<div dir="ltr"><h1><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span>Pál Feri atya: Az irgalmasság mindig cselekvés is </h1>
<div>2016. március 5. szombat 12:03<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/pal-feri-atya-az-irgalmassag-mindig-cselekves-is" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/pal-feri-atya-az-irgalmassag-mindig-cselekves-is</a><br></div>
<h3><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Hogyan jelenik meg az irgalmasság az emberi
kapcsolatokban? Hogyan tanulhatunk meg irgalmasak lenni? </span>Az irgalmasság
szentéve apropóján e kérdésekről beszélgettünk Pál Ferenc atyával –
közismert nevén: Pál Ferivel.</h3><p> <a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3445.jpg" rel="lightbox['g68020']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&p=1&img=c_IMG_3445.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Ha ezt a szót vesszük: irgalom, irgalmasság, a mai ember
számára némileg múzeuminak hat. Hogyan lehet mégis akár egy nem hívő
embernek is elmagyarázni, hogy megértse a jelentését?</b></p>
<p>– A teológiai tanulmányaimhoz nyúlnék vissza: azt tanultam, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
irgalmasságnak megfelelő héber kifejezés képisége</b></span> ahhoz kapcsolódik, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
ahogy az anyának a méhe megmozdul.</b></span> Ezt a gondolatot folytatva úgy is
mondhatnám, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> amikor a legbelső részeink megindulnak, megmozdulnak,
ott történik velünk valami.</b></span> Tudjuk, hogy az érzéseknek, érzelmeknek a
színhelye nem is annyira a szív, hanem a zsigereink, a beleink, a
gyomrunk, a méhünk.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> <b>Amikor az édesanyának a méhe megrándul, amikor az
anya egyszer csak átéli, hogy van egy védtelen csecsemő, egy
kiszolgáltatott lény, aki teljes mértékben függ attól, hogy kap-e
gondoskodást, törődést </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagy sem</b></span>, és ez csak rajta, az anyán múlik: tehet
vele jót, de pusztán azzal, ha elhanyagolná, azzal a csecsemő elveszne,
meghalna. A cselekvőkész jóindulat, amit az édesanya érezhet a saját
kiszolgáltatott, tehetetlen gyermeke iránt, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az irgalom kifejezése, ebből
a képből, ebből az emberi viszonyból eredeztethetően ezt mindenki
megértheti.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3453.jpg" rel="lightbox['g68020']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&p=1&img=c_IMG_3453.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>–
Az irgalom szót többnyire Istenhez kötjük, az, hogy ránk is
vonatkozhat, távolinak tűnik. Pedig az irgalmasság szentévének a Lukács
evangéliumából vett jelmondata –<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Legyetek irgalmasok, mint az Atya –</span>
erre szólít fel minket Jézus szavaival. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Hogyan tud egy ember irgalmas
lenni, miben jelent ez többe<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span>t</span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span>,</span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span> mint</span></b> <b>ha csak azt mondjuk: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><span style=""></span></span>ez az ember jó?</b></p>
<p>– Mentálhigiénés szakemberként<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az irgalmat döntően az együttérzéshez
tudom kapcsolni.</b></span> Az együttérzésnek pedig megvannak az élettani gyökerei,
vagyis hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>működik bennünk egy tükörneurális hálózat, ami lehetővé
teszi, hogy képesek legyünk olyan érzéseket átélni, megélni,
megtapasztalni, amelyek nem a mi helyzetünkből fakadnak, hanem egy másik
személyéből.</b></span> Egy másik emberrel történik valami, ami bennem érzelmeket
kelt, mintha én élném át, velem esne meg. Ezért az irgalom nem
egyszerűen csak valakinek a megértése, hanem a hátterében ott az
együttérzés, az együttérzés hátterében pedig megjelenik érzelmi, testi
szinten abból valami, ami veled van, amit te élsz meg.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Aztán az
irgalomhoz kapcsolódik az ebből fakadó cselekvés,</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mert különben csak
részvét, vagy érzelem, egy hangulat vagy hozzáállás, jóindulat vagy jó
szándék </b></span>lenne. Az irgalom cselekvésre késztet, aminek a hátterében ez a
megélt tapasztalat található,<b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">ahogyan engedtem, hogy a másik ember,
annak a nyomorúsága, a szenvedése, a fájdalma vagy – és elsősorban –
kiszolgáltatottsága hatást gyakoroljon rám.</span></b> Amikor megélem valakinek a
kiszolgáltatottságát, vagy akár annak lehetőségeit, hogy valakivel
valami rosszat tegyek, ártsak neki vagy egyszerűen csak valamilyen
igazságot helyezzek előtérbe az irgalommal szemben. (Tudatosan
ütköztetem ezt a kettőt, miközben a kettős kiegészíti egymást.)<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Amikor
hozok egy döntést, hogy az irgalmat fogom előtérbe helyezni,</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>akkor
lemondok arról, hogy jogosan valami mást tegyek, mint amit az irgalom
diktál bennem.</b></span></p>
<p><b>– Nem könnyű, mégis hogyan lehet elkerülni, hogy ne az
igazságérzetünk kerekedjen felül az irgalmasságon<span style="background-color:rgb(246,178,107)"><span style=""></span></span>?<u> <span style="background-color:rgb(246,178,107)">Hogyan lehet az
irgalmasságot és az igazságosságot harmóniába hozni?</span></u></b></p>
<p>– Nemcsak alapigazságaink vannak, hanem alapdilemmáink,
alapkonfliktusaink is. Az irgalmasságnak és az igazságosságnak a
feszültsége bennünk föloldhatatlan belső dilemma és konfliktus, de mégis
<b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> megtanulhatunk úgy tekinteni a kettőre, hogy ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egymással szemben,
ütközésben</span> legyenek, hanem egymást kiegészítő igazságként, értékként
tekintsünk rájuk, amelyek néha konfliktusba kerülhetnek egymással</span> </b>úgy,
mint a férj meg a feleség, vagy a szülő és a gyerek. A feleség és a férj
sem akarják mindig ugyanazt, de ez nem jelenti azt, hogy őket egymással
szembehelyezve kellene látnunk, akkor sem, ha nézeteltérésük van.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3446.jpg" rel="lightbox['g68020']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&p=1&img=c_IMG_3446.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az
igazság nem ugyanaz, ha irgalmatlanul képviselem, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">mint ha irgalmasan.</span></b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Istenhez közelebb álló az igazság, ha azt irgalommal képviselem</b></span>, mint ha
tagadom vagy irgalmatlanul képviselem.</p>
<p>John Gottman amerikai családterapeuta mondott egy nagyon izgalmas
kijelentést: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>„A család nem az a hely, ahol bárkinek is igaza lenne.</b></span>”
Értelmezhetjük ezt tévesen, gondolhatjuk, hogy ez az igazság
leértékelése, vagy elkendőzése. Nem erről van szó azonban: ha a
családban családként éljük meg az összetartozásunkat, vagy egy
társkapcsolatban társkapcsolatként éljük meg, ahogy egymáshoz
viszonyulunk, akkor<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ha te valamit jobban tudsz, mint én, az engem is
gazdagít.</b> Ha valamit jobban látsz, mint én, ha helyesebb döntést hoztál,
az nem ellenemre van, hanem kiegészít és gazdagít engem, mert mi együtt
alkotjuk a kapcsolatot, egy családhoz tartozunk. </span>Ezért nem véletlenül a
család az irgalmasság vagy a megbocsátás megtanulásának az elsődleges
közege. Ez sosem jelenti azt, hogy az igazságot tagadjuk, hanem azt
mondjuk, hogy az az igazság, ami nálad van, aminek fényében kiderülhet
az, hogy én valamit nem tudok jól, vagy tévedtem, nem megbélyegez engem,
nem lealacsonyít, nem megalázó, megszégyenítő rám nézve, hanem engem
gazdagító igazság. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Milyen nagyszerű dolog az, ha egy családban – ha
valakinek igaza van – azt nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fegyverként </span>használja, hanem olyan
értékként, amely a másik javára lehet és kiegészítheti őt.</b></span> Milyen nagy
dolog, ha valaki másnak van igaza és nem nekem, mégsem érzem azt, hogy
ez fenyegetné az önbecsülésemet, hanem azt gondolhatom:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> milyen jó, hogy
mi kapcsolatban vagyunk, mert így részesülhetek az értékességedből!</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3432.jpg" rel="lightbox['g68020']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&p=1&img=c_IMG_3432.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>–
Mondta, hogy leképeződnek bennünk a másikban lévő negatív dolgok, de
sokszor <span style="background-color:rgb(182,215,168)">lehetséges az, hogy</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a másik ember</span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> egy olyan cselekedetet,</span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">olyan
bűnt követ el, amelyet nem tudok megérteni. Nem csak az igazságérzetemet
sérti, felfogni sem tudom.</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Hogyan lehet arra törekedni, hogy mégis
ilyen helyzetben is irgalmasan tudjak bánni a másikkal?</span></b></p>
<p>–<b><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> Fontos, hogy megkülönböztessük azt,</span> hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)">valamit megértek,</span> megértő
is tudok lenni <span style="background-color:rgb(182,215,168)">vagy pedig</span> hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> egyetértek valamivel.</span></b> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">Ha megengedem
magamnak azt, hogy ne értsek vele egyet, akkor nagyobb szabadságom lesz
arra, hogy közben megértsem, miért történt az, ami, miért cselekedett
úgy a másik, ahogy tette. </span>Ha az sem segít nekem, hogy kimondom: nem
értek egyet azzal, amit csináltál, akár a családban vagy szoros emberi
kapcsolatban, és a szabadság, hogy ezt kifejezhetem, nem segít abban,
hogy egyébként ezzel párhuzamosan meg tudjalak téged érteni, akkor
érdemes az érzések és érzelmek világa felé haladni. Az együttérzést vagy
a részvétet, a másik megértését leginkább akkor tudjuk megélni, ha
beleéljük magunkat a másik helyzetébe, annak szerepébe, abba, amit és
ahogy ő megélhetett abban a helyzetben. Vagyis addig nem tudok valakit
egyáltalán megérteni, ameddig semmilyen módon nem látom és képzelem el
az életet onnan, ahonnan ő látta. Akkor,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ha belelépek a cipőjébe,
felveszem a kabátját, vagy belebújok a bőrébe, ezzel a nagyvonalú
gesztussal hajlandó vagyok szerepet cserélni ővele és megpróbálom az
életet megtapasztalni onnan, ahonnan ő látta, ezzel összefüggésben
általában magától megjelenik bennem valamiféle fordulat, ami túlvezet a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">sértettségemen.</span></b></span></p>
<p>Amikor
valakit nem tudok megérteni, vagy nem is akarok irgalmazni, ezekben az
esetekben beszűkült lelki és érzelmi állapot jön létre bennem, amiben a
saját fájdalmamat, veszteségemet, nyomorúságomat tudom csak megélni és
nem tudom átérezni, amit a másik megélhetett. Ezekben az esetekben
hajlamosak vagyunk magunkat csak jónak látni, a másikat pedig csak
rossznak. Ilyenkor azt mondom: ebben a helyzetben kétségkívül ott
tartok, hogy úgy látom, te voltál rossz és én jó. Közben tudom, hogy az
életben néha jót teszek és néha rosszat, és hogy ez veled is pont
ugyanígy van. Ekkor létrejöhet köztünk hasonlóság és egység, mert azt
mondom: eddig azt gondoltam, mi semmilyen módon nem kapcsolódunk
egymáshoz, mert te rossz vagy és én jó vagyok, ezért nekünk nincs közünk
egymáshoz. De <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ha azt mondom, hogy egyszerre vagyok jó és rossz, s te is
egyszerre vagy jó és rossz, egyszer csak közünk lesz egymáshoz. </b><b>Nem
különbözünk annyira egymástól</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> miközben lehet, hogy egy konkrét
helyzetben te tényleg tettél valamit, ami nekem nem esett jól, vagy bűn
volt.</b></span></p>
<p><b>–
Eddig arról beszéltünk, hogy mi hogyan lehetünk irgalmasak. Kicsit
szeretnék a másik oldalra is rávilágítani: <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><u>amikor én szorulok rá arra,
hogy a másik irgalmazzon, de azzal szembesülök, hogy a másik nem képes
velem szemben irgalmasan viselkedni. Ilyenkor mit tudok magam tenni,
hogy ezen túllendüljek?</u></span></b></p>
<p>– Az irgalmasságnak a létjogosultsága, értékessége amiatt is olyan
nyilvánvaló, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mi magunk is átéljük <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a tökéletlenségünket </span>és azt, hogy
néha kiszolgáltatottá válunk a kapcsolatainkban vagy a családban, és
hogy nem tud továbbmenni az élet, a kapcsolat, nem tudunk megint
bizalmat szavazni egymásnak, csak akkor, ha készek vagyunk irgalmat
gyakorolni: megbocsátani vagy <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a jogos bosszúnkról </span>lemondani, miközben
nem tagadjuk az igazságot. </b></span>Vagyis <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b>képes vagyok arra a nagyvonalúságra,</b></u></span>
hogy ne csak saját magam felől, főleg pedig csak a saját sértett önmagam
felől nézzek és éljek meg egy helyzetet. Tulajdonképpen minden olyan
helyzet, amelyben megéltem, hogy irgalomra szorulok, márpedig ilyen
helyzet nap mint nap létrejön, segíthet engem abban, hogy nagyvonalú
legyek akkor, ha azt tapasztalom, hogy ez a másik félnek nehéz.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Hogy
elismerjem a jogát a másiknak arra, hogy ne legyen irgalmas</b></span>. Mert ezzel
teremtjük meg annak a szabadságnak a terét, amiben méltányoljuk és
nagyra tartjuk azt az emberi gesztust, hogy megbocsátott, irgalmas volt.
Ha a kereszténységre hivatkozva azt mondjuk, hogy meg kell bocsátani és
elfogadhatatlan, ha a másik nem gyakorol irgalmat, akkor nem becsüljük
eléggé az irgalmat. Nem méltányoljuk a másik személyt, aki dönthetett
volna úgy, hogy nem lesz irgalmas, de <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>úgy döntött, hogy irgalmaz,
nagylelkű lesz, valamitől eltekint, valamilyen jogát nem akarja érvényre
juttatni vagy nem akar </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden helyzetből győztesen kikerülni.</b></span> Éppen
ezáltal tudjuk nagyra értékelni, hogy elfogadjuk, hogy másképp is
lehetne.</p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p>Agonás Szonja/Magyar Kurír</p>
<div><div><span>Kapcsolódó képgaléria</span></div><div><ul><li><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3416.jpg" rel="lightbox['gs68020']" title="" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=c_IMG_3416.jpg" alt="" height="150" border="0"></a></li><li><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3429.jpg" rel="lightbox['gs68020']" title="" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=c_IMG_3429.jpg" alt="" height="150" border="0"></a></li><li><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3432.jpg" rel="lightbox['gs68020']" title="" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=c_IMG_3432.jpg" alt="" height="150" border="0"></a></li><li><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3445.jpg" rel="lightbox['gs68020']" title="" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=c_IMG_3445.jpg" alt="" height="150" border="0"></a></li><li><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3446.jpg" rel="lightbox['gs68020']" title="" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=c_IMG_3446.jpg" alt="" height="150" border="0"></a></li><li><a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=o_IMG_3453.jpg" rel="lightbox['gs68020']" title="" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68020&img=c_IMG_3453.jpg" alt="" height="150" border="0"></a></li></ul></div></div>
<p><a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" target="_blank">Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!</a></p></div>