<div dir="ltr"><h1 class="">A globális etikából teljesen ki van zárva Isten – Bemutatták Marguerite A. Peeters új könyvét </h1>
<div class="">2016. május 11. szerda 18:46<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-globalis-etikabol-teljesen-ki-van-zarva-isten-bemutattak-marguerite-peeters-uj-konyvet">http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-globalis-etikabol-teljesen-ki-van-zarva-isten-bemutattak-marguerite-peeters-uj-konyvet</a><br></div>
<h3 class="">Marguerite A. Peeters „A nyugat kulturális
forradalmának globalizációja” című könyvét a Szent István Könyvhét
keretében Fülep Dániel, a John H. Newman Felsőoktatási Képzési Központ
igazgatója mutatta be május 10-én Budapesten, a Stephanus Könyvesházban.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&img=o_IMG_3842.jpg" rel="lightbox['g69597']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&p=1&img=c_IMG_3842.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A kötet a központ Jövőegyetem könyvek sorozatában jelent meg. <br><br>Fülep
Dániel elmondta: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a belga származású Marguerite A. Peeters</b></span>
művészettörténeti, zsurnalisztikai és katolikus hittudományi
tanulmányait a párizsi Sorbonne, a brüsszeli Schuman Intézet, a római
Angelicum, a Gregoriana és a brüsszeli teológiai intézet falai között
végezte, és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>jelenleg öt helyen is egyetemi tanár,</b></span> többek között a Pápai
Lateráni Egyetemen, valamint a Szentszéknél tanácsadóként is dolgozik. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Kutatási területe a társadalomtudomány pasztorális és teológiai
megközelítése, a globalizáció és az evangelizáció, valamint a
lelkipásztori kihívások a posztmodern kultúrában</b></span>. Első alkalommal a
Newman Központ vendégprofesszoraként tartott háromnapos szemináriumot
Magyarországon, majd jelen volt a tavaly decemberi budapesti
könyvbemutatón is.</p>
<p>Peeters mostani könyvének megszületéséről az előadó kifejtette: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
afrikai főpásztorok felfigyeltek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">arra a folyamatra, hogy a nyugati
politikai és gazdasági érdekközösség hosszú ideje igyekszik
ráerőszakolni akaratát </span>az afrikai nemzetekre,</b></span> többek között olyan
társadalmi és családpolitikai kérdésekben, melyek Európában már évek óta
ismertek.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ebben a folyamatban az ENSZ is jelentős szerepet játszik.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Olyan elfogadhatatlan folyamatok</b></span>nak vagyunk a tanúi, melyben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
nyugati országok és az ENSZ szervezetei a többi országra erőltetik a
homoszexualitást és valamennyi erkölcsi devianciát oly módon, hogy
pénzügyi eszközeikkel a vonatkozó törvények felülvizsgálatára
kényszerítik őket, és a fejlesztési segélyek nyújtását olyan abszurd
követelmények teljesítéséhez kötik, amelyek rombolóak, embertelenek, és
ellentétesek</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az értelemmel és a legalapvetőbb emberi realitásokkal is. </b></span>A
guineai születésű Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi
Fegyelmi Kongregáció prefektusa kérte meg Marguerite Peeterst, hogy
segítsen nekik jobban megérteni ezt a folyamatot.</p>
<p>Fülep Dániel a téma kapcsán több <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olyan szóra és kifejezésre</b></span> hívta fel
a hallgatóság figyelmét, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amelyeket </b><b>a tömegkommunikáció napi szinten
használ. </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A családdal kapcsolatos fogalmak</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szinte teljesen átalakultak,</b></span>
már nem családról, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> párokról, egyének</b></span>ről hallunk. A házastárs
fogalma is kiveszőben van, sokkal jobban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>partnerek</b></span>ről beszélnek. A
házasság is háttérbe szorul, helyette <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szabad szerelem és ennek
szinonimái vannak terjedőben. Nem <span style="background-color:rgb(255,229,153)">boldogságról hallunk</span>, hanem
életminőségről</span>.</b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A szülői tekintély</b></span> mint olyan, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szinte eltűnik, helyette
gyermeki jogokat emlegetnek</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Önátadás</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>helyett a test birtoklásáról, a
saját testünkkel való önrendelkezést </b></span>hirdetik. A szerző fő forrását azok
az interjúk jelentik, melyeket a globális kormányzás vezető
szakértőivel és képviselőivel készített az ENSZ legfontosabb nemzetközi
konferenciáin az 1994-es kairói konferencia óta. Ezekből tanulmányokat
is írt. Így szerzett tapasztalatokat arról, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>milyen a világ
befolyásos vezetőinek a gondolkodása, amelyek alapján megszületnek azok a
dokumentumok, amelyek világszerte meghatározókká válnak.</b></span> Megfigyelte,
hogy a II. világháború óta zajlik az a tendenciózusan megtervezett
folyamat, amelyet jól megszervezve tárnak a globalizált világ elé. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezek a
gyakorlatba átültetett elméletek kifejezetten támadják</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a
kinyilatkoztatásból ismert katolikus-keresztény antropológiát,
emberképet</b></span>. Mindezek lebontásának vagyunk a tanúi.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&img=o_20160510-IMG_3863.jpg" rel="lightbox['g69597']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&p=1&img=c_20160510-IMG_3863.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Marguarite Peeters a mechanizmust leírva, bemutatja főbb jellemzőit
és azt vizsgálja, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mi ennek a globális törekvésnek a célja, kik a
mozgatói. </b></span>Könyvével segítséget szeretne adni szülőknek, nevelőknek,
pedagógusoknak, lelkipásztoroknak, hogy tudatosabban szemlélve ezeket a
változásokat, eredményesebben és hatékonyabban tudják képviselni,
megvédeni a katolikus-keresztény hitet és a társadalom alapszövetét.</p>
<p>Fülep Dániel kiemelte, hogy a könyv szerzője végigveszi ezeknek a
folyamatoknak a szellemi hátterét és gyökereit. Résztelesen ismerteti
többek között Marguerite Sanger és Simone de Beauvoir munkásságát,
akiknek nevéhez a XX. század egyik fő jellemzője, a szexuális forradalom
köthető. Ugyanígy bemutatja <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Alfred Kinsey elméletét, aki azt tűzte ki
célul, hogy a modern embert felszabadítsa mindenféle erkölcsi gátlás
alól, ezért szexuális forradalmat hirdetett. Kinsey ateista volt,
tagadta a lét transzcendens voltát, és vallotta, hogy az emberi
kiteljesedés lényege a szexualitásban ragadható meg. </b></span>Foglalkozik a könyv
Herbert Marcuse tevékenységével is, aki a felsorolt szerzők által
kitaposott ösvényen mozgott, a társadalom mindenfajta kötöttség alól
való felszabadítását hirdette.</p>
<p>Fülep Dániel kiemelte az említett <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szellemi irányzatok újmarxista
vonását: képviselői elnyomásban és felszabadításban gondolkodnak,
boldogságát az ember az ebből való felszabadításban találhatja meg. Ez a
szellemi áramlat lényegében támadja</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a katolikus-keresztény
antropológiát. </b></span>Az előadó kifejtette: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mi, katolikusok alapvetően úgy
gondolkodunk magunkról, ahogy azt a kinyilatkoztatásban Isten elénk
tárja. Tudjuk, hogy mindenekelőtt a teremtett világ tagjai vagyunk,
teremtmények,</b></span> és nem csupán lényegében különbözünk a teremtő és
gondviselő Istentől, de <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az Ő különleges teremtményei is vagyunk. Isten a
saját képére és hasonlatosságára teremtett minket, és ez alapvetően
személyes jelleget kölcsönöz számunkra. </b><b>Az ember</b></span> nem valami, hanem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
valaki, akinek neve van, akit az Isten személyesen, a nevén szólít meg.
Az ember a testi-szellemi lélek egysége. Egyrészt a föld porából
lettünk, másrészt Isten Ádám orrába leheli a lelkét („az élet
leheletét”), és így születik az ember. Logikailag megkülönböztethetjük a
szellemi lelket és a testet – a filozófia és a teológia is külön
tárgyalja –, de az emberi személyben ez elválaszthatatlan. Ez a
katolikus-keresztény antropológia alapvető tényezője.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&img=o_IMG_3846.jpg" rel="lightbox['g69597']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&p=1&img=c_IMG_3846.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A Newman Központ igazgatója figyelmeztetett: manapság hangsúlyozni
kell mindezeket, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a divatos szellemi áramlatok megkérdőjelezik</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span>
<b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">ezeket az evidens igazságokat</span>.</b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ókori gnoszticizmushoz,
manicheizmushoz hasonló irányzatok erősödnek, amelyek egyik jellemzője,
hogy az embert alapvetően anyagi, materiális lénynek, biológiai
entitásnak tekintik, és semmi másnak. Korunk fő szellemi áramlatai
nemhogy megkérdőjelezik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a katolikus tanítás alapvető állításait</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, de
egyenesen támadják. </b></span>Ezek az ideológiák nem csak egyes írók műveiben
jelennek meg, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>politikai testet is öltenek</b></span>. Figyelemre méltó az a
folyamat, amit Peeters professzor asszony könyve részletesen ecsetel,
ahogy az ENSZ különböző konferenciáin született dokumentumokat veszi
sorra, és vizsgálja meg, hogy az egyes konferenciák milyen üzeneteket
fogalmaznak meg a kilencvenes évektől napjainkig. Kirajzolódik ezekből,
hogy azok a fogalmak, új eszmék, melyek a közéletben megjelennek,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
társíthatók a terjedésüket megelőzően kiadott ENSZ-okmányokhoz.
Irányított folyamattal állunk szemben, </b></span>ez egyértelműen kiderül a
könyvből – szögezte le.</p>
<p>Fülep Dániel kiemelten beszélt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a genderideológiá</b></span>ról, amelyet a kötet a
legrészletesebben tárgyal. Ennek hirdetői elválasztják egymástól a
biológiai és a társadalmi nemet, azt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>állítva, hogy az ember biológiai
adottságai elválaszthatóak a teljes emberi személy lényegétől. Szerintük
a biológiai adottságok teljes mértékben függetleníthetőek az embernek a
szellemi dimenzióitól. A genderelmélet a férfi és a nő közötti
különbséget kizárólag a társadalmi különbözőségek mentén ragadja meg, és
ezt is azzal a negatív előjellel, hogy ez az, ami alól fel kell
szabadítani az embert.</b></span></p>
<p>A könyv ismertetője leszögezte: a genderelmélet közvetlenül a
teremtés rendjét kívánja negligálni, megsemmisíteni. Azt állítja: az
ember nem az Isten eredeti szándéka szerinti férfi és nő, ezért ki kell
szabadulnia abból a béklyóból, amit ez a fajta teremtettsége jelent.
Ezzel megkérdőjeleződik az ember testi, szellemi-lelki integráltsága,
alapvető összekapcsolása, és a személy transzcendens mivolta is.
Emellett az is, hogy az emberi élet mindenestül a teremtő, gondviselő és
megváltó Isten akarata és törvénye szerint kell, hogy rendeződjék,
hiszen a gender által meghirdetett forradalmat az ember a saját akarata,
felfogása szerint hajtja végre. Lázad, és ezzel az ősbűn legmélyebb
lényegére fordítja a figyelmünket. Az ember szembefordul Istennel,
engedve a kígyó kísértésének, elfeledkezve arról, hogy egyedül akkor jár
jól, ha enged Isten akaratának, engedelmesen követi azt. A kígyó
elhitette a paradicsomban Ádámmal és Évával, hogy az Isten nem akar
nekik jót, hiszen meg akarja őket fosztani attól, hogy olyanok legyenek,
mint ő, tehát érdemes kibújni ez alól a gyámság alól. Ez a fajta
kísértés jelenik meg a genderideológiában is – mondta Fülep Dániel. Az
ember megpróbál kibújni az Isten fennhatósága alól, tagadja azt, hogy a
teremtett rend lenne az ember számára a legjobb és az ezzel való
szembehelyezkedésben látja a maga boldogságát. Valójában
önmegistenülésre és önmegváltásra törekszik. Ez az egész elgondolás nem
csak az ember transzcendens mivoltát, de a bűnre hajlamos természetét is
tagadja. Tagadja azt, hogy van kísértő, és azt is, hogy a földi világ
képes elfordítani az embert Istentől. Ebben a világban, amit a globális
új etika hirdet, amelynek mentén törvényeket alkotnak, és ráerőltetik a
társadalmakra, nincs jó és rossz, nincs kinyilatkoztató Isten, de
megismerő értelem sem. Ezen etika szerint nem lehet felismerni Istennek a
szavát, ha van is kinyilatkoztatás, azt úgysem tudjuk felismerni. A
globális etikából teljesen ki van zárva Isten, Krisztus és az egyház.
Utóbbi pedig kifejezetten ellenség, mivelhogy egyedül képviseli
következetesen az Isten által kinyilatkoztatott emberképet, társadalmi
szinten, világméretekben.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&img=o_IMG_3868.jpg" rel="lightbox['g69597']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=69597&p=1&img=c_IMG_3868.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Fülep Dániel rámutatott: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a globális etika alapján kibontakozik
előttünk egy olyan hamis, nemek közötti egyenlőségeszmény, amely teljes
mértékben individualista, szubjektivista, és forradalmi felfogást
képvisel. Ördögi, démoni lázadást,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten teremtő rendjével </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szemben.</b></span></p>
<p>A könyvhöz Robert Sarah bíboros írt előszót. Leszögezte: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Afrika</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ma az
újgyarmatosítás kísérletének időszakát éli, a globális etika képviselői
az egyenlőség hamis eszméjével igyekeznek hatalmuk alá vonni és
megalázni </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a fekete kontinenst. </b></span>Fülep Dániel szerint Marguerite Peeters
könyve bennünket is segíthet abban, hogy ezeket a folyamatokat kiemelt
figyelemmel kísérjük, hogy képesek legyünk megfelelő módon, bátran hitet
tenni katolikus hitünkről, társadalmi kérdésekben is. John Henry Newman
bíboroshoz hasonlóan Peeters is meg van győződve arról, hogy csak azok a
hívő nők és férfiak képesek meglátni és megérteni Isten mindent átható
jelenlétét a világban, akik meghallják minden nap és órában az Ő
tanítását. Akik képesek arra, hogy életüknek a konkrét valóságában
fedezzék fel őt, és figyeljenek mindarra, ami veszélyezteti az igaz
hitben való megmaradásunkat, növekedésünket, tiszta katolikus-keresztény
emberségünket. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ahhoz, hogy szembe tudjunk szállni</b></span> ezekke<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>l a káros
folyamatokkal</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>fontos, hogy tisztán lássuk ezeknek az irányított,
szervezett módszereit. </b></span>Ez az, ami segítheti különösképpen a közéletben
nagyobb szereppel rendelkező keresztényeket, de szülőket, pedagógusokat,
lelkipásztorokat is.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A könyvet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök lektorálta,
csakúgy, mint Marguerite A. Peeters másik, szintén most megjelent, <em>A nemek forradalma – Globális terv</em>
című kötetét. Ez utóbbihoz írt előszavában a püspök így fogalmaz: „A
két könyv drámai felszólítás arra, hogy a világ népei, különösen is az
egyes vallások, valamint a nyugati világon kívüli népek emeljék fel
szavukat, bátran lépjenek ki </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gender által rájuk kényszerített
zsákutcából</b></span>. Használja és élje a világunk újra ezeket a szavakat: apa,
édesanya, testvér, férj, feleség, család!”</p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p></div>