<div dir="ltr"><h1 style="margin:12pt 0cm 3pt;font-size:12pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A Pantokrátor templom, Konstantinápolyban</h1><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">Isztambul jelenleg, Európa legnagyobb városa. Mintegy húszmilliós lakosságának jelentős része a történelmi városrészben lakik. A dombokra épített, tiszta, és hatalmas forgalmú városrészben lépten-nyomon a történelmi épületek sokaságába ütközünk. A tiszteletre méltó oszmán műemlékek nem takarják el a bizánci múltat. A magaslatokról páratlan panoráma nyűgözi le a szemlélőt: kupolák, minaretek, és paloták sziluettje a Boszporusz, vagy az Aranyszarv öböl vizében tükröződik.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">Ha a zarándok, a Hágia Szófiától induló sugárúton indul nyugat felé, akkor a Macar Kardesler Cad. sarkán, (Magyar Testvérek Sugárút!), az Atatürk híd felé fordul, balra egy domb tetején meglátja a Balkán legmonumentálisabb magyar vonatkozású épített emlékét, a Pantokrátor templom együttest. A templom, és a köré épített, ma már elpusztult monostor építtetője, alkotója, - mintegy tulajdonosa, - Szent László királyunk árva leánya, Árpád-házi Szent Piroska, azaz Szent Eiréné császárné volt. Alapító oklevele 1136-ból származik, akkor szentelték fel.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">Ebben az egészen kivételes esetben nem egy, hanem három, de egymásba épített templomról van szó. A nyugati templomrész a Pantokrátor, a legnagyobb. Kettős előcsarnokon, (narthex) keresztül lépünk a templomhajóba, amelyet tizenhat-szögletű kupola koronáz. A boltozatokat hatalmas, kosárfejezetes porfíroszlopok tartják, a márványberakásos padlózat Sámson tetteit ábrázolja.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A középső templom a legkisebb, bár ezt, a hossztengely irányában, két kupola fedi, melyek közül az északi kupola, ovális kialakítású. Az alapító Szent halála után, (1134), ide temették, abba a hatalmas méretű szarkofágba, amely ma a Hágia Szófia előcsarnokában látható. Ezt követően, egészen a Város törökök általi elfoglalásáig, (1453), bizánci birodalom császárai és császárnéi ide temetkeztek.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A harmadik templom a Métér Eleusza, azaz a Kegyes Istenszülő temploma. Ez egy ikontípusnak is a neve, amikor az Istenszülő magához öleli a Gyermeket, és rátekint. Ez az ikontípus régen ismert volt, de Szent Eiréné uralkodása idején vált széles körben népszerűvé. Nem alaptalan az a feltételezés, hogy az orosz kereszténység híres kegyképének, a Vlagyimiri Istenszülő ikonjának is köze van a Szent Császárné személyéhez. A képet diplomáciai küldöttség vitte ajándékba 1124-ben Kijevbe.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A hármas templom együttes páratlan az egyetemes építészettörténetben, és a Komnénosz császárok korának is kiemelkedő alkotása. A hármas szentély külső nézete is páratlan élmény: a kupolák alatti fülkesorok nem dekorációk. A fal szilárdságát fokozzák, amelyek a kupola oldalnyomását vezetik a pillérekre.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A Szent császárné korai halála után férje, a császár, befejezte a templomot, és az alapítólevélben részletesen felsorolta a templomok berendezését, és liturgikus rendjét. A templom együttes nevezetes ereklyék őrzőjévé is vált: 1149-ben Thesszalonikéből hozták Szent Demeter csodatévő ikonját, 1169-ben Mánuel császár Efeszoszból elhozatta azt a márványkövet, amelyre a hagyományok szerint Arimateai József fektette, a keresztről levett Krisztus testét.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A már többször említett latin császárság idejében, (1204-1261) a Várost, és a szóban forgó templom együttest is kirabolták, és a kincseket Nyugatra vitték. A bizánciak a fővárost a genovaiak segítségével foglalták vissza, akik viszonzásképpen a Pantokrátor monostort, és templomait is megkapták. Ez nem volt egy szerencsés döntés, az épületek tovább pusztultak. 1275-ben vették birtokba eredeti célja szerint a szerzetesek.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A török uralom alatt először vargák és cipészek birodalma lett, majd Korán-iskolát (medresze) helyeztek el benne. 1470 körül mecset lett, és első híres muszlim szónokáról Molla Zeyrek Kilissi nevet kapta. Sok útikönyv és térkép, ezen a néven jelöli, manapság is.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A közelmúltig a Pantokrátor templomrész mecsetként működött, jelenleg renoválják, nem látogatható. Személyesen, a budapesti Török Nagykövet közbenjárásának köszönhetem, hogy megtekinthettem a templom belsejét. Környezetében egy luxus étterem, iskola, és egy mentőállomás van. Az iskola alagsorában ősrégi lépcsősor vezet egy kiépített régi forráshoz. A hagyomány szerint itt volt a templom keresztelőkútja. Erről a szakirodalom sehol nem tesz említést.</p><p class="" style="margin:0cm 0cm 6pt;font-size:10pt;font-family:Arial;color:rgb(153,153,153)">A Pantokrátor templom-együttes csaknem kilencszáz év távlatából, megviselt, sebzett állapotában is sugározza az alapító magyar királyleány, Szent Eiréné szellemiségét, páratlan egyéniségét.</p><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2016. január 18. 17:48 Emoke Greschik írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left-width:1px;border-left-color:rgb(204,204,204);border-left-style:solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div>
<h2>
Piroska-Eiréné-Xénia – Szent László gyönyörű leánya
</h2>
<div>
2016. január 18. hétfő, 05:57 | Írta: Szerkesztő<br><a href="http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2464:piroska-eirene-xenia-szent-laszlo-gyoenyoer-leanya&catid=49:kultura&Itemid=72" target="_blank">http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2464:piroska-eirene-xenia-szent-laszlo-gyoenyoer-leanya&catid=49:kultura&Itemid=72</a><br></div>
</div>
<p><strong><img style="float: left;" src="http://www.talita.hu/images/kir%C3%A1lyl%C3%A1ny.jpg" alt="királylány" height="332" width="245"> <br>Január 18-a <a href="http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=654:arpad-hazi-szent-margit-uennepere&catid=49:kultura&Itemid=72" target="_blank">Szent Margit </a>emléknapja,
de egyben <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Piroska napja is. Szent László lánya, Piroska, aki Eiréné
néven bizánci császárné lett, a görög katolikus és az ortodox egyház
szentje is. </span><u>Az Árpád-ház egyetlen tagja, akiről korabeli portré maradt
fenn!</u></strong></p>
<p> A Hagia Sophia 1118-ban készült aranymozaikján, amely már Eiréné
császárnéként ábrázolja férje, II. Komnénosz János császár és fia,
Alexiosz trónörökös között, éppen adományt nyújtanak át az Isteni
Bölcsességnek: a Szűz Mária ölében ülő Jézusnak.</p>
<p>De nemcsak korabeli arcképe, hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>korabeli életrajza is fennmaradt:
jóval többet tudunk róla, mint bármelyik Árpád-kori királynénkról.<br></b></span><br></p>
<p><strong>Hogyan került Bizáncba?</strong></p>
<p>Piroska (Prisca), <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szent László király és rheinfeldi Adelhaid
legidősebb leánya, 1088 táján született. Nevét arról a vértanúról kapta,
aki a hagyomány szerint Szent Pál első híve volt Rómában,</b></span> és akinél
Szent Péter is megszállt. Névtelen bizánci életrajzírója szerint<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Piroska
„boldog szülőktől, nyugati császároktól származott: pólyás korától
kezdve, mint a nemes növények, elárulta és jelezte, hogy idővel
milyeneknek fognak mutatkozni sajátságai, mert mindjárt telve volt
minden illemmel és bájjal, s dús testi és lelki szépségtől tündöklött."</b></span></p>
<p>Anyja, Adelhaid 1090-ben halt meg, László 1095-ben:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a serdülő Piroska
unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett </b></span>az uralkodó
gyámleányaként. 1104-ben Kálmán<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> feleségül </b></span>adta Komnénosz Jóannész
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>bizánci trónörököshöz,</b></span> húgát pedig Jaroszláv orosz fejedelemmel jegyezte
el. A királylányok házassága diplomáciai szövetség volt:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Piroska és
Jóannész frigye a Magyar Királyság és a Kelet-Római Birodalom
kapcsolatát volt hivatott megerősíteni</b></span>. A két ország határát a Duna
képezte, a Magyar Királyság balkáni terjeszkedési politikája
Horvátország és Szerbia irányába azonban Géza, László és Kálmán
uralkodása alatt egy évszázadon át szembeállította a két hatalmat.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A
magyar-bizánci összecsapásokat látványos diplomáciai kiegyezések
követték, melyek során a bizánciak remekmívű ajándékokat, többek között
diadémokat ajándékoztak a magyar uralkodóknak: 1050 táján IX.
Konsztantinosz Monomakhosz I. Andrásnak, 1074-ben VII. Dukasz Mihály I.
Gézának ajándékozott egy koronát.<br></b></span><br></p>
<p><strong>„Minden tekintetben gazdag szépségekben"</strong></p>
<p>Piroska-Eiréné bizánci életrajzírója nem a magyar-bizánci diplomácia
szövevényeit feszegeti, hanem a menyasszony szépségét és erényeit
dicséri: „Amikor a dicső és kegyes császárok és házastársak, Alexiosz
Komnénosz és Eiréné <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">szép és jellemileg kifogástalan leány</span></b>t kerestek, és
őt találták olyannak, aki minden tekintetben gazdag szépségekben,
feleségül adták Istentől ajándékozott sarjukhoz, bíborbanszületett
Jóannész császárhoz."</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Piroska és a „szép" Jóannész (Kalojóannész) fényes esküvői szertartását ortodox rítus szerint tartották.</b></span></p>
<p>A menyasszony a trónörökös feleségeként a bizánci császárnék kedvelt
nevét, Eiréné (Béke) vette fel: így hívták anyósát is. Eiréné azonban
nem egyszerűen szép női név volt Bizáncban, hanem teológiai fogalom is,
mely Isten attribútumaira – Béke (Eiréné), Bölcsesség (Sophia), Hatalom
(Dünamisz)– utalt. Ezeknek szentelte Nagy Konstantin új fővárosa három
főtemplomát.<br><br></p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.talita.hu/images/teljes_mozaik.JPG" alt="teljes mozaik" height="299" width="450"></p>
<p><strong>Császárné és anya</strong></p>
<p>Komnénosz Jóannészt 1118-ban, huszonegy éves korában császárrá
koronázták. Negyedszázados uralkodásáról kortársai és az utókor egyaránt
elismerően nyilatkozott, a Komnénosz-dinasztia legnagyobbjaként tartják
számon. Mély vallásossága, mértékletessége, bőkezű adományai és
igazságossága népszerűvé tették alattvalói körében, megfontolt, de
energikus politikája révén pedig mind nyugaton, mind keleten sikereket
ért el.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Eiréné nyolc gyermekkel ajándékozta meg férjét</b></span>. Életrajzírója
hangsúlyozza, hogy a császárné <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„egyenlő számú fiú-és leánygyermeket
szült, </b></span>összesen nyolcat, és ezeket pompásan és császári módon nevelte
fel."</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Piroska-Eiréné jámborságával, karitatív és szociális tevékenységével
is kitűnt: „az alattvalóknak a császári udvarhoz intézett ügyeiben jó
közvetítő volt, a nélkülözőket felkarolta, nekik mindenben kezét
nyújtotta, szíves volt az alamizsnálkodásban, az özvegyek és árvák
támogatásában, a szerzetesek szállásaira való kiadásokban és
adományokban". Udvarában sokszor fordultak meg külhoni delegátusok;
sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, valamint küldötteket
Magyarországról; többször közvetített politikai ügyekben a Magyar
Királyság és a Bizánci Birodalom között.</b></span></p>
<p>Az életrajzíró cizellált bizánci retorikája mögül <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egy rokonszenves,
jóindulatú, békés lelkű asszony portréja bontakozik ki. Vallásossága
nemcsak az imádságban teljesedett ki, hanem az alamizsnálkodásban és a
templomoknak, kolostoroknak juttatott adományokban is. A Hagia Sophia
mozaikképe is adakozás közben ábrázolja a császári családot. Eiréné
alapította Konstantinápoly legnagyobb vallásos alapítványát, a
Pantokrator-kolostoregyüttest,</b></span> mely három templomot –Mindenható
Krisztus-, Istenszülő (Métér Eleusza)-, és Szent Mihály-templomok –, két
szerzetesi kolostort, idősotthont, kórházat, rokkantmenhelyet és
árvaházat foglalt magában.<br><br></p>
<p><strong>Aktív, de mégis az Igére vágyódó "idegen"</strong></p>
<p>Eiréné császárné<b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> aktívan részt vett az épületek tervezésében az
építésszel, Nikeforosszal együtt és Xenia („Idegen") néven belépett a
kolostor szerzetesnői közé. </span></b>A név nem idegen származására utal, hanem a
keresztény hit alapvető teológiai tanítására: a keresztények idegenek a
földön, mert ők a mennyei haza gyermekei és oda vágyódnak vissza.
Ahogyan a Pantokrator-kolostor felavatására készült költemény írja: „Az
építtető Xéné császárnét, aki reád, Ige, az idegenre vágyódott és
idegennek mutatkozott az egész világgal és minden látszatával szemben,
és akit már régen elköltöztettél, sorold be a szentek karába."</p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Eiréné 1134-ben elkísérte a császárt bithüniai hadjáratára, ott halt
meg augusztus 13-án. „Magával vitte lelkem felét" – írta a
vigasztalhatatlan férj.</b></span> A Pantokrator-kolostor Szent Mihály-kápolnájába,
a Komnénosz-dinasztia temetőkápolnájába temették. Zöld márványból
készült szarkofágját itt találták meg a többi Komnénosz-szarkofággal
együtt: jelenleg a Hagia Sophia előcsarnokában áll.</p>
<p>A görög katolikus egyház augusztus 12-én, az ortodox egyház augusztus
13-án ünnepli őt. Piroska-Eiréné a családjában és a közéletben egyaránt
helytálló szelíd és okos asszony példaképe, aki a keresztény lelkiség,
az egészségügy, a szegénygondozás, a szociális gondolkodás és az
egyetemes művészet számára hihetetlen gazdagságú örökséget hagyott,
melynek megismerése és megértése a magyar kultúrtörténet feladata is.</p>
<p><em>Forrás: <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/piroska-egy-arpad-hazi-magyar-kiralylany-bizanci-tronon-012" target="_blank">Sághy Marianne/Magyar Kurír</a> cikkének szerkesztett, rövidített változata</em></p>
<p><em>Nyitókép. <a href="http://4.bp.blogspot.com/-_tFb-GnFG4Q/TrTcJF1_SCI/AAAAAAAACo0/_1hEHonrYnk/s1600/DSC_0131+%2528Medium%2529.JPG" target="_blank">Második kép</a>.</em></p>
<p> </p></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div></div>