<div dir="ltr"><h1>Böjte Csaba: Az irgalmasság iskolája – Az ellenünk vétkezőknek megbocsátani </h1>
<div>2016. március 31. csütörtök 17:27<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-az-irgalmassag-iskolaja-az-ellenunk-vetkezoknek-megbocsatani" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-az-irgalmassag-iskolaja-az-ellenunk-vetkezoknek-megbocsatani</a><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span><br></div>
<h3>Böjte Csaba ferences szerzetes a Ferenc pápa által
meghirdetett rendkívüli szentévben „Az irgalmasság iskolája” címmel
beszédsorozatot indított. A március 27-én, húsvét vasárnapján és 28-án,
húsvéthétfőn Déván tartott elmélkedéseiben az <span style="background-color:rgb(255,229,153)">irgalmasság lelki
cselekedeteinek hatodik állomásá</span>ról beszélt.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68662&img=o_bojte.jpg" rel="lightbox['g68662']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68662&p=1&img=c_bojte.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kereszténység alapgondolata a megbocsátás, Jézus egész élete erről
szól. Nem áll <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bosszút </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">azokon, akik bántották </span></span>– kezdte elmélkedését Böjte
Csaba. Húsvét vasárnapján felidézte az utolsó vacsorát, az ünnepi
készülődést, az apró részleteket: jönnek sorban a tanítványok, Jézus
megmossa a lábukat. A feltámadáskor – írja az evangélium – ott volt a
lepel, a kendő összehajtogatva. Sokat elárulnak a kis részletek arról,
hogy <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Jézus a gondoskodó, jó gazda. Bemártott falatot adott a
tanítványoknak, ahogyan az édesapa eteti gyermekét, </span></b>vagy gerle a
fiókáját. Az utolsó vacsorának ez a szép vonása ragyog fel, amikor a pap
az oltáriszentséget az ember nyelvére teszi – tette hozzá.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jézus a halálára készül, de <span style="background-color:rgb(255,229,153)">nincs benne</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">harag, keserűség</span>. Júdást is
barátjának nevezi, szeretettel szólítja meg, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">nincs benne</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyűlölet.</span>
Pilátus, Heródes, Kaifás előtt <span style="background-color:rgb(255,229,153)">nem olvassa szemükre</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűnüket</span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Mindvégig
nyitott a párbeszédre.</span> Gyalázza a bal lator, de Ő <span style="background-color:rgb(255,229,153)">nem áll le</span> vele <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
vitatkozni</span>. A jobb latornak megígéri, hogy vele lesz a paradicsomban.
„Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek – mondja, és
ebben az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenségeskedésnek </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">az<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> árnyalata</span> sem jelenik meg. </span>Feltámadása
után találkozik a tanítványokkal, tüzet rak, halat süt, hívja őket.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jó
lenne megtanulni a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sérelmeket, bántalmakat</span> nagylelkűen megbocsátani!</b></span> –
fejezte ki vágyát Böjte Csaba, majd megosztotta saját tapasztalatait
arról, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>milyen éltető hatással van mások életére a megbocsátás.</b></span></p>
<p>Elmesélte, hogy az alapítvány működésének kezdetén két kollégája két
év után megunta a munkát, kevesellték a pénzt, beadták a felmondásukat,
haragosan mentek el. Csaba testvér nem tudta, küld-e Isten mást
helyettük, úgy érezte, cserben hagyták. Aztán arra gondolt: ezek az
emberek segítettek rajta. Amikor a búzaszem megérik a kalászban, nem
marad benne. De a kalász hivatása ez: a búzaszem, ha jó földbe hull,
százszoros termést hoz. Levélben megköszönte a két évet, a sok munkát a
gyerekekkel, a vidám estéket. Megírta nekik, hogy reméli, az irgalmas
szeretet újabb kalászát termik majd ott, ahová kerülnek. Egy év múlva
visszajöttek és hosszú évekig együtt dolgoztak még. Örül, hogy nem
égette fel a hidat, hanem a Jézus által mutatott úton járt. Hozzátette a
történethez, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ha az ember megőrzi a szívében a kiengesztelődésre
való készséget, akkor jó lesz világ.</b></span></p>
<p>Felidézte a történethez kapcsolódóan <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a tékozló fiú apjának a
példáját. </b></span>Fia elment, elherdálta a vagyont, de az ő szívében a szeretet
lángolt tovább iránta. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szöget vernek a kezembe,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>de ugyanazzal a kézzel
megáldom testvéreimet –</b></span> jó lenne megtanulni ezt! Jézus átdöfött szívvel
elkísérte az emmauszi úton a tanítványokat, akik távolodtak tőle és
mindattól, ami fontos volt számára. Ő pedig a tőle távolodó úton,
átdöfött szívvel, lábbal elkísérte a tanítványokat, szépen beszélt
velük, lángolt a szívük. Ez a történet mindannyiunkról szól. Ki van
olyan, akit nem sértettek meg! Milyen messze van ez a krisztusi
gondolkodástól! <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lehet duzzogni, haragot cipelni</b></span> magunkkal,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> de ott van a
másik, a szép út, amely örömmel, fénnyel tölti el a szívet: a Krisztus
által felkínált út.</b></span></p>
<p>Egy másik történet is felelevenített annak érzékeltetésére, hogy a
tékozló fiú apjának megbocsátó lelkülete milyen jót tesz az emberekkel.
<b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Befogadtak egy fiút, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy bajban</span> volt, szeretettel nevelgették,</span></b> d<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>e a
nyolcadik osztály végén elege lett, duzzogva elment.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Csaba testvér
mondta neki, imádkozik érte, hogy sikerüljenek a tervei.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>
Ócskavasgyűjtésből akart megélni, de nehezen ment és soványan, piszkosan
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>visszajött, sírt, meggyónt, utána szépen tanult, első lett a
tanulásban, leérettségizett</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Aztán megint elment, </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>de megint visszajött,
és az egyik legjobb kollégájuk lett.</b></span></p>
<p>Jó ez a jézusi recept, bárki megtanulhatja – hangsúlyozta az erdélyi
ferences.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A tékozló fiú édesapjának a szeretetével kell a másikhoz
fordulni. Nem szabad <span style="background-color:rgb(234,209,220)">felégetni </span>a másik ember felé a hidat. Isten látja,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">i<span></span>gazságtalanság ért</span>, de ha el tudod viselni, az utolsó ítéletkor
kárpótol</b></span>. Végül azt kérte: döntsük el, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mától kezdve krisztusi
szeretettel megbocsátunk az ellenünk </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vétő</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>knek</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Hirdessünk nagy
amnesztiát, engedjük el mindenki tartozását!</b></span></p>
<p><br>Böjte Csaba húsvéthétfőn ismét Déván folytatta elmélkedését az irgalmasság hatodik lelki cselekedetéről, a megbocsátásról.</p>
<p>Hogyan lehet orvosság a megbocsátás mindannyiunk életére? – tette fel
a kérdést. Mária Magdolnát, a bűnös nőt Jézus elé viszik. Mindenkinek
követ kellene rá dobnia, a fogat fogért, szemet szemért elv uralkodik. A
mi életünkbe is belopakodik, mi is ítélkezünk. Az egyház azonban arra
tanít, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> érdemes megbocsátani, irgalmat felkínálni </b></span>az ellenünk és
Isten ellen vétkezőknek.</p>
<p>Elmesélte, hogy amikor ősszel Rómában volt, a Szent Péter-bazilika
előtt sok vidám olasz embert látott. Nézte őket és arra gondolt, hogy
száz évvel ezelőtt a magyar hadsereg Doberdónál harcolt, több mint
egymillió olasz katona vesztette életét, 350 ezer magyar halt meg, és
sokan mások is. Nem érti, mi bajunk volt nekünk velük… A gonosz lélek
néhány politikus agyában gyökeret vert és el tudták hitetni egy egész
országgal, hogy ők a legnagyobb ellenség. Ma pedig örülünk egymásnak és
nem értjük, mi bajunk volt akkor egymással. Ugyanígy a franciák és a
németek nagy háborúkat vívtak, most pedig nincs határ közöttük, békében
élnek egymással. Jó, hogy nem hordozzuk magunkkal az akkori sérelmeket.
Bölcsebb dolog a kiengesztelődés – hangsúlyozta Böjte Csaba. Hozzátette:
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jó lenne rendszeresen szedni Ferenc pápa orvosságát. Jó lenne mindig
megbocsátani egymásnak.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Krisztus feltámadt, támadjunk fel mi is a szeretetre, a békére! </b></span>–
kérte. Jézus megkérdezhette volna Pétertől, egy kakasra mutatva: „Péter,
ismered ezt a madarat?” Szegény Péter bocsánatkérések közepette elment
volna örökre, Jézus pedig ott maradt volna egyedül. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kereszténység
lényege azonban a kiengesztelődés, a megbocsátás.</b></span> „Egy marék porból
születtünk, nagy csoda, hogy két lábon tudunk járni, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>miért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">várnánk el </span>
egymástól, hogy tökéletesek legyünk”</b></span> – magyarázta.</p>
<p>Próbáljuk meg gyakorolni a megbocsátást az ellenünk vétkezők iránt –
kérte végül hallgatóitól. Gyakorlati javaslatot is tett: írjunk üzenetet
annak, akire megharagudtunk, akivel évek óta nem beszélünk, pedig régen
fontos volt számunkra.</p>
<p>Forrás és videó: Magnificat.ro</p>
<p>Fotó: Thaler Tamás, Magnificat.ro</p>
<p>Magyar Kurír<br>(tzs)</p></div>