<div dir="ltr"><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black"></span><span style="font-family:"Calibri",sans-serif"></span><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><blockquote style="border-width:medium medium medium 1pt;border-style:none none none solid;padding:0in 0in 0in 6pt;margin-top:5pt;margin-bottom:5pt;border-color:currentcolor currentcolor currentcolor rgb(204,204,204)"><div><div><div><div><div><div><div><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%"><a href="http://www.hir24.hu/tech-tud/2015/03/13/az-emberiseg-fele-ebben-a-kis-korben-el/" target="_blank"><br></a></p><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%"><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black">Köszönet E.Csordás, k.lttagnak, továbbítva egy másik listáról<br></span></p><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%"><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black"><a href="http://www.hir24.hu/tech-tud/2015/03/13/az-emberiseg-fele-ebben-a-kis-korben-el/" target="_blank">http://www.hir24.hu/tech-tud/2015/03/13/az-emberiseg-fele-ebben-a-kis-korben-el/</a></span><span style="font-family:"Calibri",sans-serif"></span></p></div><div><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%"><span style="font-size:11pt;font-family:"Helvetica",sans-serif;color:rgb(31,73,125)"> </span><span style="font-family:"Calibri",sans-serif"></span></p></div><div><div><div><div><div><div><div><p class="MsoNormal" style="background:whitesmoke none repeat scroll 0% 0%"><b><span style="font-size:10pt;font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black">Tíz érdekes térkép</span></b><span style="font-family:"Calibri",sans-serif"></span></p></div></div></div></div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><blockquote style="border-width:medium medium medium 1.5pt;border-style:none none none solid;padding:0in 0in 0in 6pt;margin-top:5pt;margin-bottom:5pt;border-color:currentcolor currentcolor currentcolor rgb(100,151,206)"><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%"><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black">Az emberiség fele ebben a kis körben él</span><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:blue">. </span><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black">És
kilenc másik térkép, ami ámulatba ejti. Mert mindenki szereti az
érdekes adatokat, de vannak, amiket térképen kell látni ahhoz, hogy
igazán hatásosak legyenek.<br><br>Az egy dolog, amikor az ember
megtudja, hogy Afrika nagyobb, mint az Egyesült Államok, Kína és Európa
együtt, vagy azt, hogy az emberiség több mint fele Ázsia délkeleti
részén él, de csak akkor érezzük át igazán, mit is jelentenek ezek az
adatok, amikor mindezt képen, egészen pontosan térképen látjuk. Mint
például azt, hogy a britek milyen sok zseniális zenészt adtak a
világnak. <br><br><b>1. Mindössze ennyi víz van a Földön</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part2.06080402.01040109@gmx.net" height="559" border="0" width="583"><br>A
Kék Bolygó. Így szoktuk emlegetni a Földet, a felszínét borító nagy
mennyiségű víz miatt, mégis, már szinte közhelyszerűnek számít az a
kijelentés, hogy a következő nagy háborúkat a vízért fogják vívni az
világ országai. Ugyanis elsőre bármilyen furcsán is hathat, a Földön
meglepően kevés víz van, és édesvízből még kevesebb. Hogy ez
egyértelműen jól látható legyen, csak annyit kell tenni, hogy egy gömbbe
rakjuk a Földön lévő vizet, és mellérakjuk a bolygót, ahogy ezt
megtette az amerikai földtani intézet (USGS). A kék gömb a Földön
fellelhető összes víz (1386 millió köbkilométer</span><span style="font-family:"Cambria Math",serif;color:black">∗</span><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black">).<br><br>(</span><span style="font-family:"Cambria Math",serif;color:black">∗</span><span style="font-family:"Helvetica",sans-serif;color:black">
A cikk megjelenésekor itt véletlenül 1,386 millió köbméter szerepelt,
ami - ahogy több kommentelő is fehívta rá a figyelmet - nem jó adat. A
hibáért elnézést kérünk!<br>** Az édesvíz mennyisége csupán 3%-a a Föld vízkészletének, amelynek jelentős része (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban található)<br><br><b>2. Az emberiség több mint fele ezen a körön belül él</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part3.04080507.03040808@gmx.net" height="351" border="0" width="574"><br>Azt
mindenki tudja, hogy Kínában és Indiában rengetegen élnek, és egész
Délkelet-Ázsiáról tudni lehet, hogy nem a világ leggyérebben lakott
vidékei közé tartozik. Mégis meglepve nézzük az alábbi térképet, amelyen
a fehér kör egy olyan területet jelöl, ahol többen laknak, mint a világ
többi részén együttvéve. 2013-as adatok szerint a megjelölt országokban
3,6 milliárdan élnek, ami a Föld teljes lakosságának nagyjából 51,4
százaléka.<br><br><b>3. Az egész emberiség elférne Texasban</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part4.01050206.04070606@gmx.net" height="635" border="0" width="537"><br>És,
ha már arról van szó, mennyien élnek a Földön, és az a hétmilliárd
ember mekkora helyen tudna elférni, íme egy térkép, amin jól látható,
milyen kis helyen össze tudnánk tömörülni mindannyian. A népsűrűség
magas lenne, de nem élhetetlenül. Hiszen vannak városok, ahol ilyen
közel élnek egymáshoz az emberek. New York népsűrűsége (26 720 fő/km²)
mellett például az egész emberiség elférne Texas államban (696 241 km²).
<br><br> <br><br><b>4. Afrika sokkal nagyobb, mint azt gondolná</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part5.05050605.04080501@gmx.net" height="429" border="0" width="560"><br>Az
emberiség bölcsőjében is lenne elég helyünk az élethez, Afrika ugyanis
hatalmas. Nem is gondolná, hogy mennyire. Általában az emberek nem
tudják, hogy a fekete kontinens valójában milyen nagy, köszönhetően a
megszokott világtérképeknek, ami a Mercator-vetület alapján ábrázolja
síkban a földgömböt - és amin Afrika akkorának tűnik, mint Grönland. A
valóság azonban nem is lehetne ennél távolabb. Az Economist térképén jól
be van mutatva, hogy nem csak az Egyesült Államok és Kína, de egész
Európa és India is elférne Afrikában.<br><br><b>5. Naprendszerünk egy csöppnyi pont a Tejútban. A Tejút pedig egy csöppnyi pont a Világűrben.</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part6.06000808.07020504@gmx.net" height="318" border="0" width="567"><br>Arról
már mindenki sok képet láthatott, hogy a Föld és naprendszere milyen
kis apró valami hatalmas galaxisunk egyik félreeső szegletében. Az már
kevésbé ismert – hiszen alig fél éve tették közzé csillagászok – hogy
galaxisunk is csak egy apróságnak számít egy több mint százezer
galaxisból álló szuperhalmazban, és annak is a szélén található. És a
tudósok még azt sem zárják ki, hogy a több mint 500 millió fényévnyi
nagyságú, Laniakea névre keresztelt szuperhalmaz egy még nagyobb
rendszer része.<br><br><b>6. A britek szinte a világ összes országát megtámadták már </b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part7.04020709.04070607@gmx.net" height="277" border="0" width="560"><br>Ahhoz
képes, hogy egy kis szigetről indultak Európa szélén, a briteknek
sikerült a világ minden tájára kiterjedő birodalmat kiépíteniük. Ez
pedig kéz a kézben járt azzal, hogy a történelem folyamán szinte
mindenkivel háborúztak már, és könnyebb megmondani, hogy kikkel nem
harcoltak, mint azt, hogy kikkel igen: mindössze 22 olyan ország van a
Földön, amelyik nem állt valamikor harcban Nagy-Britanniával - vagy a
britek pénzelte fegyveresekkel. A huszadik században beindult Egyesült
Államoknak még van mit behoznia. <br><br><b>7. A britek a könnyűzene császárai</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part8.04040204.08060501@gmx.net" height="823" border="0" width="583"><br>A
világ legnagyobb örömére a britek a második világháború után már sokkal
inkább a zenészeikkel hódítottak, és nem a hadseregükkel. A
hatvanmillió lakosával a 22. legnépesebb országnak számító Egyesült
Királyság olyan sok tehetséges énekest, zenészt és meghatározó zenekart
adott a világnak, hogy van értelme egy olyan térképet csinálni, ami
városokra lebontva mutatja, milyen zenészek szülőhelye volt.<br><br><b>8. Az országok, ahol nem méterben mérnek</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part9.08010002.06010003@gmx.net" height="250" border="0" width="568"><br>Ma
már az egész világon az SI, vagy más néven metrikus
mértékegységrendszer számít a hivatalosan elfogadott rendszernek, mert
az a legegyszerűbb és leglogikusabb. Illetve nem teljesen az egész
világon. Három ország még mindig ellenáll: Mianmar, Libéria valamint az
Egyesült Államok.<br><br><b>9. Az Antarktiszon őrült időzónák vannak</b><br><img tabindex="0" class="" src="cid:part10.02060505.02040301@gmx.net" height="539" border="0" width="568"><br>A
Déli-sarkkörön fekvő földrészen elvileg minden egyes időzónának jelen
kéne lenni, hiszen azokat a hosszúsági körök alapján határozzák meg. Az
Antartiszon azonban ez ennél sokkal furcsábban néz ki, ahogy azt az
alábbi, a Wikipedián lévő térkép jól mutatja. A Déli-pólus közelében
lévő területeken az egyezményes koordinált világidőt (UTC) használják az
extrém nappalok és éjszakák miatt, vannak területek, ahol egy ember sem
él, és nincsen meghatározva időzóna, a kutatóállomásokon pedig az azt
üzemelő ország időzónáját használják. Ezért közeli állomásokon teljesen
mást mutathatnak az órák.<br><br><b>10. A 2. világháború óta eltűnt összes utasszállító<br></b><img tabindex="0" class="" src="cid:part11.05000701.07010800@gmx.net" height="241" border="0" width="556"><br>A
Bloomberg még tavaly, az MH370-es járat eltűnés után készítette el az
alábbi térképét, amin sárga pontok jelzik az 1948 óta nyom nélkül eltűnt
utasszállítókat. A térképen 83 gép szerepel, csak olyanok, amik 14-nél
több utas szállítására voltak alkalmasok. A 83 eltűnt repülőből csak
3-at találtak meg, hosszú kutatómunka után, vagy a véletlennek
köszönhetően. A híres/hírhedt Bermuda-háromszögben és annak közelében
hat repülőgépnek veszett mindörökre nyoma.</span></p></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></blockquote></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></blockquote></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div>