<div dir="ltr"><h1>Pál Feri elmondta, mi teszi a családot</h1>
<div class="">
Lakner Dávid, 2016. május 12., csütörtök 20:09, frissítve: csütörtök 19:18
<div class=""><span style="vertical-align:bottom;width:101px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="">
<div class="">
<img style="" src="http://mno.hu/data/cikk/1/28/10/27/cikk_1281027/pal_ferenc_borton_1_ba.jpg" class="" alt="" title="">
</div>
<div class="">
<div class="">
</div>
<div class="">
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet </div>
</div>
</div>
<div class="">
Bár egyre többen igyekeznek megfejteni, mitől is lesz család a
család, azok hangja feltehetőleg kevesebbekhez ér el, akik nem
nagyotmondással, sarkos véleménynyilvánítással szeretnének kitűnni.
Ilyen lehet Pál Feri atya is, akiről a 444 vezérigazgatója is
elismeréssel tudott csak szólni. </div>
<div class="">
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Valószínűleg elmondhatjuk, hogy Pál Ferinél hitelesebben
kevesen tudnak közösségekről, összetartásról beszélni:</b></span> már másfél
évtizeddel ezelőtti, terézvárosi hallgatósága is nehezen tudott
elszakadni tőle, azóta pedig csak egyre többen lettek rajongói. Cikkek
sokaságában igyekeznek megfejteni „a Pál Feri-jelenséget”, rendre
leírva: szórakoztató, kicsit talán őrült, ugyanakkor <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nagyon is komoly,
fajsúlyos előadásai a laikusok számára is izgalmasak, élvezetesek.</b></span> De
olyan is akadt már <a href="http://heti-valasz.hu/kultura/jojj-es-kovess-engem-58633" target="_blank">a Heti Válasz szerint</a>, aki bár kiábrándult az egyházból, mégis Pál Feri miatt tért vissza a valláshoz. Egy másik hölgy <a href="http://heti-valasz.hu/kultura/jojj-es-kovess-engem-58633" target="_blank">arról írt</a>:
férje ugyan nem kedveli a papokat, de a lelkipásztor előadásait mégis
mindig meghallgatja. Tavaly pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei
Büntetés-végrehajtási Intézetbe is <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/hiressegek-latogatjak-a-bortont-1281027" target="_blank">elkísértük</a>
az atyát, ahol a raboknak arról beszélt: befolyásolhatjuk a sorsunkat,
és ha követünk is el bűnt, bármikor választhatjuk a bűntelenséget. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">A
római katolikus pap aktív sportolóként, magasugróbajnokként indult,
szolgált káplánként Terézvárosban és Rákoskeresztúron,
lelkipásztorkodott a Kövi Szűz Mária plébánián, 2005-től a Semmelweis
Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa lett. Keddenkénti előadásai
rendkívül népszerűek, van, hogy ezrek hallgatják tanításait.</span></p>
<p>Eközben a Jezsuita bloggerek oldalon néhány éve <a href="http://jezsuita.blog.hu/2009/11/08/a_pal_feri_jelenseg" target="_blank">azt lehetett olvasni</a>:
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>akadnak, akik támadják is,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kiragadják szövegrészleteit, komolytalannak
tartják, úgy vélik, felhígítja, kiárusítja </b></span><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">a hitet. </span></b>Úgy vélik, ezen az
áron lehet egyre népszerűbb, hódíthat meg a kereszténységen túl is
embereket. <b>(<span style="background-color:rgb(234,209,220)">A hasonló vádak mostanában ismertebbek lehetnek, hiszen</span></b>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ferenc pápának</b></span><b> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">is felvetik, hogy</span></b> a nem keresztényeknek igyekszik a
kedvében járni – igaz, nála többek közt menekültügyi megszólalásai is
okozzák, hogy elkeresztelték „hippipápának”.)</p>
<h3>Kulcsszavaitok nektek, hogy növekedés, innováció?</h3>
<p>Pál Feri népszerűsége pedig 2016-ban is megkérdőjelezhetetlen: bár az
idei siófoki Media Hungary második, szerdai napja már az elsőnél kisebb
érdeklődés mellett futott, a pap előadására mégis rengetegen gyűltek
össze, amit utána megdicsért a 444 vezérigazgatója, Kardos Gábor is, és
miután ő következett, megkérte az atyát: maradjon még, segítse őt a
jellegzetes gesztikulálással, érdekes történetekkel, hogy legalább
valamennyire az ő előadása is szórakoztassa a hallgatókat.</p>
<p>Persze, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>van abban valami ironikus, amikor sorra ragadnak mikrofont
vezérigazgatók és médiavezetők, eldicsekedve számaikkal, költéseikkel,
bevételeikkel<span style="background-color:rgb(255,229,153)">,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> majd érkezik Pál Feri, és elmondja: a lényeg nem ebben
rejlik</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Tornay Gábor <a href="http://valasz.hu/uzlet/dramai-vallomas-lemondott-hetszamjegyu-fizeteserol-a-magyar-penzember-116688" target="_blank">juthat eszünkbe</a>,
aki</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a Heti Válasz tavaly karácsonyi számának interjújában</span><b> számolt be
róla: <span style="background-color:rgb(182,215,168)">hét számjegyű fizetéséről</span> lemondva vonult vissza, megújította
hitét<span style="background-color:rgb(255,229,153)">,</span></b><b> elege volt </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>belőle, hogy úgy érzi magát, „mint egy pénzgyártó
gép”. </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Pál Feri</b></span> előadásának <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">egyik kérdése pedig találóbb nem is lehetett
volna</span>:</b> „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kulcsszavaitok nektek, hogy fejlődés, növekedés, innováció?</b></span>”
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szerinte </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ezek nem lehetnének</b></span>, ha nem engedjük el azt, amik éppen
vagyunk,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ha nem</span> tudjuk felülmúlni önmagunkat.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ez az önfelülmúlás</b></span> ugyanakkor már a harmadik dimenziója volt az
önmegvalósításnak, amiről hosszabban beszélt előadásában. Szerinte <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ma
sokan mondják magukat autonómnak úgy, hogy csak individuálist értenek
alatta:</b></span> <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">egy valóban autonóm személy viszont szabadon tud kooperálni,
közösségben élni.</span></b> Míg <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">az önmegvalósítás első dimenziója az önkifejezés, a
második már az önátadás:</span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">magunkat így jobban bontakoztathatjuk ki,
mintha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak egyedül vagyunk</span></span></b>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Egy szerelemben is épp az a csodás</b></span>, mondta a
lelkipásztor, hogy<b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">néha kifejezhetem magam, néha alkalmazkodhatom.</span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> A
család pedig egyébként sem az a hely, ahol bárkinek igaza lehetne:
pontosabban,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ha az egyiknek van, az a másikat csak gazdagítja</b></span>. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az
otthoni vitá</b></span>ban <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>is meg kell állni egy ponton:</b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mit akartok, hogy igazatok legyen vagy hogy boldogok legyetek?</b></span></p>
</blockquote>
<p>– tette fel a kérdést. Szerinte<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a másik fél fontosabb kell legyen,
minthogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megint nekünk lehessen igazunk.</b></span> Vagy amit a Heti Válasznak
2011-ben adott <a href="http://valasz.hu/itthon/a-halal-az-elet-resze-37149/" target="_blank">interjújában</a>,
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span><b>Kierkegaard</b></span>ra hivatkozva elmondott:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a tökéletes szeretet azt szeretni,
aki boldogtalanná tett. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Vagyis tudom a társamat annyira értékesnek
tartani, hogy érte még a boldogtalan időszakokat is vállalom. (…</span><b>)</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha egy
ponton túl nagyon ragaszkodunk <span style="background-color:rgb(255,229,153)">az ideálok</span>hoz, azok könnyen elvárássá
válnak </b></span>a társunk felé, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már nem segítenek bennünket, mert <span style="background-color:rgb(255,229,153)">éppen azokat
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a realitásokat</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>fedik el,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>amelyekkel ideje volna szembenéznünk</b></span>” – mondta
akkor.</p>
<h3>Nem a harc a legfőbb</h3>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A versengésről, harcról</b></span> is érdekes véleménnyel volt ezúttal a pap:
eszerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az egészséges lélek legmélyén nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a harcra való késztetés van,
„az agresszió </b></span>nem alapmotívum”, és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> pont akkor jelenik meg, mikor nem
tudunk</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>együttműködni</b></span>. A tengerentúlon pedig <u><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a versengésnek</b></span></u> „nem<u><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az az
értelme</b></span></u>, hogy kinyírnak”, szemben a nálunk láthatóakkal, hanem<b> <u><span style="background-color:rgb(255,229,153)">hogy
valaki meg tudja találni a helyét a közösségben. „A versengés önmagam
nemesedésének útja.”</span></u></b></p>
<p>Így,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ha valakinek nem okoz örömet</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az együttműködés,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,255)">az épp azt tárja
fel </span>a lelkipásztor szerint, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>milyen a sérült</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ember.</b></span> Felelevenítet<span style="background-color:rgb(230,145,56)">t<b><span style="background-color:rgb(246,178,107)"> egy
kutatást is, amiben hét személynek adnak fejenként öt dollárt, de azt
mondják, ha négyen beadják a közösbe, mind a heten kapnak majd még
tízet. Mindenki jobban járna, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mégsem jön össze</span>: van, aki úgy okoskodik,
hogy majd más beadja, neki pedig még több lesz, de akad a pesszimista
is, aki inkább nem adja be, mert fél, hogy elég ember híján végül nullán
állhat majd. Az<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> együttműködés</span> hiányának oka pedig az angyalföldi pap
szerint nem a félelem, hanem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a mohóság.</span></b></span></p>
<div class="" id="ad_holder_text_573825d88b392" style="display:block">hirdetés<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style=""></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style=""></span></span></div>
<p>A mentálhigiénés szakember előadásait persze élőben kell hallani,
esetleg videón nézni: jellegzetes mozdulatai, ide-oda ugrálása,
stand-upos beszédmódja és a könnyedebb történetek valójában épp a
komolyabb mondanivaló átadását segítik. Így volt ez Siófokon is, ahol
ugyan újra és újra nevetésben tört ki a közönség, de aztán egyszer csak
már azt fejtegette a pap, hogy fontosabb kell legyen a másik saját
igazunknál, a csend pedig beszédesebb nem is lehetett volna.</p>
</div></div>