<div dir="ltr"><p><font color="#008080" size="+2">2016.01.22. péntek</font></p>

<p><font color="#ff0080"><i><b>Jóval fizessen neked az Úr azért, amit ma tettél velem!</b></i></font></p><p>

</p><hr>

<p><a name="1Sám 24,3-21"><font color="#800080" size="+1">1Sám 24,3-21</font></a></p>

<p>

Erre S<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>aul kiválasztott háromezer embert egész Izraelből, maga mellé 

vette őket, s elment, hogy felkutassa Dávidot és embereit akár még 

azokon a meredek sziklákon is, amelyeken csak a vadkecskék járnak</b></span>. Így 

jutott el az út mentén fekvő juhaklokhoz. Saul bement az ott levő 

barlangba, hogy elvégezze szükségét. Dávid és emberei éppen e barlang 

belső részében lappangtak.<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> Mondták is Dávid szolgái uruknak: ,,Itt a 

nap, amelyről az Úr azt mondta neked: �,,Kezedbe adom ellenségedet, hogy

 úgy tehess vele, amint szemednek tetszik<span style="color:rgb(255,0,0)">.</span></b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>�&#39;&#39;’’ Dávid erre felkelt, s 

titokban levágta Saul köntösének csücskét. Utána azonban furdalta 

Dávidot lelkiismerete, hogy levágta Saul köntösének csücskét. Azt mondta

 azért embereinek: ,,Legyen az Úr kegyelmes irántam, hogy meg ne tegyem 

azt a dolgot az én urammal, az Úr felkentjével, hogy felemeljem kezemet 

ellene, hiszen ő az Úr felkentje!’’ Így Dávid megfékezte szavaival 

embereit és nem engedte meg </b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>nekik, hogy Saulra rontsanak</b></span>. Saul aztán 

felkelt a barlangból, s folytatta megkezdett útját. Utána Dávid is 

felkerekedett, s kiment a barlangból és utána kiáltott Saulnak: ,,Uram, 

király!’’ Amikor Saul hátratekintett, Dávid földig hajtotta arcát és 

leborult és azt mondta Saulnak: ,,Miért hallgatsz azoknak az embereknek a

 szavára, akik azt mondják, hogy Dávid rosszat forral ellened? Íme, ma 

saját szemed láthatja, hogy az Úr a kezembe adott a barlangban, s hogy 

eszembe jutott, hogy megöllek, ám szemem megkímélt téged, mert azt 

mondtam: Nem nyújtom ki kezemet uram ellen, hiszen az Úr felkentje ő. 

Nézz csak ide, apám, lásd, köntösöd csücske itt van a kezemben! Mivel 

tehát, amikor levágtam köntösöd csücskét, nem akartam kinyújtani kezemet

 ellened, ismerd el és lásd be, hogy nincs kezemben gonoszság és 

hamisság és nem vétettem ellened: s te mégis az életemre leselkedsz, 

hogy elvedd. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Az Úr ítéljen köztem és közted, s az Úr álljon bosszút 

rajtad értem, de az én kezem ne emelkedjen fel ellened. A régi közmondás

 is úgy tartja</b></span>: �,<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>,Gonoszoktól származik gonoszság�&#39;&#39;</b></span>, az én kezem tehát

 ne emelkedjen fel ellened. Kit kergetsz, Izrael királya, kit kergetsz? 

Holt ebet, bolhát kergetsz! <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Legyen az Úr a bíránk, s ítéljen közöttem és

 közötted, lássa és ítélje meg ügyemet és szabadítson meg engem 

kezedből.’’</b></span> Amikor Dávid befejezte e Saulhoz intézett szavakat, azt 

mondta Saul: ,,Nemde, a te hangod ez, fiam Dávid?’’ Azzal Saul hangos 

sírásra fakadt és azt mondta Dávidnak: ,,Te igazabb vagy, mint én, mert 

te jót tettél velem, én pedig rosszal fizettem neked.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Te ma 

bebizonyítottad, hogy jót cselekedtél velem: az Úr a kezedbe adott, s te

 nem öltél meg engem! Pedig, ki bocsátja el ellenségét, ha ráakad, 

békében útjára? Fizessen is meg neked az Úr hasonló jóval azért, amit ma

 velem tettél. Most pedig, mivel tudom, hogy biztosan uralkodni fogsz, s

 a te kezedben lesz Izrael királysága.

</b></span></p>

<p><a name="Zs 56"><font color="#800080" size="+1">Zs 56</font></a></p>

<p>

A karvezetőnek. A ,,Ne semmisíts meg’’ szerint. Miktám Dávidtól. Amikor 

Saul elől a barlangba menekült. Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj 

rajtam, mert beléd vetem bizalmamat, és szárnyad árnyékában húzom meg 

magam, amíg a veszedelem elvonul. A fölséges Istenhez kiáltok, Istenhez,

 aki jót cselekszik velem. Az égből küld szabadulást nekem, és 

gyalázatba taszítja azokat, akik taposnak rajtam. Isten elküldi irgalmát

 és hűségét. Lelkem az oroszlánok kölykei közt hever, amelyek felfalják 

az emberek fiait. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük élesre fent szablya. 

Magasztaltassék föl Isten az egek fölé, és dicsőséged minden föld fölé! 

Hálót kerítettek lábamnak, és megaláztak engem; Vermet ástak nekem, de 

ők maguk estek bele. Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem, 

Éneklek és zsoltárt zengek. Ébredj fel, dicsőségem, ébredjen a hárfa és a

 lant! Hadd keltsem fel a hajnalt! Hálát adok neked, Uram, a népek 

között, zsoltárral dicsérlek a nemzetek között, mert irgalmad felér az 

egekig, és hűséged a fellegekig. Magasztaltassék föl Isten az egek fölé,

 és dicsőséged minden föld fölé! 

</p>

<p><a name="Mk 3,13-19"><font color="#800080" size="+1">Mk 3,13-19</font></a></p>

<p>

Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok 

odamentek hozzá. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Kiválasztott tizenkettőt,</b></span> hogy vele legyenek, és hogy 

prédikálni küldje őket. <span style="color:rgb(255,0,0)">Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék <span style="color:rgb(102,0,0)">az ördögöket<span style="color:rgb(255,0,0)">.

 Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta; 

ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket 

Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el; és Andrást; 

Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a 

kánaáni Simont, és az iskarióti Júdást</b></span>, <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>aki elárulta </b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>őt</b></span>. 

</p></div>