<div dir="ltr"><p><a name="1Sám 3,1-10"><font color="#800080" size="+1">1Sám 3,1-10</font></a></p>
<p>
Azokban a napokban, amikor a gyermek Sámuel Héli előtt az Úrnak
szolgált, ritka volt az Úr szózata, s nem fordult elő gyakran látomás.
Történt azonban az egyik nap, amikor Héli, akinek szeme elhomályosodott
már és látni sem tudott, a szokott helyén pihent, Isten mécsesét pedig
még nem oltották ki, és Sámuel az Úr templomában aludt, ahol az Isten
ládája volt, hogy szólította az Úr Sámuelt. Az felelt és így szólt:
,,Itt vagyok!’’ Azután odafutott Hélihez és azt mondta: ,,Itt vagyok,
hívtál!’’ Héli azt felelte: ,,Nem hívtalak, menj vissza és aludj!’’
Elment tehát és aludt. Ám az Úr ismét szólította Sámuelt. Sámuel megint
felkelt, Hélihez ment, s azt mondta: ,,Itt vagyok, hívtál!’’ Az ezt
felelte: ,,Nem hívtalak, fiam, menj vissza és aludj!’’ Sámuel ugyanis
még nem ismerte az Urat, még nem nyilatkozott meg neki az Úr szózata. Ám
az Úr ismét, harmadszor is szólította Sámuelt. Ő megint felkelt,
Hélihez ment, és azt mondta neki: ,,Itt vagyok, hívtál!’’ Megértette
erre Héli, hogy az Úr szólítja a gyermeket, ezért azt mondta Sámuelnek:
,,Menj és aludj, s ha megint szólít, mondd neki: �<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Szólj, Uram, mert
hallja a te szolgád!�</b></span>''’’ Elment tehát Sámuel, s aludt a helyén. Ekkor
eljött az Úr, odaállt és szólította, ahogy előbb is szólította:
,,Sámuel, Sámuel!’’ Sámuel erre azt felelte: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Szólj, Uram, mert hallja a
te szolgád!’’
</b></span></p>
<p><a name="Zs 39"><font color="#800080" size="+1">Zs 39</font></a></p>
<p>
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt
hozzám. Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a
sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette.
Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot.Sokan látják és
félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket. Boldog az az ember,
aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra
vetemedőktől. Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és
terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és
beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném. Vágóáldozatot és
ételáldozatot nem kívántál, hanem készségessé tetted fülemet. Égő- s
bűnért való áldozatot nem követeltél, ezért így szóltam: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Íme, eljövök!
A könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat. Ezt
akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.’</b></span>’ Nagy gyülekezet előtt
hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod!
Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem.
Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben. Te,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Uram, ne
vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor
engem, </b></span>mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem
tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is
elhagyott engem. Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess
segítségemre. Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre
törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat
akarnak nekem. Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: ,,Úgy kell
neked!’’ Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged
keresnek; ,,Magasztaltassék az Úr!’’ -- mondják mindenkor, akik
örvendeznek szabadításodon. Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd
gondoskodik rólam. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!
</b></span></p>
<p><a name="Mk 1,29-39"><font color="#800080" size="+1">Mk 1,29-39</font></a></p>
<p>
Ezután mindjárt kiment a zsinagógából, és elmentek Simon és András
házába Jakabbal és Jánossal együtt.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Simon anyósa lázasan feküdt.
Mindjárt szóltak is neki miatta. Odament hozzá, és felsegítette a
kezénél fogva. Erre rögtön elhagyta a láz, és felszolgált nekik</b></span>. Amikor
beesteledett és a nap lement, odavitték hozzá az összes beteget és a
megszállottakat: az egész város odagyűlt az ajtóhoz.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Meggyógyított sok
beteget, a különféle bajokban sínylődőket, és sok<span style="color:rgb(102,0,0)"> ördögöt </span>űzött ki, de
nem hagyta őket szóhoz jutni, mert azok ismerték őt.</b></span> Másnap korán
hajnalban fölkelt, eltávozott, és egy elhagyatott helyre ment, hogy ott
imádkozzék. Simon, és akik vele voltak, utána mentek. Amikor
megtalálták, azt mondták neki: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Mindenki téged keres.’’ Azt felelte:
,,Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is prédikáljak,
mert azért jöttem.</b></span>’’ És bejárta egész Galileát, tanított a
zsinagógáikban, és ördögöket űzött.
</p></div>