichológia
szakán másodéves</span>. Csaba testvér szerint „<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nekünk ez a feladatunk:
építsünk türelemmel, jósággal.</b></span> Aztán, hogy a gyermek kis szíve mikor
termi meg a gyümölcsöt, ez egy más kérdés.” Böjte Csaba nemcsak hiszi,
hanem tudva hirdeti, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„az őszinte szó, az igaz beszéd, a szelíd
jóság világformáló erő, hegyeket mozgat,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> falakat </span>dönt le,</b></span> és egy új
világ kapuit tárja ki előttünk.”</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kereszténység lényege, hogy bíznunk kell egymásban, meg kell
töltenünk a szívünket jókedvvel, örömmel, szeretettel.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Attól nem
változik meg a világ, ha rosszkedvűek vagyunk, semmivel nem lesz
könnyebb a helyzetünk, ha idegeskedünk, veszekszünk. </b></span>„Hinnünk kell
abban, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a jókedv, a szeretet gyógyító erő.</b></span>” A könyv írója arra is
kitér, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a harag önmagában nem bűn, „az csak a szívünk ajtaján
kopogtató indulat.”</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Bűnné akkor válik, ha valaki beengedi szívébe ezt az
indulatot, ha haragot tart, ha a gyűlölet vezeti a cselekedeteit, ha
bosszút forral. </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ezért tegyük le a bennünk lévő <span style="background-color:rgb(234,209,220)">harag mázsás súlyát,</span> és
ajánljuk Isten irgalmába a másik embert, <span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">haragunknak </span></span>a tárgyát.</b></span></p>
<p>Böjte Csaba emlékeztet rá:<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Jézus a rosszat soha nem nevezi jónak, így
az egyház sem mondhatja,</span> hogy a bűn semmiség, borítsunk rá fátylat. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„De
kövessük abban is a mi Urunkat, hogy még a legmegátalkodottabb
ellenségéhez is szeretettel fordul, értük is meghalt, és
szeretetlenségünk miatt, lelketlenségünk miatt velünk együtt szenved.”</b></span></p>
<p>Csaba testvér hangsúlyozza, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b></b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus</b><b> nem </b></span><b>passzív figyelő<span style="background-color:rgb(255,229,153)">, hanem ő
maga is formálja a világot, alakít rajta</span></b>. Nem a forradalmár tüzével,
hogy támadjunk, robbantsunk, hanem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> nyugodtan, szelíden ér el óriási
eredményeket</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az igazán nagy forradalom az, ami az emberek szívében
végbemegy és a jó felé tereli lépteiket.</b></span> Böjte Csaba megingathatatlan
hite, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„csak ez a harc nélküli jézusi forradalom mentheti meg a
világot”.</b></span></p>
<p>(Helikon Kiadó, 2015.)</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír </p>
<p>Magyar Kurír</p></div>