<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><br><div dir="ltr"><div><div class="h5"><div class="gmail_quote"><div dir="ltr"><div><div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr">,<div><div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><br><br><div dir="ltr"><br><br><div class="gmail_quote">-----<span><span dir="ltr"></span><br><br><br><div dir="ltr"><br><br><div class="gmail_quote"><br>Tárgy: Benedek Elek<br>Címzett: <br><br><br><span style="font-size:10.0pt;font-family:"Verdana","sans-serif""></span><div>
<p class="MsoNormal">A
23 éves Benedek Elek, a Budapesti Hírlap újságírója volt, amikor 1882
egy őszi délutánján főnökével, Rákosi Jenővel betértek szivarért egy
Rókus kórház melletti trafikba. </p></div><div><p class="MsoNormal">Egy
aznapi újságcikkről beszélgettek, amikor a trafikosné sarokban ülő
lánya beleszólt a társalgásba. Vitába szállt a nagy hírű
főszerkesztővel, amihez talán Eleknek sem lett volna mersze. </p></div><div><p class="MsoNormal">A
magas, jóképű fiatalember annyira rácsodálkozott az éles eszű lányra,
hogy elfelejtett fizetni a szivarokért. Másnap egy ibolyacsokor
kíséretében vitte el a tartozást, s
innentől kezdve mindennap visszajárt a boltba, hogy találkozzon a 19
éves</p><p class="MsoNormal">Fischer Máriával. Az elszegényedett székely nemesi család fia és a
félárva, vallásos
zsidó lány szerelmét sokan értetlenkedve nézték. Ők nem értették, mi
lenne a baj. <br></p><p class="MsoNormal">Elek másfél év udvarlás után belépett a trafikba és a lány
elé állt: „kisasszony, gyönyörű álmot láttam. </p></div><div><p class="MsoNormal">Virágos
almafa tövében szenderegtem, s maga égőpiros rózsát ejtett a
mellemre... Igazat jelent-e az álmom?” „Igazat” - hangzott a felelet.
1884-ben összeházasodtak, és 45 évig el sem váltak egymástól.</p></div><div><p class="MsoNormal"> Bár
Elek elismert újságíró lett, s egy ciklus erejéig országgyűlési
képviselő is, szerényen éltek Reáltanoda utcai lakásukban. <br></p><p class="MsoNormal">Elek nem
becsülte sokra a pénzt, így megtartani sem tudta.</p></div><div><p class="MsoNormal"> A
család motorja Mária volt, a hat gyerek mellett férje ügyeit is kézben
tartotta. Elek sokat dolgozott, ma már csak meseíróként tartják számon,
pedig kemény hangú közéleti publicista és
a szociális igazságtalanságra érzékeny regényíró is volt. <br></p><p class="MsoNormal">Regényeiből
kitűnik, hogy egyszerre hitt a nők egyenjogúságában és az életen át
tartó szerelemben. </p></div><div><p class="MsoNormal">Szülőföldjén,
Kisbaconban felépítette álmai házát, a tornác felett ma is ott a
felirat: Mari. Neki építette. Nem szerettek külön lenni. <br></p><p class="MsoNormal">Ha Eleknek
mégis utaznia kellett, minden nap levelet írt feleségének, </p></div><div><p class="MsoNormal">Mária
pedig minden nap válaszolt. Elek tudatosan fordult a gyermekirodalom
felé, ezt politikai állásfoglalásnak is tekintette. A századfordulón már
Elek apónak hívta mindenki,egyik
gyerekújságot adta ki a másik után. A világháború alatt János fiuk
megbetegedett, így Mária Kisbaconba költözött Pestről, hogy ápolhassa. </p></div><div><p class="MsoNormal">A
pesti zsidó lányból igazi székely asszony lett, a falu befogadta.
Amikor 1920-ban János meghalt, Elek is döntött: végleg hazatért. </p></div><div><p class="MsoNormal">A
fiatal erdélyi írók kérésére újra visszatért az irodalmi közéletbe is,
lapokat szerkesztett. 1929. augusztus 17-én éppen az írók feladatáról
írt, amikor agyvérzést kapott. </p></div><div><p class="MsoNormal">Utolsó
három leírt szava ez volt: „fő, hogy dolgozzanak.” Leesett a székről,
többé nem tért magához. A család tudta, hogy hamarosan vége. </p></div><div><p class="MsoNormal">Mária megfogta a férje kezét, majd hirtelen felállt és kiment a házból. Néhány perc múlva visszatért, leült az ágy mellé.</p>
</div><div><p class="MsoNormal"> „Édeseim”
– mondta nyugodtan a gyermekeinek – „azt hiszem, most kifogytok
belőlünk”. Rátámadtak. „Te valamit bevettél! Gyorsan hánytatót!”. </p></div><div><p class="MsoNormal">Összeszorította
a fogait, nem vett be semmit a 9 Veronál után. Megértették végül, hogy
így akarták, s fordítva Elek is így tett volna. </p></div><div><p class="MsoNormal">Elbúcsúzott
a gyerekeitől, nem sokkal ezután elveszítette az eszméletét, és egy
nappal később ő is meghalt. Egyszerre temették őket, ott volt az egész
falu és sok író-barát. </p></div><div><p class="MsoNormal">Szép, paraszti temetése volt az egykori nemesúrfinak és a zsidó polgárlánynak, akik nem tudtak elválni egymástól.</p></div>
</div><br></div>
</span></div><br></div>
</div><br></div>
</div><br></div></div></div>
</div><br></div></div></div>
</div><br></div></div></div>
</div><br></div>