<div dir="ltr"><div class="">
<h2 class=""> 
Saul mosolya – amiért öröm az Oscar-díj
</h2>

<div class="">
2016. március 05. szombat, 20:59 | Írta: Kóczián Mária<br><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=2521:saul-mosolya-amiert-oeroem-az-oscar-dij&amp;catid=43:lelki&amp;Itemid=69">http://talita.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=2521:saul-mosolya-amiert-oeroem-az-oscar-dij&amp;catid=43:lelki&amp;Itemid=69</a><br></div>
</div>

<p><strong><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/r%C3%B6hrig_nemes.jpg" alt="röhrig nemes" height="254" width="245">  <br>„<em>Ha nyerünk, ne fogjátok vissza magatokat: Magyarországnak örömre van szüksége.</em>&quot;
 – üzente Röhrig Géza egy közösségi oldalon, mielőtt megérkezett a 
stábbal az Oscar-gálára. Benne vagyok, nem fogom vissza magam, örülni 
fogok!</strong></p>



<p> </p>
<p> </p>
<p>Örülök ennek a díjnak, mert nem lehetséges, hogy egy ilyen 
világraszóló elismerésnek ne örüljek! Annál inkább örülök, mert akik 
kapták, képesek ugyanolyan ember módjára köztünk járni, mint bárki más, 
és az Oscar-gálát annak nevezni, ami: „<em>az idiotizmus minősített esete</em>.&quot;</p>
<p>Örülök, mert már átéltem ezt egyszer, amikor 1982-ben arra ébredtem, 
hogy a Mephisto vitte az Oscart – és az ugyanolyan jó érzés volt, még 
akkor is, ha maga a film nem volt hozzám annyira közel, mint most a<a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=2467:hordozom-saul-fiat&amp;catid=49:kultura&amp;Itemid=72"> Saul fia</a>. (Más Szabó István-filmeket, az Apát, a Szerelmesfilmet, az Álmodozások korát sokkal jobban szeretem máig.)</p>
<p>Örülök, mert mindig imádtam a mozit, mert középiskolás éveimet azzal 
töltöttem, hogy szinte minden délután kétforintos diákjeggyel néztem 
végig az akkori klasszikusokat és moderneket a Kinizsi moziban. Mert 
többször ültem végig Perlaki Tamás Bunuel-, Bergman- és francia újhullám
 sorozatait. Mert Tarkovszkij filmjeit „darabonként&quot; 5-6-szor láttam. És
 a magyarok! Szegénylegények, Így jöttem, Oldás és kötés, Szindbád 
(legalább 10-szer megnéztem), Csontváry, <a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=429:body-gabor-65-univerzalis-mvesz-volt&amp;catid=34:ittesmost&amp;Itemid=58">Psyché, Kutya éji dala</a>, és – hm, bizony, Jeles András A kis Valentinóját is nem egyszer láttam...</p>
<p>Örülök, mert ha a rendező, Nemes Jeles László nem is, de a főszereplő
 nemzedéktársam, egy időben jártunk az ELTÉ-re, sőt még egy 
szemináriumra is, és mégiscsak öröm, ha valaki, akivel valamikor – 
bármilyen lazán is – de találkozott az életünk, egy Oscar-díjas film 
főszereplője! Zsótér Sándort pedig a Vihar Ferdinándjaként láttam 
életemben először egy amatőr előadásban Szentendrén. Hány éves lehetett?
  Húsz? – talán. És tavaly a <a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=1947:feher-isten-kutyak-lazadasa-budapesten&amp;catid=49:kultura&amp;Itemid=72">Fehér istenben</a> is – annyira kiváló volt!</p>
<p>Örülök, mert úgy érzem, hogy a rendezőnek, főszereplőnek, stábnak ez a
 film szokatlanul fontos volt! Ahogy Huszáriknak fontos volt a Szindbád,
 ahogy Tarkovszkijnak a Rubljov vagy a Tükör, ahogy Bódynak a Kutya éji 
dala. Nem egy megvalósítandó projekt volt, hanem egzisztenciális, nem 
csupán az életükhöz, hanem a létezésükhöz kapcsolódó ügy. És hitem 
szerint alapvetően csak így érdemes valamit csinálni a művészetben 
(főleg) – jó látni, hogy vannak ilyen művészeink!</p>
<p>És hogy ne szálljunk el nagyon a művészet kapcsán – örülök, mert a 
Saul fia körül sokkal több profizmust tapasztalok, mint ami nálunk 
szokásban van. Évekig készülő, többször fejlesztett forgatókönyv, 
szakértők sora, profi aprómunkások kezdve a hangeffektektől a 
világításon át a színészek legutolsó gesztusáig. Közben pedig az 
intuíció (hazardírozás?): főszereplőnek választani valakit, aki nem 
„igazi&quot; színész... Majd pedig a forgalmazást profik és vérprofik kezébe 
adják, akikről úgy nyilatkozik a rendező, hogy „szeretettel&quot; álltak a 
film mellett. Mert igen, ahhoz, hogy egy film Oscart kapjon, szükség van
 egy felépített filmmarketingre – lehet ezt nem szeretni, de ha erre van
 szükség, akkor gyerünk, csinálják, akik ebben igazán jók!</p>
<p>És talán a legjobban azért örülök, mert ez egy olyan film, amelyből –
 bevallottan – nem hiányzik Isten. Röhrig Géza nagyjából ugyanazt mondja
 a „hol volt akkor Isten?&quot; – obligát kérdésére válaszolva, amit a nagy 
ikon, Pilinszky is mindig: Isten ott volt, a szenvedőkkel. Visszhangzik 
Bennem <a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=1005:ulickaja-modellje-daniel-rufeisen-a-tolmacs&amp;catid=49:kultura&amp;Itemid=72">Ulickaja hőse, Daniel Stein</a>
 válasza is, aki szintén erre jut regénybeli bujdosása idején. Hívőként 
kívánhatok-e többet, mint hogy egy Oscar-díjas film főszereplője 
vállalja hitét, vállalja Istent? Kezdettől fogva áldás volt a filmen – 
nyilatkozza. „<em>Miközben nem szabad elfelejteni azt, ami történt, 
azonközben mégsem uralhatja el az életünket annyira, hogy ne vegyük 
észre, hogy a Jóisten szüntelenül akarja ezt a világot, még így is, 
Auschwitzcal</em>&quot;– mondja Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetesnek egy a <a href="http://www.parbeszedhaza.hu/reflexio/saul-fia-sikere-kapcsan-ok-remenyre">kiengesztelődés jegyében rendezett beszélgetésen</a>.</p>
<p>– Azt hiszem, az lesz majd leginkább bennem, ahogy Saul a megjelenő 
fiúra mosolyog a végén, azt fogom magamban hordozni – mondja férjem, 
miután megnézzük együtt a filmet. Igen, ez az a mosoly – a film egyetlen
 igazi mosolya –, amivel bele lehet nézni a rettenetbe, az 
elviselhetetlenbe, az elfogadhatatlanba. Ha így tudsz mosolyogni, akkor 
már bármi történhet veled... És az a bármi valószínűleg meg is történik,
 de mégsem vagy benne egyedül...</p>
<p>Örülök, és mélyen hálás vagyok, hogy a film, a Saul fia által, a 
rendező, a főszereplő, a szereplők és munkatársak sokasága által részese
 lehetek ennek a mosolynak – mert a Jóisten ezt a világot – mindennel: 
velem együtt, veletek együtt, Oscar-díjjal együtt – akarja!</p>
<p>Lehet-e ennél nagyobb örömhír?</p></div><div id="DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #aaabb6">
        <tr>
                
                <td style="width:470px;padding-top:20px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Ezt az e-mailt egy Avast védelemmel rendelkező, vírusmentes számítógépről küldték. <br><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&amp;utm_source=link&amp;utm_campaign=sig-email&amp;utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                 </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>