<div dir="ltr"><h1>A pápai lelkigyakorlat harmadik elmélkedése: Jézus nem erkölcstanító </h1>
<div>2016. március 9. szerda 19:21<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-papai-lelkigyakorlat-harmadik-elmelkedese-jezus-nem-erkolcstanito-torekenysegunket" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-papai-lelkigyakorlat-harmadik-elmelkedese-jezus-nem-erkolcstanito-torekenysegunket</a><br></div>
<h3>Ermes Ronchi szervita szerzetes március 9-én délelőtt, a
pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának negyedik napján
Aricciában folytatta az elmélkedést az evangéliumi kérdésekről. Lukács
evangéliumából indult ki: „Látod ezt az asszonyt?” (Lk 7,47).</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68188&img=o_01.jpg" rel="lightbox['g68188']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68188&p=1&img=c_01.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Lukács evangéliumának hetedik fejezetében olvasunk a bűnös asszony
történetéről, aki követi a vendégségbe meghívott Jézust Simon farizeus
házába. Jézus pedig, szakítva a hagyománnyal, megengedi neki, a mindenki
által bűnösnek tartott nőnek, hogy sírjon a lábainál, hogy könnyeivel
törölgesse, és megcsókolva, illatos olajjal öntözze azokat. Látva Simon
meglepődését, Jézus intőleg kérdi őt: „Látod ezt az asszonyt?”, hiszen ő
maga már úgy látja, bocsánatot nyertek a bűnei, „mert nagyon
szeretett”.<br><br>Simon farizeus házában egy meglepetéssel teli jelenet
bontakozik ki: a vallásos és a bűnös, a hatalmas és a névtelen, a
törvény és az illatszer, a szabály és a szeretet találkozásának meglepő
jelenete. Simon tévedése az elítélő tekintete. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus pedig egész
életében éppen a nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ítélkező tekintet</span>ről beszél, amely magában foglalja
az irgalmas tekintetet.</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Simon az Isten és az ember közötti
kapcsolat középpontjába a bűnt állítja, és az egész vallás sarokkövévé
teszi azt. Ez a moralisták tévedése minden korban, a mindenkori
farizeusoké.</b></span> <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Jézus nem <span style="background-color:rgb(182,215,168)">moralista</span>, nem <span style="background-color:rgb(182,215,168)">erkölcsmagyarázó</span>. Az Isten és az
ember közötti kapcsolat középpontjába az embert állítja a könnyeivel, a
fájdalommal vagy örömmel teli testével,</span></b> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>de nem a törvényt helyezi a
központba</b></span> – emelte ki Ermes Ronchi.<br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><br>Az evangélium többször említi
a szegényt,</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mint a bűnöst.</b></span> Ádám előbb volt szegény, mielőtt bűnös lett
volna. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Mindnyájan törékenyek vagyunk,</b><b> könnyeket hordozunk, ezer
korlátunk fogságában élünk, még mielőtt bűnösök lennénk.</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Mi
vagyunk azok, akik moralizáltuk az evangéliumot, amikor azt
erkölcsmagyarázó értelemben olvastuk.</b></span> Kezdetben azonban nem így volt –
hangsúlyozta a szerzetes, és rendtársára, a szervita Giovanni Vannuccira
utalt, aki szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„az evangélium nem <span style="background-color:rgb(182,215,168)">erkölcs,</span> hanem egy megrendítő
megszabadítás”</b></span>. Mindez kivezet bennünket a bűn paradigmájából, és bevisz
a „bővelkedő életbe”.<br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Simon farizeus, amikor moralizáló
tekintetével ránéz az asszony múltjára, akkor abban „törvényszegések
sorozatát” látja,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>amíg Jézus a mának és a holnapnak a sok szeretetét.</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus </b></span>nem színleli, hogy nem tudja, ki ő, de így is <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>elfogadja őt.</b><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span>
Elfogadja a <span style="background-color:rgb(182,215,168)">sebeivel</span>, és főként azzal a szikrányi fénnyel, amelyet aztán
fellobbant. </b></span><br><br>A lakoma középpontjában Simonnak, a vallásos és
hatalmas farizeusnak kellett volna állnia, de most egy nő foglalja el
azt a helyet. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Csak Jézus képes ennek a szemléletmódnak a
megváltoztatására, hogy helyet készítsen a legutolsóknak is.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus
áthelyezi a figyelem középpontját az asszony<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bűnéről a farizeus
hiányosságaira, bizonyosságait</span> lebontja, és nehéz helyzetbe hozza, mint
majd a házasságtörő asszony <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vádlóit </span>a templomnál. </b></span><br><br>Ha Jézus most
azt kérdezné tőlem – mondta mosolyogva Ermes Ronchi –, hogy látod-e azt
az asszonyt, akkor nemmel kellene felelnem: Nem, Uram, én csak férfiakat
látok. Nem egészen normális egy helyzet ez, ismerjük csak el! Tudomásul
kell venni ezt az űrt, amely nem felel meg az emberiség és az egyház
valóságának. De nem így volt ez <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az evangéliumban, ahol sok asszony
követte Jézust,</b></span> ellenben a mi kíséretünkben nem látom őket –
hangsúlyozta a szervita szerzetes. <br> <br>Mitől van bennünk ilyen
félelem, hogy ekkora távolságra vagyunk ezektől az asszonyoktól?<b> Jézus
közömbös az asszony múltjával, nemiségével szemben. Ő nem érvel
kategóriák </b>és sztereotípiák szerint. És azt gondolom – folytatta Ermes
Ronchi –, hogy a Szentlélek úgy osztja az ajándékait, hogy nem tekint az
ember nemiségére. <br><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézust megindítja az asszony lelkülete, és
meg is jelöli őt, nem is felejti el, hiszen az utolsó vacsorán
megismétli ennek az ismeretlen és bűnös asszonynak a gesztusát, megmossa
a tanítványai lábát, és meg is törli azokat. <u>Amikor szeret, az ember
isteni gesztusokat tesz. Amikor Isten szeret, emberi gesztusokat tesz, s
ezt az ember szívével teszi.</u><br></b></span><br>Végül Ermes Ronchi a
gyóntatóatyákhoz fordult: „Lám,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> milyen könnyen megesik <span style="background-color:rgb(255,229,153)">velünk,
gyóntatókkal,</span> hogy nem látjuk </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az embereket a konkrét szükségleteikkel és
könnyeikkel együtt.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ehelyett az alkalmazott és áthágott szabályokra
tekintünk. Általánosítás ez, amely az embereket kategóriákba sorolja és
osztályozza. Így aztán a szív keménységét, a szklerokardiát tápláljuk,
azt a betegséget, amitől </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus a legjobban félt minket.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A szabályok
hivatalnokai leszünk így, a szív analfabétái, akik nem találkozunk <span style="background-color:rgb(182,215,168)">az
élettel,</span> hanem csak az előítéleteinkkel”</b></span> – zárta ötödik nagyböjti
elmélkedését Ermes Ronchi.</p>
<p>Forrás és fotó: <a href="http://hu.radiovaticana.va/news/2016/03/09/a_k%C3%BAria_lelkigyakorlata,_5_elm%C3%A9lked%C3%A9s__j%C3%A9zus_%C3%A9s_a_n%C5%91k/1214165" target="_blank">Vatikáni Rádió</a></p>
<p>Magyar Kurír</p><div><br>
<table style="border-top:1px solid #aaabb6">
<tbody><tr>
<td style="width:470px;padding-top:20px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Ezt az e-mailt egy Avast védelemmel rendelkező, vírusmentes számítógépről küldték. <br><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#-1756210036_DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>